Szoptatás kontra tápszer (beszélgetés)

Nagyon sajnálom! :( És felháborító, amit a csecsemős csinált!!!!

A Szoptanítot (SNS-t) nem próbáltad még? Ezzel közvetlenül a melledről tudnád adni a pótlást, úgyhogy majdnem olyan lenne, mintha szoptatnál.

Jó, hogy írtatok erről, sajnos ide kell csatlakoznom. Egy Főváosi Kórházban szültem császárral. A 3. napon bejött a csecsemős nővér és kérdésemre hogy van-e tejem (első babát szültem fogalmam sem volt hogy minek kéne lennie) úgy belecsípett a mellbimbómba, hogy azt hittem összepisilem magam. Ezt bírták 5 nap alatt segíteni, ez volt a szoptatáshoz való hozzáállás. De, nem ezért nem tudok szoptatni, hanem mint kiderült az emlől mirigyállománya nem megfelelő. Mindent kipróbáltam félóránként cicire raktam a babát, bimbóvédővel a nélkül, ittam teát, kevertem gyógyfüvet, szedtem homeós bogyót, vettem USA-ból kapszulát vagyonért, ittam tinktúrát, tejet, leveseket, napi 4 lite folyadékot, olyannyira megviselt, hogy nem tuudok szotatni és MEGFELELNI hogy 1 hét alatt 10 kg-ot fogytam és a pszichiáternél kötöttem ki.

Akkor azt mondtam elég! Igen, tápszert adok a gyerekemnek, mert az nem arzén, és okos és gyönyörű és ragaszkodik hozzám. Most 2 hónapos nem felfújt gyerek. Időközben találtam neki tejtesót is!

Sajnos a védőnők meg a média hiába sulykolja, hogy szoptatni kell, a kórházi személyzet semmit nem tesz, hogy megvalósuljon. Ha nem a 3. napon jönnek oda hanem előbb, és odaállnak mellém és mutatják és mondják és segítenek miután gyerek már nincs az osztályukon nem lett volna ez az egész.

Ezzel maximálisan egyetértek.

Csak tudod, másokat mindig könnyű pellengérre állítani... Te, ha jól olvasom, orvosnak készülsz. Ha tudnád, hány orvos mond hülyeségeket nap mint nap! És az a nagy baj, hogy én meg sokszor azt tapasztalom, hogy köztük (is) nagyon kevesen vannak, akik képesek gyakorolni azt a bizonyos önkritikát.

Szóval ennek oda-vissza kellene működnie.

Amit én "kritizáltam" a te hsz-eidben, az a néhol lenéző(nek érezhető) stílus. Mert lehet, hogy igaz, amit mondasz, de ha nem úgy adod elő, semmit nem fog érni (vagy épp az ellenkezőjét annak, amit gondoltál). Lehet, hogy ez csak egyéni vélemény, de attól még mindenkinek figyelnie kell rá.

Néha nem a nagybetűs Igazság a fontos, hanem a nagybetűs Ember(ies)ség...

Én erre azt tudom mondani, hogy Stefiildi félrevezető és téves állításokat tett, és az ilyenekre föl kell hívni a figyelmet, mert különben elterjednek.

Máskülönben azért is fontos tudnia, ha téves információt terjeszt, mert dietetikus lesz (sőt már szoptatási tanácsadó), és ilyen minőségében kizárólag tudományosan megalapozott, korrekt állításokat kell majd tennie a hozzá fordulóknak. Nem beszélhet butaságokat, mert egyrészt a szakma hírét rontja, másrészt a betegeknek árthat vele.

Ezzel valaki vagy egyetért, vagy nem, ez már nem az én dolgom.

Szurikáta,

írnál nekem priviben a Szoptanítos tapasztalataiddal kapcsolatban? Érdekelne.

Tudod, még fiatal vagy és megrögzötten ragaszkodsz minden betűhöz. Ez persze nem baj, most még. Idővel majd (jó esetben) meg fogod tanulni, hogy lehet úgy is élni és gondolkodni, hogy nem akarsz mindent centire pontosan megmagyarázni.

Elolvastam a korábbi eszmecserét és ezért írtam, amit. Nem tudom, miért várod el a beszélgetőpartneredtől, hogy hosszas elemzéseket írjon a kérdéseidre. Mert, annyit azért levettem a témából, hogy röviden nem lehetne (neked) megfelelő válaszokat adni. De, sajnos ilyen a fórumok világa, muszáj az embernek néha általánosítani és összegezni, mert nincs mód a hosszas fejtegetésre.

