Soha ne múljon el... (beszélgetős fórum)
Végülis egy majdnem teljesen új életet kezdesz: persze hogy nehéz.Viszont ez lehet teljesen másmilyen,mint az előző,de legalábbis kiiktathatsz belőle dolgokat,amik eddig sem tetszettek.felépíthetsz egy teljesen új imázst pl.
Igen az kell, minél előbb. Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz ez az egész...
Nehéz lehet biztosan.Most kell egy új jövőkép.
Mostmár tényleg kár ezen rágódni, hisz volt, nincs... sajnos... de a szerelem, az szerelem. Nem tudod irányítani, így ha Ő mást szeretett meg, hát akkor ez van. Csak ugye én nem így képzeltem el a jövőnket, hanem együtt, hisz mostmár én is dolgozom, könnyebben tudtunk volna továbblépni a kapcsolatunkban. A házasság meg hát nem is tudom, most kezdtem el igazán érezni kb. egy éve, hogy én is akarom teljes szívemből. Beleéltem magam, most meg egyedül vagyok és szerelmes...
Hm-hm..ebben az a jó,hogy akkor végülis te jól csináltad,efelől megnyugodhatsz.
Akkor sajnos vagy még ennél is többet akart,és mielőbb,vagy ..más volt a gond.De megértem,ha te korainak érezted még:nem is szabad addig házasodni,míg mindketten nem akarják egyöntetűen.
Kapott már jóval előtte egy "kistesót" (gyűrűt), az első közös karácsonyunkra... :)
Elhiszem,és értem..az exem is pont így gondolkodott.
Épp ezért írogatok itt neked,hogy bele tud képzelni magad egy másfajta gondolkodásmódba.
Valószínűleg,ha szerelemes vagy,de az esküvőt még korainak tartod,akkor érdemes eljegyezni a nőt,vagy ha azt is korainak tartod,akkor tenni valami jelképes,de a hétköznapinál nagyobb gesztust felé:mondjuk egy szolid gyűrűt azzal,hogy ez a kistestvére annak,amit majd egy másik,meglepetés időpontban fog megkapni..vagy csak valami kisebbet,mondjuk pici szívmedált..Mi nők,vagyis többen közülünk ilyen kis hülyék vagyunk,hogy ezek számítanak..
Pedig azt hittem ez így lesz majd "romantikus"... Igazából akkor még korainak is tartottam, viszont attól függetlenül szerelmes voltam belé, mint még ma is...
Nagyon nehéz ezt kicentizni,hogy mikor van a jó pillanat.De szerintem 1-2 hónapnál többet nem érdemes várni,ha te is azt szeretnéd,amit a másik.Ha tényleg ugyanazt akarjátok,az úgyis meglátszik rajtad,hogy nem azért teszed,mert a füledet rágta.
Na majd legközelebb ne meglepizzél,meg titkoskodj:)
Hát nem tudom. Többször átbeszéltük ezt a témát és szerintem az lett volna a legrosszabb, ha úgy jön le az egész, hogy csak azért jegyzem el, mert Ő rágja a fülem. Mindegy, már kár ezen rágódni. Egy évig volt egy csodálatos menyasszonyom :)
Lehet,hogy ez neked jópofa volt,és az volt a fontos,hogy meglepi legyen,de neki csalódás volt, ő a 2 év alatt valószínűleg folyamatosan távolodott tőled,ha csak apró lépésekben is.
Hát, ha elszakadt benne valami, azért még 2 évig velem maradt... Tehát Ő már 2009-ben is szerette volna, ha megkérem a kezét, de én tavalyelőtt tettem ezt meg úgy, hogy fogalma ne legyen az egészről. Úgy gondolom nem is igazán várta azt ami a nap végén megtörtént. :)
Abszolut nem tudom mi történt vele,mert míg együtt voltunk ő magába lerendezte a dolgokat szó nélkül!Azt egyszer csak azzal jött,h ő tudja,h mi nem illünk össze!Kb azt érzem míg meg nem kapot érzelmileg addig harcolt utána meg semmi!Jó pofára ejtett azt tuti! :(
Lehet,hogy elszakadt benne valami akkor,mikor nem kérted meg a kezét,akkoriban,mikor szerette volna.
