Szünetet kért, én közben várandós vagyok... (beszélgetés)

VÁRVA VÁRT GYERMEK!

Évek óta vàrunk,hogy megszülessen a mi pici KINCSÜNK......ès egyszer elfog jönni a nap❤️🥰❤️

De kérlek ha tudomásod van arról,hogy valaki nem szeretné vagy nem akarja vállalni születendő gyermekèt kérlek vedd fel velem a kapcsolatot (elég ha egy 🙂 a poszthoz)......talán egymást keressük❤️

Minden hivatalos papírunk meg van az örökbefogadáshoz!

ildik88@freemail.hu

A betegségem súlyosabb része a múlté és így az nem befolyásol abban, hogy fel tudjam nevelni a gyermekem.

Nem veszekedtünk de volt, hogy nem értettünk eggyet azt viszont mindíg megbeszéltük. Ő mindíg sokat utazott. Jó ember egyébként attól függetlenül, hogy velem már nem akar együtt lenni. Szereti a gyerekeket és fiatalon akart apa lenni. Persze más kérdés ebben a helyzetben mit fog érezni.

Tudtuk, hogy kicsi az esély de megtőrténhet de mivel együtt voltunk és terveztük az életünk ő is én is azt mondtuk nem baj ha megtőrténik. Persze akkor így gondoltuk mert együtt voltunk. Akárhogy is dönt elfogadom, belekényszeríteni semmibe sem akarom. Elmondom neki személyesen mert hazajön akkorindent megfogok vele beszélni.

Azért nézzük a jó oldalát: nem sok esélyed volt a babásodásra, és most ott van a szíved alatt. Mennyire befolyásol a betegséged a gyerek felnevelésében?

Azt írtad, hogy a betegséged alatt melletted volt a gyerek apja. Most mi változott? Nem működött a kapcsolatotok (sokat veszekedtetek) vagy nem akar elköteleződni? Azzal, hogy szüneteket kér azt mutatja, hogy nem vagy elég fontos neki és nem számíthatsz rá.

Én megírnám, hogy babát várok tőle. Egyrészt lenne rá bizonyítékom, hogy értesítettem, másrészt átdobnám a kezdeményezés lehetőségét neki. Eldöntheti, hogy megkeres és megbeszélitek, vagy nem keres meg és akkor is nyilvánvaló a válasz.

Az anyagi felét meg ráérsz kigondolni. Rajtad áll. Az 1% is esély, tehát védekezni kellett volna. A gyereknek jár a gyerektartás, s te nem azt állítottad, hogy steril vagy. Szóval ez is a te döntésed!

Jelenleg erre senki nem tudja a választ.

Én azt kívánom, hogy mindketten egészségesek legyetek a babával, hogy simán menjen minden a szüléskor, és hogy az egész dolog jól végződjön, legyen a babának egy boldog és büszke Apuja is.

Személyesen fogom neki elmondani.

Mivel szedhetném rá? Tudta, hogy nagyon kevés az esélyem azt is, hogy mégis lehet kivétel. Míg együtt voltunk akartunk gyereket de azt hittük közös nem lehet. Elmondom neki, hisz ő az apja aztán dönt ő szeretne e a baba életében részt venni. Nem a gyerektartás miatt, nincs rá szükség. Amíg együtt éltünk sem tartott el soha. A kicsinek pedig amire szüksége van biztosítom én. Ha nem tudnám ezt megtenni nem vállalnám, hisz az csak neki lenne rossz.

Amennyiben én lettem volna ilyen helyzetben, inkább személyesen mondanám el. Mégis más, mint írásban. Ha írsz, azt gondolhatja, hogy rászedted, hurokban a nyaka, nincs kiút. Személyesen, egymásszemébe nézve korrektebb a helyzet.

Nekem nagyon rosszul esne, ha egy ilyen életre szóló eseményt leírnának.

Viszont azt nem várhatod, hogy tapsikoljon örömében, ha nem volt a terveiben apának lenni. Próbáld egyedül megoldani a gyermeknevelést.

Egy kolléganőm nem esett teherbe, aztán a negyvenes éveiben járva megtörtént a csoda. Élettársi kapcsolatban éltek, a férfi nem akart gyereket, már az elején leszögezte. A nő azt mondta, neki kell a gyerek, egyedül is vállalja. Vállalta amíg 4-5 éves nem lett a fia, aztán kerestette, a pasi szüleit zaklatta a gyerektartás miatt. Ez így undorító volt.

Vigyázz magatokra, nyugodt babavárást, ha úgy döntesz kell mindenáron egy baba.