Mindezzel nem a másik felet védem, csak arra utalnék, hogy nem kell a másik szavait kiforgatni vagy tudatlannak beállítani azért, mert mást vagy máshogyan tud, mint te. A nagyon kőtudományos hozzáállás nem mindenkinek szimpatikus.

"Két azonos között nem tud különbséget tenni"

Ez már mindjárt más.

"de az egyik vélhetően természetes környezetben (= megfelelő >>segéd<<anyagokkal együtt) kerül be a szervezetbe,"

A "természetes környezet" valóban számíthat a fölszívódásban vagy a hasznosulás más folyamataiban, de ez önmagában durva általánosítás. Ha konkrét esetre helyesen alkalmazod ezt az érvelést, akkor semmi gond nincs, a jelenség maga ugyanis létezik.

"a mesterségesen előállított és a természetesen kialakuló anyagok közül az utóbbi a jobb."

Ez az állítás kizárja azt, amit ezen hozzászólásod első mondatában írtál ("Két azonos között nem tud különbséget tenni"). És ilyet remélhetőleg nem fogsz tanulni. Az l-aszkorbinsav szerves kémiai és bioszintézissel egyaránt l-aszkorbinsav, és még számos példát lehetne mondani.

"Én sem azt írtam, hogy csakis a szintetikus anyagokból lesznek a daganatok"

Nem is erre reagáltam. Önmagában a vázolt folyamat nem helyes.

"de szerintem a >>laikus<< közönség nagyobbik része talán tudja ma már, hogy a daganatok kialakulásában több tényezőnek is szerepe van."

Valószínűtlennek tartom, hogy a laikus közönség számottevő része közelebbről ismeri a daganatok kialakulásához vezető lépéseket és folyamatokat.

"De pont épp a dietetika szakon tanulom azt, hogy a (nem megfelelő) táplálkozásnak mindebben mekkora jelentősége van... talán nem véletlenül."

Ezt nem is vontam kétségbe, másról beszélsz. Én elsősorban az indoklások helyességét vontam kétségbe.

Van egy (természetesen több is) nagy különbség a szakember és a laikus között: a laikus hajlamos általánosítani, a szakember ellenben képes a finom vagy kevésbé finom különbségtételre.

Két azonos között nem tud különbséget tenni - de az egyik vélhetően természetes környezetben (= megfelelő "segéd"anyagokkal együtt) kerül be a szervezetbe, a másik viszont nem. Nemcsak maguk a molekulák és azok kémiai szerkezete számít, hanem a "körítés" is, ahogyan, amikkel együtt magunkhoz vesszük. Bonyolult oda-vissza-egymásrahatások érvényesülnek a különböző típusú anyagok között; szerintem ezt Ön is legalább úgy tudja, mint én (a hsz-ből legalábbis úgy tűnik, hozzáértő reagált rám).

Nem tudom, erről mit mondanak majd a képzésen, de annyit magamtól is tudok ill. sejteni vélek (és talán nem rosszul), hogy a mesterségesen előállított és a természetesen kialakuló anyagok közül az utóbbi a jobb.

Én sem azt írtam, hogy csakis a szintetikus anyagokból lesznek a daganatok, de szerintem a "laikus" közönség nagyobbik része talán tudja ma már, hogy a daganatok kialakulásában több tényezőnek is szerepe van. De pont épp a dietetika szakon tanulom azt, hogy a (nem megfelelő) táplálkozásnak mindebben mekkora jelentősége van... talán nem véletlenül.

Azt hiszem, itt vannak kavarodások a szintetikus-természetes kérdésben.

"az élőlényeknek elsősorban élő anyagokra van/lenne szükségük a táplálkozás tekintetében (is), nem pedig szintetikus anyagokra. Utóbbiakat ugyanis alig-alig ismeri fel a szervezet, emiatt pedig a feldolgozásuk, szervezetbe való beépítésük is akadályokba ütközik."

A szintetikus körülbelül annyit jelent, hogy kémiai szintézissel előállított. Természetesen két azonos molekula között a szervezet nem tud különbséget, hiába szintetikus az egyik.

Remélem, hogy a dietetisképzésben fölhívják erre a figyelmet.

