Segítség kismamáknak szoptatással kapcsolatban (beszélgetés)

Íme

[link]

Én jobban tudom üríteni vele a mellemet, persze jobban örültem volna, ha kezdettől ezt tudtam volna alkalmazni. Maszíroztam én, csak eszembe nem jutott, hogy a fejő géppel egyszerre kézzel is fejjek.

Tényleg nagyon ügyik akkor! Meg Te is! :)

Azt a tanulmány be tudnád linkelni?

Köszi, alakulunk. Most töltenék pocakban a 38. hetet, és érezhetően úgyesebbek is szopi terén. Meglepnek már 50-60 ml-s szopikkal:-))

Sürűbben kerülnek mellre is, nem tartom annyira be szabályosan a 3 órát. Nőtt s tejmennyiségem, de a leginkább annak örülök, hogy ügyesebbek, de ha szinte azonnal bealszanak, akkor továbbra is pótolok.

És éjjel is elkezdtem szoptatni, mert már kezdenek annyira ügyesek lenni.

Fejéssel kapcsolatban, találtam egy jó tanulmányt hogyan kell a kézi és a gépi fejést kombinálni, hogy teljesen kiürítsem a mellemet. Így sokkal többet tudok fejni:-)))

Na, ezt eddig nem tudtam, köszi! Tényleg nehéz lehet most Neked, pláne egyszerre két korababával, pláne mert az jön le nekem, hogy a kényes vércukor egyensúly meg a kevés tartalékuk miatt ugyan indokolt lenne a sűrű szoptatás, de közben meg tök érthető, hogy ez számukra fizikailag még megterhelő...

Egyetlen dolog volt, ami nekem feltűnt, hogy azt írja, 'legalább' 3 óránként érdemes szoptatni...

Az jutott eszembe, hogy ahogy gyarapodnak, szépen elkezdenél néhány naponta ebből 10 perceket lefaragni (ha nem is az összes szoptatás között, de némelyiknél), akkor egy idő után lehet, hogy egy-egy fejést ki is tudnál váltani.

De ez csak laikus ötlet. :)

Szerencse, hogy azért a Te picinyeid nem olyan vészesen picik (persze nem bagatellizálni akarom!), úgyhogy biztos hamarosan megnőnek! A kh-bólintott is egész hamar hazaengedtek Titeket más korababákhoz képest és azért ez jó jel!

Sok sikert, azért írjál majd vagy ide vagy a decemberi klubba, hogy hogy alakult a dolog! :)

[link]

Na itt ugyanezt írja egy szoptatási tanácsadó.

Én úgy tudom, hogy kevesebb a tartalékuk, igy könnyebben eshet le a vércukor szintjük. Pl-ul a kisebb sulyú babám jelen pillanatban 10-30 ml-t tud egyszerre kiszívni. Számold ki, ha csak 10 mlt-t szív ki, akko az édes kevés. 40-szer meg nem teetem egy nap mellre...

Inkább az erőtlenségük a lényeg, amint elérik a 3-3,5 kg-ot át lehet térni az igény szerinti szopira...

Köszönöm és örülök, ha jókat írok! :)

Petra, még az jutott eszembe, hogy a dúlám másfél-két évet önkénteskedett a Péterfy PIC-en, megkérdezem, ő hogy tudja, mi lehet az oka ennek a javasolt etetési rendnek!

Én ezt nem értem, úgyhogy tényleg kíváncsiságból kérdezem, hogy ebben mi a logika, hogy ha kicsi súlyúak, akkor még ritkábban szopizzanak, mint egy időre született baba, kétszer akkora súllyal (és gyomorral)??? Ezt nem részletezték esetleg?

Még egy normál méretű babának is az első 1-3 napban csak cseresznye nagyságú a gyomra, ami aztán fokozatosan napról napra lesz egyre nagyobb, de az első hónapokban kb akkora az űrtartalma, mint egy nagyobb tyúktojásé.

Ráadásul az anyatej nagyon gyorsan emésztődő tápanyag.

Na most nekem ezek mellett teljesen logikátlan, hogy egy ici-pici, még gyengébb babát még ritkábban tegyünk mellre...

Szerintem nem vesztenél semmit, ha megpróbálnád sűrűbben, de minimum utánakérdeznék a konkrétabb magyarázatnak, hogy miért kell őket ilyen szigorúan ritkán etetni?

Ha sikerül, légyszi írd meg a választ, mert tényleg érdekel, lévén, hogy nincs a közvetlen környezetemben korababa! :)

Szia!

Fektetheted a mellkasodra is, úgy, hogy együtt ledőltök kicsit, aztán leteheted magad mellé, nem muszáj a kiságyig elmenni vele.

Szia Petra!

Speciális eset vagy a két pici babával az biztos! Meg fognak erősödni, és akkor biztos jobban tudod osztani az idődet. Én még mindig azt gondolom, hogy fejés helyett inkább 2 óránként, vagy sűrűbben kellene mellre tenni őket. A 8-12 szoptatás lenne az ideális. Az is jó lenne, ha egyszerre próbálnád. Többféle pozícióban is megpróbálható a dolog, talán ezzel nyersz egy kis időt. Az nagyon jó, ha a bimbó ingerlése kiváltja a tejleadó reflexet, így könnyű dolguk van a babáknak, csak nyelni kell. A mérésről csak annyit, hogy inkább csak a pucér súlyukat kéne mérni napi 1x, mondjuk fürdetésnél. Napi 20 gramm súlygyarapodás megfelelő. Azt mindig tartsd szem előtt, hogy az anyatej tápértéke egészen más mint a tápoké, és a babák maguknak állítják a "minőséget". A két etetés közti mellre tétel jó ötlet. Próbáld meg. Figyeld a korai éhségjeleket, ha látod mindig mellre teheted őket. Lehet, hogy a 3 óra várakozás sok nekik, ha sűrűbben esznek kevesebbet, az kevésbé megterhelő a pici testüknek.

3-4 hónaposan még mindig nagyon elemi szükségletei vannak (az egy dolog, hogy kezdi érdekelni a világ, pl sok baba ezért nyűgösködik ilyen idős kortól, ha elöl hordozzák, mert nem lát eleget).

Ne hónapokban, inkább években gondolkodj... Másfél-két évesen egyes babákkal már lehet "beszélni", megbeszélni dolgokat, de az is normális, ha csak egy évvel később. Az én fiókám pl későn kezdett beszélni (sőt, még csak most kezd igazán beindulni) és bár más módon ügyesen kommunikált (hanghordozás, mutogatás), de pl nekem addig kevés visszajelzésem lett volna, ha ágyról meg alvásról akarok vele beszélgetni, hogy tényleg érti-e...:P

Nyilván ez az ösztönlény történet fokozatosan válik tudatossá, de ez azért is nehéz kérdés, mert a legújabb kutatások szerint már a 24. magzati(!) héten megindul a tudatos gondolkodás. Ebben a korban a baba már meg tudja különböztetni az anyukája és az apukája hangját.

Ezt egyébként tapasztaltam is, sőt, még az érintésünkre is másképp reagál, szóval durva.

A lényeg, hogy szerintem nagyon változatos lehet, hogy egyes dolgokra mikor érnek meg a babák, sok az egyéni eltérés, stb.

Van ismerősöm, aki már a másfél évesével beszélgetett, nekem ez teljes misztikum volt még akkor :D, de az biztos, hogy 1-1,5 éves korig szerintem minden baba valós igénye lenne alvás közben is a minél szorosabb közelség az anyához.

Hogy fórumba vágót is írjak, egy védőnő-anyuka ismerősöm szerint a babáknak másfél éves korig van szopási igényük. Amelyik babát nem tudnak addig szoptatni, ott szinte törvényszerű, hogy ezt vagy az ujjával, vagy cumival fogja pótolni.

Az én 2,5 évesem egyiket se csinálja, pedig csinálhatná, mert attól, hogy 26 hónapos korig szopott, még mindig tenné a kis lelkem, ha én el nem választottam volna a babavárás miatt. Hetente többször jelzi, hogy ő cicizne, szóval nem csak képzelem, de szerencsére elfogadja, hogy cici legközelebb télen lesz, amikor nagyon hideg lesz...:P

(Nem mintha ne lehetne várandósan is szoptatni, csak nekem nagyon érzékennyé váltak a mellbimbóim és úgy döntöttem, hogy szülésig szüneteltetem.)

Amikor írtad, hogy együtt alvást, megjelent a kép a fejemben, hogy ha kistesót alkarunk, akkor majd ott 4-esben vagy akár 5-ösben alszunk a francia ágyon... Na szóval ezért vagyok kicsit ellene... persze, tudom, mindenre van megoldás (mint ahogy írtad is)....

Amúgy meddig ösztönlény a pici abba? Tehát ha tegyük fel, most vele alszom, azért 3-4 hónapos korában le fogom tudni szoktatni, vagy akkor már ragaszkodni fog a jóhoz?

Szia, nagyon ügyes és kitartó vagy! :)

Ne aggódj, lesz majd olyan időszak, amikor ritkábban kér szopizni...

Írtam, hogy nálunk ugyan nem óránként akart cicin lógni, hanem csak úgy állandóan elvolt rajta...:P 4,5 hónapos volt, amikor egyik napról a másikra elkezdett "emberi" időtartamokban szopizni. Addigra már egyébként fel is adtam. :D

De sok babánál -6 hónapos kor között egyébként is eljön az a kor, hogy kinyílik a világ, csomó minden elkezdi érdekelni, ami érdekesebb lesz, mint a cici.

Ennek egy hátránya van - és nem ijesztgetni akarlak - hogy amit nappal "elfelejt" szopizni, azt éjjel akarja majd pótolni.

Tudom, hogy nagyon sokat írtam az együttalvásról, mert nálunk eddig bevált, de tényleg az élet alakítja és fontos, hogy mindenkinek jó legyen, akit érint, ne csak a kisbabának!

Bár most én is gondolkodom a külön kiságyon és persze az időzítésen, mert az viszont nem lenne jó, ha a 2 éves 8 hónapos úgy élné meg, hogy a születendő tesó "kitúrta" a családi ágyból. Lehet, hogy földön felfújható matracozás lesz pár hónapig, a nagy ágyon meg marad a párom a kis-nagyfiammal. Mittudomén. Még azt se tudom, hogy a picinek majd milyen szokásai lesznek, szóval ez nálunk is tök képlékeny. :)

Egyszer direkt kipróbáltam, már 22 perce aludt a kezemben.. letettem... felébredt... ez időigényes, és már kezd nehéz lenni a bébi...

Most úgy altatok, hogy mikor már majdnem alszik (még éppen nyitogatja a szemét, akkor rakom le és közben ááá-zok neki. Általában nem kel vissza.

Sziasztok!

Először is köszönöm mindenkinek a segítséget, a lelki erőt!

Hogy miért nem tudtam hinni ebben a gyakori szoptatásban?

- mert a védőnő és más forrás is azt mondta, hogy 2-3 nap

- mert 2-szer is próbáltam 5 napig, és nem jött össze

- mert már mindenféle praktikát próbáltam

- mert nem értettem a tejtermelés lényegét --> mindenkinek ajánlom elolvasni: [link]

Tapasztalatom:

- jelenleg 14 napja tápszermentes a bébi, nálam a 2-3 nap helyett 10-11 napba telt, mire minden étkezésnél jól tudott lakni, és nem kellett a cicin lógatni

- míg korábban egy óra elteltével üres volt a mellem, addig most egy óra elteltével érezhetően sok tejcsi van benne

-az igény szerinti szoptatás itt kevés, amilyen gyakran csak lehet, mellre kell tenni a bébit

- nagyon nehéz volt lógatni a cicin, és szembesülni azzal, hogy jelenleg nincs tejem? ilyenkor olyan érzése van az embernek, hogy éhezteti a gyermekét (ezért is kellett a lelki segítség)

- Jelenleg is óránként szoptatok (főleg nappal), igényli is (de él a remény, hogy majd leritkítja legalább 1.5-2 órára, mert korábban így szopizott)

- nem kell a tápszert melengetni, majd azon idegeskedni, hogy a lefolyóba öntöm

Szia, köszi.

Először is, a sűrűbb mellre tétel nálunk úgy nézne ki, hogy 2 órát át esznek, utána fejnem kell mindenképpen, mert a kisfiam 10 ml-t ha leszív 30-40 perc alatt. És eltelik a 3 óra, és kezdhetem újra, sajnos mivel koraszülöttek tartanom kell a 3 óránkénti etetést. Ha éjjel is ezt csinálom, akkor semmit nem pihenek, akkor megint ugyanott vagyok. A kislány most fixen tartja a 30 ml-t, kiszívja ügyesen, ezt egy mellből, viszont nagyon bealszik a végére, azaz nem tudom áttenni másik cicire, hogy azt is kiszívja. Viszont a 10 meg 30 ml egyszerri evésre nem elég nekik. Sajnos egyrészt ott van a koraszülöttség, másrészt nem szeretném ha összevissza elcsúsznának...

Maximum két etetés közben cicire teszem őket, ugyanis ahogy a bimbót beveszik a szájukba beindul a tejleadó reflex, gondolom ez is segít. De még olyan kis erőtlenek...

Tegnap is déltől ettek kettőig, utána nekem is kellett ennem, és az első sétát is besuvasztottuk, fél négyre értünk haza, de az a baba aki először evett már üvöltött az éhségtől....

Csak mert ígértem én is választ erre;

1. Nem kell félned, hogy összenyomod a babádat! Ha elég nagy az ágyatok, van olyan kemény a matrac, hogy feszesre lehet húzni rajta a lepedőt és az alvók közül senki nem áll alkohol, drog stb hatása alatt, meg nem halálosan fáradt mondjuk egy 36 órás műszak után, akkor sokkal előbb felriadsz a babád első nyikkanására, mint hogy árthatnál neki. :)

A nyikkanás is valszeg azért lesz, mert felébred szopizni és így még sírni sincs ideje, előbb kerül mellre.

2. Rászokni, hát...

Ez azért nehéz kérdés, mert valójában pont az a természetes igény, hogy a kisbaba az anyukájával akar lenni 0-24-ben, és mi, civilizált emberek "szoktatjuk" rá pont az ellenkezőjére, hogy tanuljon meg egyedül is ellenni, aludni.

Így aztán, aki együtt alszik a gyerekével/eivel, és utána mondjuk egészen addig ez így is marad, amíg a gyerek saját maganem jelzi, hogy igénye van küön kiságyra, a kívülállóknak ez úgy jöhet le, hogy "na, jól elrontották", most ki se akar onnan jönni.

Holott csak hagyják a normális szükségleteit kielégíteni.

Nyilván fel lehet nőni külön kiságyban, sőt külön szobában is, hisz a mi generációnk is így nőtt fel (azt most hagyjuk, hogy meggyőződésem szerint pont az ilyenek miatt érzelmi analfabéta a 30-nál idősebb emberek többsége, meg ezért problémásak az emberi kapcsolatrendszerek, mert már csecsemőkorban sérült az ősbizalom).

Nálunk egyébként így történt:

a kicsi lakás nagy előnye volt, hogy a rácsos ágyat közvetlenül a saját ágyunk mellé húztuk, így amikor éjjel ébredt a kisfiam, csak kiemeltem és magamhoz vettem szoptatni, amikor visszaaludt (és tényleg ki kellett várni azt a 20 percet, amit Viki is írt!), akkor pedig visszatettem.

Ő nem ébredt sokszor, de akkor egy szopi az 2 órát vett igénybe, mivel ő maratonista volt...

Aztán 9 hós korában, amikor már kibújtak a metszőfogai és jött a többi, akkor kezdett többször ébredni, nekem meg olyan fárasztóvá vált ez az egész, hogy egyszer vissza se tettem a kiságyba, ha már olyan szépen elaludt. Másnap este meg már eleve a saját ágyunkban altattam el.

És azóta is együtt alszunk (ennek majdnem 2 éve), de néha nem vagyok benne biztos, hogy neki vagy nekünk nagyobb élmény-e, hogy ott szuszog mellettünk. :)

Az, amikor reggel ébredéskor magához húz és közli, hogy szeretlek...:))

Sőt, anyukám, aki eleinte ezt rosszallóan nézte, szintén vele alszik, amikor időnként nála van a fiunk, és az első ilyen éjszaka után mesélte nekem, hogy felébredt kb óránként, hogy megnézze, lélegzik-e és hogy mennyire aggódott az álmáért (azóta már persze ő is nyugisan alszik vele), pedig akkor már 2,5 éves is elmúlt az unokája. :)

Mikor kérdeztem tőle, hogy na és miattunk a tesómmal nem aggódtál, amikor külön szobában aludtunk? :D Akkor látszott, hogy elgondolkodik ezen az egészen és mondta, hogy hát de-de, meg azért hozzánk is sokszor benézett...

Csak hát ez élettanilag a babának sem az, ami zsigerből jönne, meg a szülőnek is fárasztóbb.

És nyilván megtanulja a gyerek is, meg tényleg nem tragédia, csak ha van jobb, miért ne törekedjünk arra? Legalább az ágyak közelítésére. :)

Én a mai napig emlékszem rá, hogy pár évesen mennyire szerettem volna a szüleimmel aludni és bár elfogadtam, hogy egyedül vagyok a szobámban, de ha választhattam volna, akkor nem csak reggel kéredzkedtem volna be hozzájuk...

(Tesóm csak később született, már majdnem 6 éves voltam.)

Apósom nagyon bántó megjegyzéseket tudott tenni egyébként, homályosan utalva a szexuális életünkre, és mivel ez sokakban felmerül a gyerekkel való együttalvás kapcsán, erre csak azt tudom mondani, hogy rég rossz, ha a szex csak éjszaka és csak ágyban működik egy pár életében...:P

Mondjuk elismerem, hogy kell néha egy kis egyedüllét meg magánélet, csak el kell fogadni közben azt is, hogy a gyerek kinövi az igényeit, viszont amikor épp vannak neki, akkor meg tudásunk, erőnk szerint jó, ha alkalmazkodunk hozzá. Mert neki nem ér rá pár hónap meg pár év múlva, hanem akkor fontos.

Én most pl azért vagyok ilyen lazán és azért írogatok ennyit, mert az elmúlt 2 napot a kisfiam anyukámnál töltötte (este látom újra). De fokozatosan szokott hozzá, hogy ott alszik, először csak ott volt nála sokat, aztán már délután is ott aludt párszor, aztán egyszer éjszaka is, és nagyon jól elvan anyuval.

Úgy érzem, 2 év 8 hónaposan már érett erre és tényleg nekem, nekünk is szükségünk van néha egy kis pihenésre.

Ahogy Vekerdy mondja, a gyerek lerágja a húsunkat és néha a gyerektől meg kell szabadulnunk, hogy utána újra egy nyúzható, rágható szülőt kapjon vissza. :)

Szia Petra! Nagyon ügyes vagy, és kitartó is. Néhány dolog ami segíthet:

1. megpróbálhatod sűrűbben mellre tenni őket, az is segít növelni a tejmennyiséget, és a piciknek is jó, ha nem terhelik a gyomrukat

2. nem tudom próbáltad-e egyszerre szoptatni őket, ha nem érdemes megpróbálni, talán tudsz egy kis időt is spórolni

3. a tejmennyiség fokozására van egy gyógyszer (nálunk motilium a neve), ezt háziorvos felírhatja

A fejés, és az éjszakai szoptatás nagyon jó, ezzel is szaporíthatod a tejet. A babák is napról napra erősödni fognak, és akkor rövidül a szopási idő. A sűrűbb mellretétel az ami általában segít. A babák az első hónapban állítják a tejmennyiséget maguknak. Azt gondolom, hogy inkább 8-10x kéne mellre kerülniük, vagy akár többször is, és a fejési időt a minimálisra csökkenthetnéd, vagy a sűrűbb szoptatással esetleg el is hagyhatnád. Első körben ezeket próbáld meg szerintem. Nagyon drukkolok! Ügyes vagy, hogy eddig sem adtad fel!

Én is kérnék egy kis segítséget!!

Leírom a helyzetemet. Ikerbabáim vannak, 33+5-re születtek koraszülöttként, sokáig nem rakhattam mellre őket, mert nehezen ment az evés nekik, szondával is kellett olykor táplálni őket.

Császárral születtek, medela kétfejessel kezdtem el fejni 3 óránként. Tegnap voltak 3 hetesek, és egy hete vagyunk itthon. A kórházban csak az egyik baba volt mellen, először napi egyszer, majd kétszer.

Itthon már mindkettő napi 4-5-ször kerül mellre, még mindig nagyon fáradékonyak, a szopi végére nagyon kimerülnek. Mivel kissúlyúak 3 óránként etetem őket, éjjel is.

Egy napunk így néz ki:

- napi 6-szor fejek, ebből egy hajnal egy körül

- napi 4-5-ször szopiznak

- mire mindennel végzek, szopi+pótlás+fejés, addigra ott vagyok, hogy kábé kezdődik a következő etetés. A babák 30-40 percet is el vannak cicin, plusz az egyik baba még lustább is.

A pótlást cumisüvegből kapják, Medela Calmából.

Jelenleg egy babára van elég tejem...

Kérdésem, van esélyem a tejet növelni? Vagy várjak türelmesen, és majd ha rendesen meg tanulnak szopizni, azaz megerősödnek eléggé, akkor nagyobb esélyem lesz?

Az egyik baba 2190 g-mal született, a másik 1990 grammal, súlyvesztésük velem ennyi volt, 1970 g volt a nehezebb baba, 1880 g volt a könnyebb baba. Azért írom, hogy velem, mert a koraszülött intenzíven nem tudom mennyire esett a súlyuk, de gondolom nem nagyon, mert ott inkább szondával táplálták őket.

Tegnapi súlyuk: 2630 g és 2440 g.