Testvérek - Nagytesó, kistesó problémák (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Testvérek - Nagytesó, kistesó problémák
Varró Dani: A kistesó
A kistesó az ordibál,
a kistesó az hisztis,
kaját a székből eldobál,
és szétszedi a sínt is.
A sínt azt sajnos szétszedi,
a kistesó az rombol,
a kistesó gonosz dzsedi,
lelézerkardozom jól.
A kistesó az bajt csinál,
az felborít meg eltép,
a kistesó az Jancsikám,
hát hányszor mondjam el még?
A kistesónak van cici,
de fagyi nincs, csak tölcsér,
a kistesó az még pici,
a nagy dömperre fölfér.
A kistesó a viccemen
nevet, min más csak hajtép.
A kistesónak sicc! De nem
megy mégse sajnos arrébb.
A kistesó a félelem,
hogy el akarja venni!
A kistesót, míg énvelem
van, nem bánthatja senki.
Leszek, ha éri támadás,
háromszáz hősi hellén,
nem tűröm el, hogy bántsa más!
Kupáncsapom, ha kell, én.
De azért hozzá fűznék itt pár dolgot egy két érdekes gondolathoz... Az h ilyenkor "lecserélődik" a gyerek még át vitt értelemben is furcsán hangzik... Meg h "nem való testvér" neki...
Én aláírom vannak akik csak "potyogtatnak" na de az emberek többsége azért nem! Mielőtt Barbi még meg sem fogant már akkor beszéltünk róla h 2 gyereket szeretnénk, az h miért nem szültem mindjárt utána azt ugye le írtam. Barbi szeretett másokkal játszani, meg osztotta mindig amilye van, nem gondoltam volna h ez lesz... Megbh látszik kinek van több gyereke és kinek csak egy 😂 Dorina most megy oviba és volt szülői értekezlet a múlt héten, ott találkoztam egy régi ismerőssel aki húú még Barbi születése előtt találkoztam talán utoljára... Elég megviselt volt, nagyon le fogyott. Kérdeztük egymástól mi a helyzet 1000 éve nem láttalak és kiderült h csak 1 gyereke van...
Barbi abba a suliba jár ahova annak idején én is jártam. Van 1 elég "nyers" tanár néni. Elég sokszor össze futottam vele még az iskola után és a szülés előtt, utána el mentünk falura már nem annyit. Aki leszólított mikor egyszer mentem Barbiért és azt mondta "gyönyörűek a lányaim és csodát tett velem a terhesség és a gyerekek, mert így két gyerek után lettem igazi nő és ez mind látszik a kűlsőmön, mint a személyiségemen" Szóval nem lettem le strapált 😂
A vidám és a fáradtabb nem ugyanaz...
Amúgy tipikus hozzáállás: Valaki életéből látok 10 percet, s le is vonom a következtetést... Kit érdekel, mennyi dolga volt már aznap elvégezve...
Amúgy kösz, boldog vagyok, de mégsem vigyorgok egész nap, mint a vadalma. ;)
Hát igen, ilyen simán lehet, mert ezeknek a gyerekeknek olyan érzékenyek még a kis szenzoraik, illetve ez pszichológia és családállítás ez az egyben, sajnos a kicsik hajlamosak lehetnek átvenni a felnőttek terheit akaratlanul - no ezt én is csak úgy olvasgatom, nem vagyok szakavatott, de igen érdekel a téma.
De ezek szerint azt is segíthet, ha apuka megpróbálja valahogy normalizálni a testvérével a viszonyt, hogy ez egy mintapélda is a gyerekek előtt, valóban...
Sziasztok! Bocsánat h nem jelentkeztem, csak tegnap volt Barbi szülinapja. Hétfőn nagy előkészületek. Tegnap pedig jöttek a kis barátnők. Húú hát azért írtatok páran. Vannak elég eltérő vélemények is, de azért nagyjából a pszichológust ajánlást kaptam.
A cikket ugye még suli vége előtt írtam, csak most jelenítette meg a hoxa. A suli vége előtt fel kerestem az osztály főnököt, beszélgettem vele erről a témáról. Ő nagyon meg volt lepődve ezen, miszerint Barbi nagyon sokat mesél otthoni tevékenységeiről, de abban hugit sosem rossz színben tünteti fel... Na ezen meg én lepődtem meg... Van az iskolának egy "nevelési tanácsadó cimen" gyerek pszichológusa. Akivel először csak én beszélgettem, el meséltem a kezdetektől mi történik. Azt javasolta menjünk be együtt de ne mondjam meg Barbinak ki ő mert szerinte nem nálunk van a probléma hanem "külső családi" körből származik. Én itt arra gondoltam h talán ugye hugi pici volt még és akkor őt babusgatták többet, de direkt fel hívtam minden rokon nem rokon figyelmét a látogatás előtt h oké hugi pici most született, de Barbi is itt van ugyan annyi figyelem kell neki. Ne érezze azt h csak a hugihoz jöttek.
Na de egyik nap el kértem napköziből a Barbit és mondtam neki még nem megyünk haza mert el kell intéznem vmit a suliba. Annyira jó kis tervet találtak ki h Barbi ne tudja miért vagyunk ott h még én is majdnem megfeledkeztem róla 😁
Asszisztens elém rakott ilyen ki tölteni való kérdőíveket, közben a dr nő elkezdett beszélgetni Barbival, kicsit több mint egy órát voltunk ott. Barbi annyira élvezte a beszélgetést rajzoltak is kicsit h észre sem vette h egy idő után már nem írok papírokat és mikor mentünk nem akart jönni 😂 mentünk kifelé dr nő mondta holnap menjek be. Jajj hát minden bajom volt másnapig h úristen mi lehet a baj...
Barbi amúgy tényleg sosem volt az a kifejezetten anyás típus... Persze velem volt otthon 3 évig, de ő neki nagyon fontos volt anyával apával együtt csinálni mindent.
Na mindegy eljött a másnap, ott toporzékoltam az ajtó előtt. És képzeljétek 😲😲😲 A probléma forrása onnan ered h apuka bizony egyáltalán nincs jó viszonyba a nővérével!!! Hát én le döbbentem mikor mondta a dr nő, mert ez valóban így van, de érdekes mert ez sosem Barbi előtt zajlott. De látja h mikor megyünk mamához (ugye ott lakik vele a nővére is) h nem beszélnek egyáltalán. Meg néha el el csípett egy két mondatot ha róla beszélt... Elég problémás apuka családja, mert ráadásul sógornőm elvált 6 éve és két fia van, de csak az egyik fiú maradt nála a másik az apjánál van... De azt mondta a dr nő h valóban idő kell neki még, nincs nagy baj, sőt köztük igazából nincs is baj. Csak Barbi ezt "ki vetíti" a hugira... Amiből kiderül h Barbi inkább apás, mert nekem is van Báttyám akivel nagyon jó a kapcsolatom. Sokszor el jön hozzánk, itt alszik grillezünk stb telefonon is sokat beszélek vele...
Közben ugye véget ért az iskola is. Nagyon izgultam az évzárón milyen lesz Barbi bizonyítványa, féltem a tanulás rovására megy ez az egész... KITŰNŐ lett!!! Nagyon büszke voltam rá!!! És ezt éreztettem is vele.
Nem írok ki szavazást, hogy mások szerint rosszkedvű asszonyság vagyok-e, mert kiderülne, hogy ismét igazad van.
Persze, az is lehet, nem.
Borzasztó lehet ezt anyaként látnod, tapasztalnod. Egy jó gyerekpszichológus segíthet.
Ezt ismered?
L. Stipkovits Erika: Ölelni és ölre menni
Minden jót nektek!😊
Azt gondolom, hogy Barbara addig míg a kis húga meg nem született úgy érezhette, hogy ő a királylány a várban.
Apunak és Anyunak a szeme fénye.
Azzal, hogy megérkezett Dorina ez a világ összedőlt. Úgy érezheti, hogy a kis húga beférkőzött közétek. Ami időt vele töltöttetek,most meg kell,hogy osszátok kettőjük közt.
Lehet, hogy én mégis elvittem volna már bölcsibe is, hogy minél előbb gyerekek közt legyen, tapasztaljon, és hogy ne legyen nagyon "anyás".
Vagy kisebb korkülönbséggel vállaltam volna az újabb babát. Olyankor még könnyen osztoznak.