Ha gondolod, majd írd meg hogy alakult a helyzet, én kíváncsi vagyok.

Boldog babavárást kívánok.

Nagyon sajnálom.

Minden nő magának szüli valahol a gyereket.

Sok sikert.

Akik meg beszolnak neki befejezhetik más is csinál butaságokat. De ők biztos tökéletesek minden téren. Az ilyeneket úgy fejbe tudnám verni hogy az észt osztogatják mikor valaki tanácsot kér

Még jó, hogy te férfiként tudod a tutit:)

Talán tapasztalat?:)

Nagyon szeretjük az ilyen kis okostojásokat ezen a női fórumon.

Van ismerősöm, aki a használt gumit haza is viszi.

Állítólag egy haverját megszivatta egy csaj, valahogy gumi mellett terhes lett. Ő nem akar esélyt adni a szerencsevadászoknak.

Azért ez nem ennyire sima dolog.

Én annak idején két gyerekkel váltam, az apa mindenfélét hazudozott, még a munkahelyén is azt állította, hogy nála vannak a gyerekek és felvette a családi pótlékot is. (Amit akkoriban még automatikusan az apának utaltak.)

Gyerektartást nem fizetett, de amikor a (szintén elvált szüleim) egyhangúlag mellém álltak, és azt tanácsolták, hogy ne szaladgáljak sehova, ajánljam fel, hogy lemondok a gyerektartásról, ha a volt férjem kimegy a nekem ítélt lakásból, megfogadtam a tanácsot és felajánlottam.

Nem borította rám az asztalt, szerintem megkönnyebbült, és költözött.

Megkíméltem magam egy csomó hivatalos háborúskodástól, nyugalomban éltünk, mert a megállapodás úgy szólt, ha csak a közelünkbe mer jönni, visszamenőleg is megigénylem a gyerektartást.

Felnőtt korában az egyik lányom megkereste az apját - aztán csak annyit mondott, jól tettem, hogy elváltam.

Én is megírnám. Egyúttal azt is, hogy hajlandó vagyok egyedül felnevelni.

De akkor tényleg építsd fel magadban ezt az életet. A baba ne menjen rá lelkileg egy csiki-csuki kapcsolatra az apával. Inkább maradjon távolabb, aztán ha úgy alakul, lehet remek is a kapcsolata a gyerekkel.

Én azt is megértem, ha világot akar látni, egy nem túlzottan érzelmi kapcsolatot egy jó kis melóért ott lehet hagyni.

Nekem az elo pelda a volt ferjem. Es bizony hasznalt gumit a baratnoivel hosszasan, amig nem talalt ra az uj felesegere. (Oka volt, hogy kokztunk feljott a tema.)

Az uj feleseggel meg most par honapos a babajuk. Akkor csak el kellett hagyni :DDD

Én ezt nem értem, mi alapján ítélkeztek mások felett? Miért kell nekiesni annak, akinek amúgy sem könnyű a helyzete? Nyilvánvaló, hogy 10 mondatban képtelenség leírni, mióta tart a kapcsolat, miken mentek keresztül, hogyan éltek stb.

Nem arra van szüksége, hogy itt is rúgjunk még bele párat. Inkább megerősítést kér arról, amit valószínűleg maga is tud.

Kedves Sally! Ha elég idős vagy ahhoz, hogy gyereket szülj és nevelj és elég erős ahhoz, hogy egyedül is ellásd ezt a nagyon szép, de nagyon nehéz feladatot, akkor vágj bele. Hiszen azt mondod, kicsi volt rá az esélyed.

A pasival én is csak tényszerűen közölném és nem várnék még csak választ sem. Ha úgy döntesz, hogy megtartod és megszületik a baba, azért benyújthatod az igényt a gyerektartásra. Főleg, ha külföldön dolgozik, van miből támogatni a gyermekét. Aki szexel, annak tudnia kell, hogy gyerek lehet belőle. És ha neked problémád volt, akkor azt is tudhatja, ha teherbe esel, nem fogod elvetetni.

De ne áltasd magad. Ahogy ő itthagyott téged, az nagyon csúnya elintézési módja volt a kapcsolat végének. Időt kért? Azért, hogyha hazajön, legyen kivel "együttlennie"? Szerintem ezért. Benned pedig újra és újra reményt kelt. Ne higgy neki.

Nem te leszel az első, aki egyedül - vagy valaki mással- neveli fel a gyermekét. De ez egy felelős döntés. Gondold át és vágj bele. Egyedül. Ne várj tőle semmit.