"Ezen anyagok nagyrésze végső soron nem TÁP- vagy építő anyaggá válik a testben, hanem felesleges salakanyaggá, ami (a jobbik esetben) kiürül vagy (rosszabb esetben) felhalmozódik a szervezetben. Utóbbi szokta a legrosszabb esetben a rákos sejtek kialakulását generálni."

A salakanyagokkal való ilyen érvelés ma elég nagy divat, de azt javaslom, hagyjuk meg a laikus közönségnek. A rosszindulatú daganatok kialakulása pedig lényegesen bonyolultabb, továbbá utalok vissza a szintetikus vegyületekről írottakra.

Sziasztok!

Nem olvastam mindent végig, tehát lehet, hogy tévedek, de az ilyen jellegű szopis fórumokon még nemigen láttam említeni a szoptanitet, ami nekem nagyon sokat segített, hogy a 3. babám szoptatását már ne adjam föl az elején.

Azért írom ezt le, mert nem egy elterjedt dolog, én is csak véletlenül találkoztam vele, még a védőnő is nálam látott először ilyet, bár külföldön nagyon elterjedt, ahol többet foglalkoznak a szoptatással. Aki tökre ismeri, attól bocs.

Ez egy kis műanyag akármi (üvegcse), amiből kijön egy nagyon vékony, 1-2mm átmérőjű műanyag cső. Ezt a bimbódhoz teszed, és a gyerek bekapja a bimbóval együtt. Az "üvegből" meg jön a pótlás, ami lehet lefejt v. kapott anyatej, tápszer, esetleg tea v. víz.

Ez azért jó, mert így a gyerek nem lesz cumisüvegzavaros, a melledet meg mindig éri az inger. Tehát ha pótolnod is kell, mégis kap a melledből is egy kis tejcit, és nem apad el a saját. Sok anyukának meg az ingertől vissza is áll a normál mennyiség, és nem kell használni ezt a bigyót.

De ismertem tejmirigyhiányos anyukát, akinek nem volt saját teje, mégis több mint egy évig használta, hogy az "eredetihez" legközelebb álló módon táplálhassa a kicsit.

Egyébként nem egy kényelmes valami, de meg lehet szokni, és engem átsegített egy mélyponton. Ha ezt előbb ismerem, valószínűleg az első két gyerekemet is tovább tudtam volna anyatejjel táplálni, és nem hagytam volna abba ijedtemben a szoptatást az első olyan esetben, amikor jóval kevesebb lett a tej...

Nem vagyok a dologban anyagilag érdekelt, szóval ne reklámnak vegyétek a legkevésbé se, csak hát valahogy le kellett írni a dolgot...

Üdv és jó táplálást...

A probiotikumok (anyatej esetében) tulajdonképpen azok a bélbaktériumok, amelyek segítik az emésztést, bontanak, katalizálják a felszívódást és védőréteget képeznek a bélfalon.

A prebiotikumok azok a makro- és mikroelemek, amik ezeket a bacikat táplálják, "növesztik", fejlesztik.

Azokat az élelmiszereket, amik a kettőt együtt tartalmazzák, szimbiotikus élelemiszernek hívjuk. Örömteli, hogy már gyártanak ilyen tápszereket is.

Egyetértek veled, nyilán nagyon fontos, hogy a tápszeres anyukák is higgyenek és bízzanak, hiszen ha nincs anyatej, akkor ez a megfelelő megoldás.

Én személy szerint azért dolgozom, hogy minél kevesebb anyukának kelljen tápszerhez nyúlnia, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy sok anyuka feleslegesen vagy indokolatlanul használja. Ez nem kizárólag az anyuka felelőssége, hanem nagyban az egészségügyi ellátórendszeré is - de amíg (sokáig) nem lehet látványos javulást elérni intézményi szinten, addig "kicsiben", privátban, nehezebben elérhetően kell segíteni az anyukákat.

Sziasztok! :)

stefiildi! Valóban sok mindenben igazad van és persze azt sem vitatja senki, hogy az anyatej sokkal jobb a babának, mint a tápszer. Természetesebb, tele van tápanyaggal, ja és persze semmi sem pótolja a szopizás közben kialakuló anya-baba bensőséges kapcsolatot, ami szintén az anyatejnek köszönhető.Vannak azonban olyan anmyukák, többek között az én nővérem is, akik viszont nem voltak ilyen szerencsések. Szerintem fontos, hogy azok az anyukák se keseredjenek el akiknek nincs anyatejük, illetve fontos lenne tudniuk, hogy nyugodtan megbízhatnak a tápszerekben.