Viszont, ha ez az elutasítás évek múlva sem szelídül, akkor a korábban is javasol szakembert keresnék.
De az is lehet, hogy még néhány év, és ha megérti a család, a testvér jelentőségét, akkor fordul a kocka, és ő lesz a kis húga legerőteljesebb védelmezője, tanítója.
Na itt a következő jeNő...nem neked írtam. Érdekes amúgy hogy egyből kitekeritek a szavakat. Pont nem arra gondoltam hogy ki milyen fitt.
De ugye akinek inge...csak az veszi magára 😉😉
Az első hozzászólással kezdődött, a többi csak elfajulás.
:D
Nekem pedig az jutott rögtön az eszembe, hogy vajon azt tetováltatta magára, valamely nemesebb testrészére, hogy "egygyerekes anyu vagyok"?
De csapok is a kezemre mindjárt😁
Elsőre az jutott eszembe, hogy hát te hülye vagy!
De ilyet itt nem szabad mondani, úgyhogy nem mondom.
Ismerek 1-2-3-4 gyerekes anyukákat is. Hidd el, nem a gyerekszámtól függ a vidámság, de még a lestrapáltság sem.
Tök mindegy. Rághatnánk a gittet jövő nyárig is.
Csak egy off:
Pár hete történt, baratnőimmel tetováltatni voltunk egyik délelőtt. Kb 3 órát töltöttünk a szalonban, és a tetovalo már az első óra után megjegyezte, hogy nem is hiszi hogy mi anyukák vagyunk! Annyira jókedvűek vagyunk😊 Erre aztán mondtuk neki, hogy igen mi egygyerekes anyuk vagyunk akik mindig ilyen röhögősek.😉
Amúgy ha végig néztek egy parkban,sétányon..stb akkor tökre látszik hogy a többgyerekes anyák sokkal lestrapáltabbak és nem túl vidám nők.
De hát az ő dolga! Akár a 30 évesé, akár a 40 évesé.
Nem is tudhatjuk, miért döntött így, hogyan alakult eddig az élete. Nem lehet ennyire sommás véleményt mondani senki fölött.
Belőled úgy dől a tuti, mintha a Te igazad és a Te életed mindenkire ugyanúgy érvényes lenne.
Pedig nem az.
A kérdezőnél sajnos senki nem készülhetett fel arra, hogy a szülés komplikált lesz, és ez a "nagytesót" ennyire sokkolni fogja.
Én azt is el tudom képzelni, hogy a kislány esetleg hallott valamit, akár egy fél mondatot, amit nem kellett volna hallania. Jó lenne szakemberhez fordulni tényleg.
Igen, ez annyira te vagy! :D
Három gyereket szültem, nem pedig potyogtattam. Te lehet, hogy azt tetted, te dolgod.
Mindenki magánügye, hogy hányadik házasságba szül, vagy hogy egyáltalán összeházasodik-e gyermeke(i) apjával, vagy sem.
Első házasságom, mindhárom fiamnak ugyanaz az apja. Majdnem 20 éve vagyunk együtt.
Köszönöm, jól vagyok!
Már kezdem kapisgálni, ha az örökség is játszik, ti kihalásos alapon az államra hagyjátok a vagyont. :D
Ez is rendben van! :D
Senki nem utasitottam. Ez nem is az a topik. Nem tudom mit kell ezen lovagolni? Csak véleményt írtam. Pont ugyanannyit ér,mint a többi hsz.
Tessék már leszállni erről a témáról, néni!
És???
A testvér az, akivel verekedni is lehet. Aki, ha megkérdezed, a világon a leghülyébb. De akivel lehet szövetkezni Anya ellen, és később akár a világ ellen is.
No de ez sem lényeg. A lényeg az, hogy nincs jogod mást kategorikusan abortuszra utasítani.
Alakítani..persze. Csak hogy a testvért készen kapjuk, nincs választás. A párunkat es a baratainkat pedig mi választjuk.
Nem látja senki a gyereken, csak épp majd születnek a hasonló cikkek..nem egy testvérpárt ismerek, akik így kicsi korban ki nem állhatjak egymást.
Nem életcél, de Istennek hála, a most 28 éves fiam volt a vágyott harmadik, két kiskamasz mellett.
Üres lenne nélküle a világ.