(Én is éltem meg ilyen"cérnaelszakadást",hogy valamit nem kaptam meg akkor,mikor nagyon jól esett volna,utána már nem tudtam örülni neki.
Ez nem épp értelmes viselkedés,de létezik.)
Nem lehet,hogy a szerelem ködétől nem láttad,hogy ő mégsincs annyira oda érted,hogy 3 hónap után eljegyezzen?tehát végülis nem ő változott meg,hanem egyszerűen csak megismert,és rájött,hogy nem te vagy a lelendő felesége,és ezt te már csak a végén vetted észre,mikor szakított.
Igaz nekem csak 4 hónapig tartott a kapcsolatom,de fülig szerelmes lettem belé!A szakítás előtt egy hónappal hülyeségből elkezdtem neki,h jegyezzen el,erre ő ha ez engem boldoggá tesz!Én hiába kérdeztem mi a baja mindig azt mondta,h fáradt!Össze vesztünk és akkor azt mondta,h nem szeret!Ott hagyott csak úgy a semmiben és nem tudtan,h most mi történik velem!Ezek a dolgok,h egyik napról a másikra,h változnak meg a dolgok!Érthetetlen! :(
Nem igazán hivatkozott erre. Én megkértem a kezét, Ő már jóval előbb szerette volna, de én úgy akartam, hogy egyáltalán ne számítson rá, hogy mikor fog megtörténni. Úgy hiszem sikerült Őt meglepnem... :) Most akartunk összeköltözni, mivel egy munkahelyen dolgozunk.
Esetleg hivatkozott arra, hogy kevesre jutottatok ot ev alatt? Bar, ha nem eltetek kozos haztartasban, mindegy is.
Meg amugy is. A magad erzelmeivel torodj, neki mar nincsenek.
Teljesen jól telt az öt év, minden rendben volt, kevés veszekedés volt nagyon. Megértőek voltunk egymással szemben bármilyen téren. Tervezgettük a jövőnket, igaz Ő mindig intenzívebben beleugrott a dolgokba és mivel én nem ujjongtam rögtön, ezért állítása szerint biztos nem is akartam. Ő is otthon lakott és én is, de minden nap együtt aludtunk, kivéve, ha a munka nem követelte meg a különalvást. Nem bútoroztak össze, szép is lenne 2 hónap után...
Na elég rossz így neked...keress magadnak valakit gyorsan..
Bar sok jelentosege mar nincs, de hogy telt az ot ev, ami egyutt toltottetek? Hol laktatok ezen ido alatt?
S amire igazan kivancsi vagyok: most osszebutorozott uj "szerelmevel"?
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat, felbukkant az író. :) Konkrétumok... hol is kezdjem. Észrevettem rajta, hogy furán viselkedik, mindig arra fogta, hogy a munkatársai, hogyan viselkednek vele. Éreztem, hogy ez kamu, de próbáltam elhinni, hátha ez lehet a dolgok háttere. Aztán elmondta, hogy mi a szitu, én nagyon megijedtem, próbáltam vele sokat beszélgetni erről és Ő is azt mondta, hogy próbál az érzés ellen tenni (ugyebár nem lehet). Érdekes, hogy még december közepén együtt terveztük az albérletet, ami reményt keltett bennem, úgy éreztem átgondolta és nem dobja el ezt az 5 éves kapcsolatot egy új fiúért. Aztán valaki felnyitotta a szemét, hogy ácsi!, ez így nem fog menni, hogy mást szeretsz és úgy összeköltözöl a vőlegényeddel. Hát persze, hogy így nem fog menni, de akkor miért kell elhúzni a mézesmadzagot a másik előtt és meggondolatlanul átgázolni a másikon? Persze minden ilyen kapcsolatban, mindenért a 2 fél a felelős. Azóta egyszer csak úgy megírta nekem kb éjfélkor, hogy mit álmodott és mikor megkérdeztem tőle, hogy miért nekem írod ezt le? A válasz: valakinek el kellett mondanom... jah, és pont én vagyok az a valaki? Rá két napra újabb e-mail, hogy adjak meg neki egy telefonszámot, amit két kattintással el lehet intézni az internetes keresőben is... Nem értem Őt, de mindegy is. Sajnos a szerelem nem múlt el iránta, de azért napról napra jobban vagyok. ;)
En azert ebben az esetben, szokasommal ellentetben, kivancsi lennek konkretumokra is, mert az iras pusztan a fajdalomrol szol.