Evita,

a ferdenyaktartás az izom-hipotónia egyik tünete is lehet. Nem elmítették ezt a kórházban?

Az én lányomnál is ez volt az egyik tünet, a másik pedig az, hogy nem tudta bevenni a szájába a mellem. A Dévény-torna csodát tett vele!

1: Fajidegen (állati, tehénből származó) fehérjét tartalmaz, amit a szervezetnek, főleg a baba éretlen gyomrának, sokkal nehezebb feldolgoznia, mint a fajazonost (anyatejet).

2: Mesterségesen szintetizált anyagokkal dúsított, amiket külöböző kémiai és vegyi eljárásokkal állítanak elő és adagolnak a porított fehérjéhez. Az anyatejben ezzel szemben élő, természetes formájukban vannak meg ugyanezek az anyagok (sőt, még sokkal többféle is).

3: A mai tápszerekben már vannak bizonyos immunerősítő komplexek, ami nagyon hasznos, de az anyatej immunanyagait, hormonjait képtelenség leutánozni.

4: Mindazok az anyagok, amik az anyatejben vannak, folyamatosan változó arányban, összetételben és higításban találhatóak meg benne. Azaz, valóban egy ÉLŐ folyadékról van szó. A tápszer ellenben egy statikus, állandó összetételű folyadék, ami kevésbé jól alkalmazkodik a baba változó igényeihez (szomjához/éhségéhez, napszakhoz, évszakhoz, fejlődési stációkhoz stb.).

Nemrég hallottam egy egyszerű, de nagyon lényeges gondolatot egy általam nagyrabecsült embertől: "Élő az élővel." Azaz, az élőlényeknek elsősorban élő anyagokra van/lenne szükségük a táplálkozás tekintetében (is), nem pedig szintetikus anyagokra. Utóbbiakat ugyanis alig-alig ismeri fel a szervezet, emiatt pedig a feldolgozásuk, szervezetbe való beépítésük is akadályokba ütközik. Ezen anyagok nagyrésze végső soron nem TÁP- vagy építő anyaggá válik a testben, hanem felesleges salakanyaggá, ami (a jobbik esetben) kiürül vagy (rosszabb esetben) felhalmozódik a szervezetben. Utóbbi szokta a legrosszabb esetben a rákos sejtek kialakulását generálni.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy a tápszer rákot okozna vagy hasonlók. De azt mindenképp, hogy sajnos vagy nem sajnos, de "rosszabb", mint az anyatej. Általában is tudjuk, hogy a természetes dolgok (hosszabb távon) jobbak szoktak lenni, mint a műk.

Nyilván, ha valakinek muszáj ezt (is) adnia a babájának, az nem akaratlagos tudatlanságból vagy pláne rosszindulatból teszi ezt. De nem is a szándékos rosszakarással szokott gond lenni, hanem a megfelelő információk hiányával. :(

Én most már több mint 1 éve foglalkozom napi szinten a szoptatással és nekem is az a tapasztalatom, hogy nem egy esetben tényleg az anyuka helytelen szoptatási gyakorlata miatt "van szükség" a tápszerre. De mondom, ezért én se elsősorban az anyukát tartom felelősnek, hanem egyszerűen ezt az egész információs rendszert. Személyesen is tudom, hogy milyen nehéz a jó információkhoz és a támogató közösséghez hozzá-, eljutni.

Sajnos nagyon sok tévhit él a köztudatban a szoptatás különböző összefüggéseiről és így a tápszerről (pl. a használat indokoltságáról) is. :(

A tápszer nem rossz! Max drága,de nem értem miért óckodnak ettől.Nekem császár után beindult a tejem,de második naptól fogva tápszert és tejet egyaránt evett a fiam! Gyönyörű,egészséges gyerek,11-hónapos,még szopik esténként,és kakaóval kevert tápszert vacsorázik!

Tele van vitamínnal,és jól lakik tőle a gyerek!

Sőt tervezem a következő babám,és gondolkodom,hogy ne e csak tápszeres legyen,mert nekem borzasztó szenvedés volt a szoptatás az első fél évben.6x-volt begyulladva a mellem,ami pokoli fájdalom,de ennek ellenére is szoptattam,és csak később állt be,de nem tudom hogy ezt kibírnám e mégegyszer.

Te vagy gyermeked számára a legjobb anya!

