Szerintetek mennyire jogos a nagymama viselkedése ebben a helyzetben? (beszélgetés)
én is egyszer hagytam ott a lányomat,az apjával elmentünk egy kicsit kikapcsolódni.addig ordított,míg haza nem értünk.akkor még nem volt mobil.
ez így igaz.a lányom már elhozta egy két barátját,de az egyik már első látásra unszimpatikus volt.hiába bizonygatta mennyire szereti a lányomat,mondom,te elhiszed,hogy miattad otthagyja a gyerekét.mint kiderült,igazam volt,mint mindig.az,hogy baráti,munkatársi kapcsolat megmaradt köztük,én ránézni nem tudnék.
a legkisebb unokám 11-hónapos imádom,
még nem sokat vigyáztam rá,az anyja nem nagyon adta ki a kezéből,koraszülött volt,féltette mindentől,
mégiscsak eljött az idő,hogy vigyázni kellett rá,azontúl,hogy fülég érő szájjal vigyorog ha meglát,keresi a szemével ,hol az anyja,
na eljött a nap ,pár órát vigyázni kellene rá,
mondom oké,csak megleszünk,
attól a perctől hogy az anyját nem látta úgy üvöltött ahogy a torkán kifért,
bizony időbe telt még megbékült,
kicsi még, szokni kell neki,hogy nem otthon van anyával,
és bizony fájós derékkal nem könnyű egy üvöltő gyereket megbékiteni,
hát hozzánk is jár a húgom unokája,de már ő nagyocska,kétéves.a lányom megkérdezte,az ő gyerekére vigyáznék?mondom egyenlőre nincs,meg bizonyos kor alatt nem.már elképzelni sem tudnám,hogy egy pici gyereket a kezembe vennék.félnék,hogy leejtem,vagy isten tudja.mikor mondták,hogy a Helénát is vegyem a kezembe,inkább nem.meg hát nem is vagyok az a gyereknek gügyögő típus.
Én se. Egy másfél éves gyereknek az édesanyja mellett a helye.
Meredek lenne ha igaz lenne... Egy másik általad nyitott fórumban azt írod nincs közös gyereketek... Akkor a másfél éves picinek nem is ő nagymamája... És akkor innentől már más megvilágítást kap az egész kérdés. Kicsit össze kaphatnád magad h a sztorik még ha nincs is valóság alapjuk össze függésben legyenek... Sztem neked személyiség zavar problémáid vannak, és ha máshol nem is de itt éled ki magad h fel figyeljenek rád. Egyébként meg ha igaz lenne amit ebben a fórumban kérdezel, a véleményem az lenne róla. H valóban nem várhatod el a mamától h vigyázzon a kis gyerekre, hiszen magadnak szülted nem neki. Ha pedig még nem érettél meg rá, várhattál volna vele. Én nem azt mondom h ilyenkor teljesen be kell zárkózni és meg szűnik a világ. De úgy kell alakítani az életed h a világodban már benne van a kisfiú is. Közösen kell programot szervezni. Ha kicsit nagyobb lesz úgy is jön az ovi meg már mama is jobban bevállalja, jöhet a romantika. Bár nekem van 8 éves és 3 éves lányom, mama bevállalja őket de csak külön külön 🤣🤣🤣 de akkor is mindig meg találjuk a kiskapukat ha kettesben szeretnénk lenni. Mindent lehet vsak akarni kell...
addig , amíg a gyerek nem tudja elmesélni , h mi történik vele , én addig rá se merném bízni idegenre , bébicsőszre se :( / mindenkinek megvan a maga zümije :(
kár , h nem gondoltál bele abba még időbe , h amíg pici a gyerek , addig többnyire a te gondod lesz ! és néhány évig kevés időtök fog jutni gyerek nélkül egymásra , v előtte kellett volna kiélvezni jobban egymás társaságát , v most próbálni olyan lehetőségeket , amibe belefér az a kicsi is :)
:( meredek dolgok ezek :( volt 1 tündéri szomszédnénim , az első menyét nagyon szerette , még a fia válása után is tartotta vele a kapcsolatot , elvitte a volt meny nyaralni a mamát magához....... az új feleség soha nem tudta magát megkedveltetni vele .......a szimpátia kialakulása se jön kényszer alapján :( v kialakul v se !
Sajnálom, hogy nem úgy alakul az életed, ahogy szeretnéd, és a babázás is nehezebb, mint remélted. Biztosan fáradt vagy, főleg, hogy a párod sem segít. Viszont sajnos senkitől sem "jogos" elvárnod semmit. Sem a nagymamától, sem a menyasszony barátnődtől, sem mástól. Vagyis megteheted, de ők akkor sem kötelesek megtenni neked semmit. Az egésznek csak az lesz a vége, hogy mindenkire megsértődsz, és elmarod őket magad mellől, és még magányosabb leszel.
Amikor megígérte, még fittebb volt...
(és ha nem ígérte volna meg, akkor nem is vállalják a gyereket?)
de ő nem gyerekkel akkar, hanem a párjával
Itt most nem erről van szó de mindeggy
.
"anyucit néha elnáspángolja stb."
"anyuci" azt írta, hogy: "Ami a legroszabb hogy a férjem se segìt be ... ."
Akkor lehet, hogy a náspángolást hiányolja? :)
.
Birom mikor valaki ingyen bébiszitternek akarja használni a nagyit és fel van háborodva, amikor az nem pattan úgy, ahogy ő elképzelte.
Mondom hogy kamuzik csak elfelejti hogy miket.
Azért írtam azt, amit, mert ismerem az előzményeket. Problémás család. Ha minden igaz, nagymama nem szereti az új menyét, sem az unokáját, tojik rá, apuci dettó, anyucit néha elnáspángolja stb.
Nincs ebben semmi fura. Az a gyerek is az unokája, és 8 éve már.
Viszel neki sütit? Felhívod, hogy van? Erre nem válaszoltál.
Először adni kell, és akkor majd kapsz is.
Nincs ebben semmi fura. Az a gyerek is az unokája, és 8 éve már.
Viszel neki sütit? Felhívod, hogy van? Erre nem válaszoltál.
Először adni kell, és akkor majd kapsz is.
Rendben. Csak olyan kissé furcsa ez az egész hogy anyósom a volt menyétől külön kéri a kis gyermeket ami van a pàrom előző született hàzassàgàból az én gyermekemről még csak nem is érdeklődik
Rendben. Csak olyan kissé furcsa ez az egész hogy anyósom a volt menyétől külön kéri a kis gyermeket ami van a pàrom előző született hàzassàgàból az én gyermekemről még csak nem is érdeklődik
Rendben. Csak olyan kissé furcsa ez az egész hogy anyósom a volt menyétől külön kéri a kis gyermeket ami van a pàrom előző született hàzassàgàból az én gyermekemről még csak nem is érdeklődik
Akkor próbáld meg megfogadni a javaslatomat :)
Igen įgy érzem pont ahogy įrtad.:-)
További ajánlott fórumok: