Miért ne égessük el a zöldhulladékot?

A természet körforgásában a szerves anyagok, például a falevelek bomlásnak indulnak a talajon, humusszá alakulnak és táplálják az élő növényzetet. Ha van egy kertünk, amelyben keletkezik megfelelő zöldhulladék, ezt a körforgást magunk is megteremthetjük, elősegítve ezzel, hogy saját komposztunk legyen.

Sajnos ennek ellenére még sok háztartásban döntenek az égetés mellett. Pedig ez a tevékenység tovább növeli az amúgy is szennyezett levegőben a egészségre káros anyagok koncentrációját. Svájcban készült egy tanulmány, ami kimutatta, hogy ha elégetünk egy nagy kupac avart, akkor 6 óra égés alatt annyi szállópor keletkezik, amennyit 250 autóbusz 24 órán tartó közlekedése okoz.

Mi tart vissza? Miért égetsz komposztálás helyett?

A komposztáló ára? - Néhány ezer forintba kerül egy műanyag komposztáló. DE! Akár négy raklapból is megépíthető házilag, ennek költsége meg igen közel áll(hat) a nullához.

Sőt! Vannak helységek, ahol ingyenesen is igényelhető komposztáló, érdemes utánanézni (google: házi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt).

Az ismeretek hiánya?

Hadd vezesselek be a komposztálás alapismereteibe. Ha beszerezted/megalkottad a saját komposztálódat, keress neki egy árnyékos, szélvédett helyet.

A háztartásban megtermelt szemeted negyedét beleteheted. Ha a felhasználható anyagokat nem a kukába dobod, máris csökkented a lerakókba került szemét mennyiségét.

Gyűjtsd külön például a

- gyümölcsök, zöldségek maradékait (nyersen!),

- a tojáshéjakat (aprítva),

- az őrölt kávét, kávézaccot,

- a teafiltereket,

- a faforgácsot,

- a kerti növények nyesedékeit, ágait,

- az elnyílt virágok levágott részeit,

- a frissen nyírt füvet,

- a lehullott faleveleket.

Ezek mind mehetnek bele.

NE TEDD BELE:

-a déli gyümölcsök maradékát (permetanyagokkal kezelt a külső héjuk),

- fenyők- és tujafélék leveleit (a gyanta miatt lassan bomlanak, a komposzt kémhatására negatívan hatnak)

- nem lebomló anyagokat (csomagolások, műanyagok, értelemszerűen...)

- papírokat, szalvétákat, újságokat,

- ételmaradékokat,

- festékkel, lakkal kezelt fa forgácsát, darabjait.

Fontos még megemlíteni, hogy akkor kapunk jó minőségű komposztot eredményül, ha ügyelünk az alapanyagok arányára. A zöld konyhai hulladékok (magas nitrogén- és víztartalom) mellett mindig szükség van magasabb széntartalmú hulladékra is, ezek a már elhalt, barnás, szárazabb, elfásodott növényi részek. A legjobb arány a 3:1. Azaz 3 rész zöld és konyhai hulladékhoz használjunk fel 1 rész fanyesedéket, faágakat, fűrészport.

A komposztáló tartalmát ne engedjük nagyon kiszáradni, ha nem esik az eső, időnként öntözzük meg!

Magyarországon egy ember évente átlagosan 400 kg hulladékot termel. Ebből a negyede, tehát 100 kg szerves hulladék kerülhetne komposztálókba. Ebből a mennyiségből 60 kg komposzt készíthető 8-12 hónap alatt.

A keletkező tápanyagot felhasználhatjuk a veteményesben, a gyümölcsfák alatt, a balkonládákban, szobanövények cserepeiben.

GONDOLKOZZUNK!

Ha van lehetőségünk, helyünk, szerves anyagunk a komposztáláshoz, akkor miért válasszuk a környezetszennyező, egészségkárosító, büdös-füstös égetést helyette?! Csak mert ezt szoktuk meg, ezt láttuk a nagyszüleinktől?! Változtass a hozzáállásodon és tegyél az élőhelyed levegőjéért, NE ÉGESD A FÜVET, NE ÉGESD AZ AVART, NE ÉGEST A FAÁGAKAT!