Üzenem minden kételkedő anyukának akinek, már nincs elég teje, vagy nem is volt. Ez nem a te hibád! nekem volt elég és önhibámon kívül még árthattam is volna neki, ha tovább kapja az anyatejet. Lehet, hoyg az ösztönöm, hogy valami enm jó az emésztésével segített abban, hogy rátaláljak arra a valakire aki elmondja ezt nekem...

Én is voltam "rossz" anya, és nekem is mondták, hogy hülyeség az egész és a tejérzékeny gyerekemnek csokit is adtak, hollott mindenki tudta körülöttünk, hogy neki ez tilos! És még én voltam a h.... meg a sértődös... sorolhatnám.

Kedves anyukák! Tegyetek belátásotok szerint, ti ösztönösen érzitek, mi a jó neki.

Kedveseim, szerintrem teljesen mindegy, hogy anyatejes vagy tápszeres.

Vagy mégsem?

Élő példa az én esetem, 3-4 hónapos kicsim hiába szopizott rendesen :) (250-300gr) mégis egy idő után, kétóránként aztán egyre gyakrabban lett éhes, az a gyerek aki előtte percre pontosan napi 5* evett.

A házi orvos nem törödött ezzel, sőt azzal sem hogy mindezek ellenére lánykámnak alíg volt széklete sokszor csak 3 vagy 4 naponta akkor is segítséggel, utána tudott nyugodtan aludni egy -két órácskát (mondván hasfájós, ezt el kell viselni)

kórházba kerültünk két hét kálvária után az orvosom odafigyelésének hála, (holott mindenki más azt mondta, csak én vagyok hisztis)

Kiderült, hogy a gyerekem tejérzékeny!!!!! holott csak szoptatva volt, ráadásként a tejem nem elég tápláló számára. Ezért volt, hogy a kórházban is már óránként sírt, pedig elegendőt szopott a korához és súlyához képest!!!

Csak hálás lehetek a doktornőnek, aki nem csak egy hisztis libaként kezelt, hanem megpróbált az értetlen problémám mögé látni (hisz a kórházban folyamatosan nyakig szaros volt a gyerekem, és ezen töprengtem, hogy mitől)

Két kórlapom volt!!! az egyiik érkezésemkor a másik meg két héttel később egy újjabb helyzet után...

Mai napig hálás vagyok a doktornőnek, aki hitt nekem.

Szia!!!

Nem az etetésen múlik, hogy valaki jó anya lesz-e!!! Szeretet, gyengédség, odafigyelés a LEGFONTOSABB!!!!!!!!!!!!!!!!!

Sziasztok!!

Az én kisbabám most 2 hónapos, és az első gyermek, minden új és minden furcsa volt...

Azt gondoltam, hogy a szoptatás milyen egyszerű lesz, de nem így történt. Sajnos kicsi és befelé forduló a mellbimbóm, a kórházban is bimbóvédővel szopizott, már mindenki szoptatott, de nekem még nem volt tejem. Ideges voltam és feszült, már én vittem a nővérekhez, hogy adjanak neki enni mert szegénykém hiába szívja nem jön semmi.

A 4.napon bedurrant a mellem, rettenetesen fájt és féltem, hogy visszakerülök a kórházba, már sírtam.És persze a kórházban sem voltak valami segítőkészek, szegénynek csak nyomták a fejét a cicimhez, annyira sírt! Egyszerűen nem tudta bekapni, a védőnővel 10percen keresztül próbáltuk, de csak sírt, és én is vele együtt. Így hát lefejtem, de ídőm sem volt mindig, úgy ahogy az megvolt írva. És egyre kevesebb lett, ittam a teát, szedtem a homeopátiát, ittam alkoholm. sört, stb.

Az unokatesómmal együtt szültünk, neki rengeteg teje van, a mai napig ő adja, nekem már csak napi 5-10ml jön le, de lefejem mert bűntudatom lenne ha nem adnám oda. Legtöbbször tápszert kap, és egyáltalán nem macerás elkészíteni sem éjjel, sem nappal.Ha rendesen lenne tejem, valószínű hogy akkor is tartanék itthon tápszert, a megnyugtatás érdekében.Az unokat. gyereke már volt beteg, pedig csak anyatejet kap, hál Istennek az enyém még nem.

így is összetudunk bújni, így is egymás szemébe tudunk nézni, hogy cumisüvegből eszik!!!Az a fontos, hogy van mit ennie.....