Mar ha felbukkan valaha is meg itt az iro...
Hallottad a holgyet...ha mar o is ezt mondja. :-)
Most is meglepődöm mennyire kegyetlenek tudunk lenni ha kell/mi nők./Sajnos el kell ezt fogadnod .Amikor egy nő kilép a kapcsolatából az általában nem csak hóbort, hanem jól átgondolt lépés ..mert nincs érzelem, semmi.. Amíg pici érzelem is van addig nem teszi meg...Ne figyeld ,ne járkálj utána..Engedd el ..Aztán majd szembe jön valaki más...
Ket dolgot vegyel figyelembe.
Az elso az, ha egy no barmilyen oknal fogva "kiszeretett" beloled (rosszabb esetben megszunt az az erdek, ami hozzad fuzte), magasrol tesz ra elsz-e, vagy halsz, nem erdekli a sorsod. Ezert is kaphattad meg tole azt a kedves mondatot. Mindegy, hany evet toltottetek egyutt, neked annyi.
Az o szemeben most vesztes vagy, vesztettel az o jatekaban. De - s ez a lenyeg - nem kell beletorodnod. Kell egy kis ido, de amint az eszed atveszi az iranyitast a szived felett, mar teged sem fog erdekelni az o sorsa.
Csak kivancsisagbol kerdem, nem ajanlotta fel, hogy maradjatok baratok?
A masik fontos dolog, hogy soha ne probald visszaszerezni. Velem is hasonlo esett meg, mar eskuvot terveztunk. Kesobb, amikor mar higgadtabban tudtam gondolkodni, feltettem magamnak a kerdest, mennyire voltak valosak annak a nonek az erzelmei, aki az eskuvoi elokeszuletek mellett, csak ugy, meg beiktatta a hataridonaplojaba az en lekaderezesemet is.
Szoval, ahogyan mondtak, el fog mulni, csak konnyeden, eppenhogy erintsd...
Remélem hamar túl leszel rajta!
Lehet egy kis idő után Te fogod neki azt mondani hogy de szarul nézel ki.
Jó éjt!
"De nem növök fel soha! Lélekben ezután is naiv, álmodozó nő maradok, aki valamiért mégis hisz a tündérmesékben!"
Az ilyen nőt hagyni kell,hadd röpdössön ""virágról virágra"",amíg bír,mert neki az az életformája,csak romantikus köntösbe akarta burkolni.
Szerintem te méltatlanra pazaroltad az érzéseid.Aki így beszél veled szakítás után..azzal mégis milyen lenne az életed,ha visszakapnád?
Valószínű,menet közben már rájött,hogy mégsem az vagy,akihez hozzá akar menni,és élete végéig élni.
Vagy:nagyon látszott rajtad,hogy te ezt a stabilitást hajtod inkább,mint őt személy szerint,és ez őt megijesztete
Biztos eljön egy olyan pillanat, ami tényleg az igazit hozza el neked.Akkor majd minden jóra változik, ha megtudod, hogy milyen az, ha viszont szeretnek és nem csak te érzel szerelmet, egyoldaluan.Az idő drága dolog,ne vesztegess rá több időt.Inkább keresd a boldogságot.
További ajánlott fórumok: