Sógornőm egy hárpia... segítetek hogy reagáljam le (beszélgetés)
Épp akartam írni, hogy humorral...
Főleg ha nem tudja követni. :D
Persze tanácsot adni sokkal könnyebb, mint egy ilyen szituációban hirtelen jól reagálni.
Sziasztok!
Újabb fejlemény, már ha lehet ilyet mondani ebben az esetben...
tegnap beszélgettünk tesómmal és kérdeztem, mi van a nejével (nevén szólítottam akkor) és a bátyám válasza annyi volt, hogy "már magával sem áll szóba"...
Bátyám most egy fontos vizsgára készül, ami kell a munkájához, így eléggé nyugodt és arra koncentrál, átjön és felhív, beszélgetünk.
Elmondása szerint a felesége egész nap a netet bújja, ezoterikus-előzőéletes-legmagasabbigazság fórumok és oldalak előtt ül és már teljesen elszakadt a világtól...
Van valami ötletetek, mit csináljunk? Tudunk mi még egyátalán segíteni?
Nem, nem mond semmit, csak "vagdalkózik"...
A helyzet nem oldódott ugyan meg, de mi kissé már lenyugodtunk, bár minden közeli családtagot bánt a viselkedése, de megpróbáljuk annyi figyelemmel kezelni, amennyit megérdemel. (így kicsit könyebb, bár a problémát nem oldottuk meg...)
Sziasztok!
Sajnos megint egész éjjel nem aludtam, mert ismét fejlemények vannak.
Azt hittem, hogy "az idő majd megoldja"... de csak rosszabb lett.
Mostmár ordítozik anyumékkal bárki előtt...
:((((
Nagyon elszomorít, teljesen kész vagyok.
Engem nem kértek fel semmilyen "fontos pozícióra", így ez nálunk már nem azonos a te eseteddel.
Soha nem kurváztam le sem én sem a szüleink sem - mégcsak meg sem fordult a fejünkben ilyesmi!
Próbálunk nem felefolyni és nem tudom, ez milyen rossz, mivel nekem tényleg van arra igényem, hogy hetente egyszer-kétszer beszéljek a családdal (és ebbe beletartozik az anyósom és a sógornőm is!)
Tényleg nem vagyunk egyformák!
Szintén sógornőm van, szintén gyerek nélkül.
Nem bántom, bár Ő rengetegszer megtette. Mégis felkértem egy fontos pozicíóra a gyerekem életében. Okos enged...
Amikor szültem, nálunk is szakadt a cérna, a párom a sógornőm és szüleik hatására gorombult be. Folyton nyomták Neki a dolgokat és rajtam, rajtunk vezette le. Megütött és lekurvázott, mert Ők is kurváztak régebben (nem bírtak elfogadni, mást képzeltek el).
És tudod Te milyen rossz volt, hogy nem csak a szülők, hanem egy gyermektelen nővér is egyfolytában belefolyt az életünkbe?
Persze téged nem ismerlek, nem tudom mi a valós, csak amit elmondasz.
Egyet tanácsolok, mindenki a saját háztájékán sepregessen. Ha pedig nem akar odamenni, arról a szülők is tehetek adott esetben. Találja meg mindenki a saját hibáját.
Nekik és Nekem sikerült!
Sok sikert Nektek is hozzá!
Én meg azért meghallgatnám a sógornőt is, hogy mi az igazi ok.
Nekem is volt ilyen tapasztalatom, én kerültem a találkozást (nem tiltottam senkit, de nem is vettem részt semmin)és annak akkor nyomós oka is volt.
Ma már rendeződtek a dolgok, de sokat, borzasztó sokat kellett nyelni és engedni-mindannyiunkak.
Aki mindenkibe beleköt, és senki nem jó neki, az csak önigazolni akar. A saját "tökéletességét" próbálja magának bizonygatni, valószínűleg azért, mert fél, hogy nem elég jó. Ebben a helyzetben számtalan okból lehet így viselkedni. Nem tudjuk, hogy tesóddal milyen a viszonya. Az oké, hogy tesód szereti,meg hogy hűséges, de ki is mutatja? Visz neki virágot? Csinálnak programot kettesben? Vannak barátaik, akikkel rendszeresen találkoznak? Mikor volt utoljára lehetősége a sógornődnek csak saját magával foglalkozni (fodrász, kozmetikus, torna, barátnős dumálás, bármi, amit ő szeret, és ami nem gyerek-háztartás-férj)? Meg tudjátok -e teremteni neki(k) ezt a lehetőséget? Esetleg hogy a tesóddal elmenjenek néhány napra kettesben valahova, míg a család vigyáz a gyerekekre...
Nagyon bele lehet süppedni az anyaságba. Az, hogy ő azt bizonygatja, hogy akinek nincs gyereke, nem is nő, pont azt mutatja, hogy az anyaságot magát akarja mindenkivel "felértékeltetni".
Aztán nem tudjuk, hogy korábban milyen volt a viszonya anyukádékkal. Alapvetően szerintem az normális, hogy egy nő a saját szüleihez viszi inkább a gyerekeit, mint az anyósékhoz. Gondolj bele, ha Neked lesz gyereked (amit szívből kívánok hogy mostmár összejöjjön Nektek is!!!), Te is automatikusan inkább az anyukádra számítasz, mint anyósodra. Persze ez nem indokolja,hogy hárpiáskodjon, még kevésbé, hogy eltiltsa a gyerekeket.
Ha jó a viszonyod a sógornőd szüleivel, esetleg beszélhetnél velük is. Hogy nem tudják -e, van -e valami gond, mert segíteni szeretnél.
Bár ha én magamat a helyedbe képzelem, biztos leülnék vele szemtől szemben, és elmondanám, hogy mit gondolok. Kedvesen, segítő szándékkal. Szerintem a sógornőd nem gonosz, csak bajban van.
Talán azt amiket most itt nekünk leírtál,persze finomított formában.
De,ha érzékeltetnéd vele,hogy ez így nem mehet tovább és szembesítenéd a pozitívumokkal(a nagyszülők mennyire szeretik a gyerekeit),hisz egy szülő sem akarhat rosszat csemetéinek.Márpedig egy szerető nagyszülő csak jó lehet.Hátha megérti.
Akkor nem nagyon tudsz mit kezdeni vele,csak reménykedni lehet,hogy valami változik(jó irányba:)
Ha nagyobb lesz a kisebbik gyereke,esetleg sürgősen küldje vissza a tesód dolgozni.Mintha azt írtad volna,hogy akkor nem volt gond vele.
Jaj az nagyon jó,ha nem tud beszélni.Nálunk is hasonló a szitu,csak a férjem egész családjára igaz.
Nem lehet sem kérdezni őket,de még beszélgetni sem lehet velük.A legutóbb autóval jöttünk valahonnan,anyósom a hátsó ülésen és kísérletet tettem a beszélgetésre,kérdésemre a válasz helyett 20 perc csend következet,mire szóltam a férjemnek hogy talán vissza kéne menünk anyukájáért mert bizonyosan ott felejtettük,azért olyan nagy a csend.Na ezt a poént csak én értékeltem:)
Mindenesetre az ilyennel tényleg nehéz bármit is megbeszélni.
hát akkor a természete sem a legjobb:-):-)
nem tudom akkor hogyan kezdenék hozzá....
Ez eléggé összetett a probléma,ha ez a helyzet.
Tele van a töke,de nem akarja elengedni őket mert akkor azt gondolná magáról,hogy rossz anya.
Szerintem önértékelési problémái vannak.