Tudsz idézetet születéssel kapcsolatban? (tudásbázis)
Egy élet kezdődik a méhben
S magától fejlődik szépen
Pici baba
A pocakba
Elámulok egészen
Kifejlődik a feje, teste
S minden belső szerve benne
Amilyen pici
Oly Óriási
Ahogy Isten megteremtette
Sokszor nem fogom fel,
Hogy egy apró ember
Pár hét múlva
Megmozdulva
Egyszer csak életre kel
Milyen lesz, ha kifejlődik?
Teste, lelke egybeérik
Eltelik csak
Kilenc hónap
E világra megérkezik
Hiába még nem látom
Létezését csodálom
Fiam, lányom?
Drágaságom!
Érkezését nagyon várom
Nagy Ferenc: Édesanyám
Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben - ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szemű árva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.
Drága vigasztalás ez a a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz és el kinek mondod?
S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám,
Amikor kimondom: anyám, édesanyám.
Mikor legelső csókot reám leheltél,
Anyám, Te Édes, mondd,
már akkor is, miért szerettél?
Kis béka-testem, akkor még nedves; véresen.
Üvöltve sírtam, s Hozzád tapadtam éhesen.
Még fájt a Világ,
zörej hasított, szúrt a Fény,
de karjaidban a biztos, tejszagú Remény.
Az első arc, első hang, az első Lélek.
Átöleltél, Te voltál nekem az Élet!
Emlékszel?
Először Néked mosolyogtam.
Mennyire örültél minden mosolyomnak!
Táplálékom édes kútja, botló lépteimnek útja,
első szavam volt a neved,
álom- manóm, az éneked.
Ha lázban égtem, beteg voltam,
szemed fényétől gyógyultam,
s hangod nyugodt tengerében,
együtt úsztunk a mesékben.
Ha rosszalkodtam, nagy bajomban,
védekezőn Hozzád bújtam,
s nagy bánatom, könnyes szemem,
ott pihent meg az öledben.
Tanítottál, úgy neveltél,
a helyes mederbe tereltél.
Mikor lázadtak a kamasz vágyak,
türelemmel mind kivártad.
Felnőtt lettem, Tőled távol,
messze a szülői háztól,
de minden kincset, mit Tőled kaptam,
itt őrzöm örökké magamban.
Édesanya simogass meg!
Legyek újra megint gyermek.
Ölelj át ha felkereslek,
érezd, hogy most is szeretlek!
Inkább lennék anya
Mint bármi a világon.
Gyermeket nevelni
Szebb, mint a legszebb álom.
Inkább csecsemőm
Ajkait érezzem mellemen,
Minthogy nyakam körül
Királynői nyakék legyen.
Inkább ne ragyogjon
Fejemen diadém,
Csak kicsinyem legyen
Mellettem békés alvóhelyén.
Inkább törlöm arcát
Gyönyörködöm nagy szemében,
Minthogy híres legyek,
S elborítson a sok érdem.
Jöttem.
Az Isten küldött.
Azt mondta, már várnak rám,
S majd befogadnak.
És szeretni fog engem
Egy kis család.
A végtelenből
A semmivel kezembe elindultam,
S az ismeretlenig
A semmivel kezembe eljutottam.
Itt megálltam.
Az IDŐRE vártam.
Közben megnőttem,
Felbátorodtam
És megerősödtem.
Végül pedig kiszakadtam,
A sötétből a fényre,
A magányból az ölelésre,
A vízből a szárazra,
Az álomból a valóra.
S végre megláttam.
Az arcokat,
Melyekre vártam.
S akkor tudtam,
Hogy jó helyre jöttem.
Engem IDE küldött az Isten. "
Kisfiamnak
Ó kis angyal megszülettél
De nagyon próbára tettél...
Úgy vártam, hogy érezzelek
Foghassalak, szeresselek
Belülről már ismertelek !
Én ki mindig sírni szoktam
E pillanatról ábrándoztam
Azt hittem sírni fogok
Most, hogy itt vagy, nem zokogok
Fáradt vagyok... fáradt vagyok.
Bocsáss meg, hogy most nem tettem
Épp letettem édes terhem
Felébredsz, mosolyogni fogok rád
És sírni, sírni látva a csodát
Így fogod megismerni édesanyád!
Altató
Amikor alszol,
sötétség fekszik a fákon,
fekete fátyol az ágon-
álmában hallgat a szél.
Csendesen alszol,
míg építi csendben az álom
palotáit a holdbeli tájon-
a holdbeli Dávid zenél.
Susog az ezüstszínű éj:
"Jó voltál egész nap, aludjál,
álmodban is nőjél, okosodjál,
nőj, okosodj, kicsikém!"
Ringató
Aludj el kislányom,
Gyönyörű virágom,
Éjszínű szemeden
Kopogtat az álom.
Egy csillag, két csillag,
Szívemmel ringatlak,
Öt csillag, hat csillag,
Soha el nem hagylak!
Altatódal
Aludj karomban
aludj nyugodtan
álmodj szépet
virágos rétet
gyöngyöket
labdát
kirakós kockát
suttogó erdőt
rózsaszín kendőt
aludj kislányom
fátyol az álom
királyfi hozza
szívedet kincsem
bearanyozza.
Devecsery László: Édesanyámnak
Napraforgó fényre fordul,
én tehozzád szólhatok:
Édesanyám! Hozok néked
messzi-égről csillagot.
Ám, ha őket el nem érem,
a szemedet keresem,
belenézek és megértem:
mily nagy kincs vagy énnekem.
Fénylőbb, szebb a csillagoknál,
minden égi ragyogásnál,
az, amit én tőled kaptam:
e szépséges nagy titok,
HOGY A GYERMEKED VAGYOK!
Mielőtt Anya lettem
Mielőtt Anya lettem
Főzhettem magamnak meleg ételt.
Ruháim nem voltak pecsétesek.
Nyugodtan telefonálhattam.
Mielőtt Anya lettem,
Addig aludtam amíg akartam
És nem izgultam milyen későn fekszem le.
Minden nap megfésülködtem és fogat mostam.
Mielőtt Anya lettem,
Minden nap kitakarítottam.
Nem botlottam meg játékokban és
nem felejtettem el altatódalok szövegét.
Mielőtt Anya lettem
Nem izgultam, hogy a növényeim mérgezőek-e.
Nem gondoltam védőoltásokra.
Mielőtt Anya lettem
Nem hányt le senki
Nem lettem kakis
Nem köptek le
Nem rágcsáltak meg
Nem pisiltek le
Vagy nem csípkedtek meg pici ujjak sem.
Mielőtt Anya lettem teljes birtokában voltam:
Gondolataimnak
Testemnek
Lelkemnek.
Végigaludtam az éjszakákat.
Mielőtt Anya lettem
Sosem tartottam egy síró gyereket, hogy az orvos megvizsgálhassa
Vagy beadja neki az injekciót.
Sosem néztem könnyes szemekbe és sírva fakadtam
Sosem váltam boldoggá egy egyszerű mosolyon.
Nem maradtam fenn késõ éjjel, hogy egy alvó bébiben gyönyörködjek.
Mielőtt Anya lettem
Nem tartottam kezemben egy alvó bébit mert nem akartam letenni.
Sosem éreztem, hogy a szivem apró darabokra törik
Mikor nem tudtam megszüntetni a fájdalmat.
Nem tudtam, hogy valami olyan pici ekkora hatással lesz életemre.
Sosem tudtam, hogy képes vagyok valakit ennyire szeretni.
Nem tudtam, hogy ennyire imádni fogom az Anyaságot.
Mielőtt Anya lettem
Nem ismertem az érzést, hogy a szívem a testemen kivül van.
Nem tudtam milyen nagyszerű érzés a gyerek etetése.
Nem ismertem az Anya és Gyermeke közti köteléket.
Nem tudtam, hogy valami oly pici
Olyan fontossá tehet.
Mielőtt Anya lettem
Sosem keltem fel az éjszaka kellős közepén
Minden 10 percben, hogy megnézzem minden rendben van e.
Sosem ismertem a melegséget
Az örömöt
A szeretetet
A szívfájdalmat
A csodát
Vagy az Anyaság élvezetét.
Nem tudtam, hogy képes vagyok ilyen érzésekre, mielőtt Anya lettem.
Gárdonyi Géza:
Mikor a gyermek gőgicsél
Mikor a gyermek gőgicsél,
Az Isten tudja, mit beszél!
Csak mosolyog és integet…
Mit gondol? Mit mond? Mit nevet?
S mint virággal az esti szél,
Az anyja vissza úgy beszél,
Oly lágyan és oly édesen…
De őt sem érti senki sem.
Hogy mit beszélnek oly sokat,
Apának tudni nem szabad:
Az égi nyelv ez. Mély titok.
Nem értik, csak az angyalok.
Tudod, ki hiszi azt, hogy mindenre képes? A gyermek. Bízik önmagában, nem érez félelmet, hisz a saját hatalmában, és megszerzi azt, amit akar. De a gyermek növekszik. És kezdi megérteni, hogy nem is olyan hatalmas, és hogy a léte másoktól függ. Akkor szeret, és elvárja, hogy a szeretete viszonzásra leljen, a vágya pedig az idő előrehaladtával egyre nő. (...) És végül oda jut, ahol most vagyunk: felnőtt lesz belőle, aki bármit megtenne azért, hogy elfogadják és szeressék.
Paulo Coelho
Néztél már gyerekszembe? Pár éves gyerek szemébe. De nem úgy felszínesen, ahogy mi egymásra nézünk - hanem komolyan. Kíváncsian. Mélyen. (...) Édenkerti tekintet ez. Zavartalan békés. Tiszta. És... boldog? Igen, boldog. De nem úgy, hogy örömteli, hanem úgy, hogy egységben él önmagával: egy olyan világból néz, ahol nincs még hasadtság, dráma, - ahol a lélek még nem koszos.
Müller Péte
Egy gyermek kérdései
Egyszer egy gyermek megszületni készült, és így szólt az
Istenhez:
-Azt beszélik holnap leküldesz a Földre, de hogyan fogok ott
élni. hisz kicsi és védtelen vagyok? Isten azt válaszolta:
-A sok angyal közül kiválasztottam neked egyet, aki várni fog téged és vigyázni fog rád.
-De itt a Mennyországban nem csinálok mást, csak énekelek és mosolygok. Erre van szükségem, hogy boldog lehessek-mondta a gyermek. Isten így felelt:
-Az angyalod mindennap fog énekelni neked. Érezni fogod a
szeretetét és boldog leszel.
-És hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a
nyelvüket? -kérdezte a gyermek.
-Az könnyű! Az angyalod meg fogja tanítani a legszebb és
legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz és az
angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani
beszélni. -válaszolta az Isten.
A gyermek felnézett Istenre és így szólt.
-És mit fogok tenni ha veled akarok beszélni?
Isten rámosolygott a kisdedre és azt mondta.
-Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet és megtanít imádkozni.
A gyermek kissé szomorúan folytatta:
-Úgy hallottam, hogy a Földön rossz emberek is vannak. Ki fog engem megvédeni tőlük?
Az Isten megölelte a gyermeket és azt válaszolta:
-Az angyalod óvni fog téged akkor is, ha az élete
kockáztatásával jár.
A gyermek elszontyolodva nézett maga elé és így szólt:
-De mindig bánatos leszek, mert nem láthatlak téged.
Isten megint megölelte a gyermeket:
-Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam és meg fogja
mutatni, hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig
melletted leszek.
Ekkor, bár nagy békesség volt a Mennyben, már hallani lehetett a földi hangokat. A gyermek sietve kérdezte :
-Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el az angyalom nevét!
És akkor Isten így válaszolt:
-Az angyalod neve nem fontos. Egyszerűen így fogod
hívni: ÉDESANYA!
Győztél, megnyerted a legnagyobb harcot,
Kifejlődött tested, csudaszép lett arcod.
Kilenc hónap várakozás, mindennek van ára,
Mutasd meg magad, gyere a világra.
Elindulsz egy alagúton, vakító fény hívogat,
Magad körül nem látsz mást, csak hatalmas arcokat.
Mosolyognak, Téged vártak hosszú idő óta,
Sírásod számukra isteni nóta.
Hideg van, megszoktad a burkolt világot,
nem ismerted máig az igazi valóságot.
Megszakad hirtelen az összetartó kötél,
nem visz vissza senki, ide születtél.
Újra vizet érzel, megdörzsöl egy néni,
Furcsán érzed magad, elkezdesz félni.
Lefektetnek valakire, ez most már tabu.
Mi történik velem? Tudom már, ez Anyu!
Petőfi Sándor: Fiam születésére
Ide, ide fiamat kezembe,
Hadd szorítsam a szívemhez őt!
Mintha volnék újonnan teremtve,
Hogy életemnek ifjú lombja nőtt!
Üdvezellek, lelkem szép kis ága,
Üdvezellek, édes magzatom!
Sírásodnak bánatos zajába
Beleolvad örvendő dalom.
Igen:
"Gratulálok Apuka!"
Kedves Zitamita!
Ennek a versnek a címe: Beney Zsuzsa? Hogyan vártalak?
És így van eredetiben:
"Azt kérdezed tőlem,
hogyan vártalak?
Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget -
Ezer pici jelből
tudtam jöttödet.
Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap csillagát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret -
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.
Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint a patak medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget -
mindenkinél jobban téged
így szerettelek."
"Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat
mint ha szellő jelzi
a förgeteget-
Ezer pici jelből
tudtam jöttödet.
Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap csillagát,
mint alma az ízét,
tejet, kenyeret-
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.
Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint a patak medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget-
mindenkinél jobban téged
így szerettelek."
(Beney Zsuzsa: Anya dúdolója)
Bocs mindenkinek!
Az 5. versszak vége helyesen:
Játszik a szépség, holnap - ajándék.
Ez lemaradt!
Lelkes Miklós: Kisfiam szemében
Fiam szemében alma és éden
édes kerekség ég csuda szépen.
Fiam szemében cincogó vágyak
-csizmás egérkék- mind szalutálnak.
Fiam szemében kisördög ül meg
maszatos képe gyönyörű ünnep.
Fiam szemében jár kicsi róka
csillag-fogócska, csillag-bújócska.
Fiam szemében játszik a játék
játszik a szépség, holnap- .
Fiam szemében két kicsi kosnak
kobakja koccan - így okoskodnak!
Fiam szemében - madárhang szélben
nagy, kék szabadság szépül merészen.
A csaló hétköznap csak engem bánthat:
FIAM SZEMÉBEN MINDIG VASÁRNAP!!!
Játékszabályok:
1. Fürkészd az ismeretlent, amíg ismerõssé nem válik.
2. Helyezd ritmikus ismétlések keretébe az ismerõst.
3. Ezt az ismétlõdést annyi változatban alkalmazd, amennyiben csak lehet.
4. Válaszd ki a legkielégítõbb változatokat, és a többi rovására fejleszd õket.
5. Újra és újrakombináld egymással ezeket a változatokat.
6. Mindezt önmagáért csináld....
igaz akár homokozó kisgyerek, akár szimfónián dolgozó zeneszerzõ esetében)
További ajánlott fórumok:
- Hogyan lehet munkát találni, ha nincs kapcsolatod és nem tudsz nyelvet?
- Szerintetek bele lehet úgy szeretni valakibe, hogy nem volt köztetek semmilyen fizikai kapcsolat, viszont azon kívül szinte mindent tudsz?
- Mit tudsz az étkezési keményítő használatával kapcsolatban?
- Tudtok valami jó autóval kapcsolatos idézetet? Jöhet minden!
- Tudsz nekem segiteni a blogger fiókom használatával kapcsolatosan?
- Tudsz mikulással, karácsonnyal kapcsolatban meséket?