Te hogyan fogadnád, ha a párod színész/színésznő lenne? (beszélgetés)

Már volt.

Drámát éltem át vele.

Ha így nézzük, akkor persze.

De a színész azért sokkal több kísértésnek van kitéve, olyan szituációkat hordoz,él meg, amely a való életben nem következik be. Nem véletlen, hogy annyi színész belegabalyodik a partnerébe, pedig otthon a kis család várja. Ha úgy nézzük,persze, hogy nem foglalkozás függvénye a hűség, de könnyű annak hűnek lenni, akit soha nem ér kísértés.És azért a színész lelki világa bonyolultabb, mint a földön járó emberé.De az biztos, hogy annak néz ki hosszú, boldog házasság, akinek sikerül érzékeny, okos, intelligens,jó humorú, becsületes, művelt....társat kifognia:)

Nem értek egyet. A színész pont olyan anyagból van összetéve, mint egy kétkezi melós: emberből van.

Adott esetben egy lakatos, egy vasöntő, egy szabó mellé, de a szintén földön járó könyvelő, közgazdász, stb. mellé is érzékeny lelkű társ kell ahhoz, hogy le tudjanak élni egymás mellett évtizedeket.

Egy nem színész is tud olyan „bohém” lenni, akit elég nehéz elviselni. :)

Farkasházi Tivadar.

Ja, ő nem színész.

Akkor a Dévényi Tibibácsi.

Basszus, ő sem színész. :D

Akkor Dörner György lesz az.

Nos, ha valaki külön kezeli, elkülöníti önmagát és a társadalmi elvárásokat, akkor nagyon nagy hiba van a készülékében, mert egyáltalán nem szocializálódott vagy roppant rosszul.

Gyakorlatilag amikké válunk, azzá a környeztünk formál minket.

Egyébként nem szerepkét élem meg a spontán megnyilvánulásaimat, csak egyszer valamikor régen tanultam erről és nem tartottam hülyeségnek.

Mosmá' nagyon kíváncsi vagyokkk!DD

Nem jut eszembe ennyire karakteres hang...

Azért egy színész más anyagból van összetéve, mint egy kétkezi melós, aki a földön jár - nem zárva ki, hogy neki is lehetnek színészi ambíciói.Az idős színészeink között is vannak 40 éves házasok: nyilván az asszony sokat tűr, biztosítja a nagy ember háttérországát, aztán ha már nem bírja a megalázást, akkor válnak. Mondjam a nevet?

Egy ismerősöm menyasszony lett, kérdezem, ki a boldog vőlegény - a kis nőci igencsak butuska lány -s, mondja egy akkor még vidéki színész nevét.Kérdeztem, hogy nincs félsz benned?...Na, a pasi azóta országosan ismert lett, s azt híreszteli, olyan rossz tapasztalata van a házasságról, hogy soha többet nem nősül.Szóval ebből nem lehet messzemenő következtetést levonni. Huszti Péter, Kozák András,Cseke Péter...házassága tartósnak bizonyult, de hogy mi volt a négy falon belül? Egy biztos, hogy egy színészhez érzékeny lelkű társ kell, egy földön járó lehet, hogy nyugodt életről gondoskodik, de szárnyalni nem fog vele, s akkor keres társat a repüléshez is.

Ez elég röhejes kérdés. A színészet egy szakma. Lehet rá rosszakat mondani, és tény, szövődtek már kapcsolatok a színpadon és a szereposztó dívány is létező fogalom egyes helyeken. De a színészek ugyanolyan emberek, mint akárki más. Azért, mert megcsókolja a partnernőjét a színpadon, még nem fogja civilben is ágynak dönteni. Elég idétlen dolog így gondolkodni a színészekről.

Apukám színész volt, anyukám is fiatalon és a testvérem is az. Egyedül én nem vagyok színházi ember a családból. Szóval tudom, miről beszélek. No para.

Ja, igen, és nem tudom, ismered-e ezt a mondását a divattervező Vivien Westwoodnak:

"Már lemondtam arról, hogy támadjam a konvenciókat. Egyszerűen tudomást sem veszek róluk."

Ez azt jelenti, hogy onnantól kezdve, hogy ezt elhatározta, nem figyel többé kifelé, nem monitorozza magát abból a szempontból, hogy vajon mások milyennek láthatják őt. Szerintem ezzel a(z ez esetben éppen lázadó) szerepről (illetve annak az eljátszásáról) is lemondott, ez a mondata történetesen ezt örökíti meg.

A félrelépéshez nem kell színpadi társulat. Bármikor, bármilyen munkahelyen kialakulhat bármilyen viszony.

A színészet pont olyan szakma, mint a többi, csak őket több ember ismeri, mint mondjuk egy varrodában a gép fölött görnyedő varrónőt, vagy a TMK lakatost, vagy bármelyik állami hivatal tisztviselőjét.