Példamutatás gyerekeinknek (beszélgetés)

Még felnőttkorban is ez van :-)

Minden nap egy küzdelem.

De az edzőterem részbe sehol nem mehetnek be 14 éven aluliak. Veszélyes is lenne, ha ráesne egy súlyzó egy 6 évsre.

Aerobic vagy alakformáló vagy ilyesmi órákra meg azért nem kellene még vinni 14 (legyen inkább 18) éveseket, mert az ilyen ôrák nagyrészt izolációs,"pumpálós" mozdulatokból állnak, az meg egy növésben lévő gyereknél ugye azt hozza, hogy mivel ezek a gyaksik rövidítik az izmot átmenetileg (összehúzódik) lelassítja a természetes növekedését, tockos marad. A mozgástartomány is korlátozott, még rosszabb, ha gépek által behatárolt a mozdulat és nem kézi súlyzó.

Szép hosszú izmok genetika is, de a túl korai izolációs mozdulatok nem jók,viszont a csapatsportok, labdajátékok, úszás, atlétika, egyszóval a"szokásos" sportok jók mert összetett mozdulatok vannak, vagyis hagyják, hadd nőjön a gyerek,amilyen egyébként is lenne. Majd aztán ha utána valaki kondizni meg aerobicozni akar, tegye, de a fejlődése befejezte után.

De én hülyeségnek tartom, hogy egy anya bevigye az alakformáló órára magával a teszem azt, 12 éves lânyát. Inkább írassa be egy valamilyen más sportra.

Hogy mikor szereti meg egy gyerek a mozgást, tapasztalatom az, hogy kell 3-4 év. Azalatt lesznek kisebb nagyobb viták, hogy nem akar menni, de amikor már ott van, élvezi, viszont 3-4 év ilyen szoktatás után már mondani sem kell, hanem a gyerek igényli.

De amúgy meg nem is maga a mozgás az, ami zavarja a gyerekeket, mert szerintem valahol kódolt mindenkiben, hogy gyerekként is szereti. Hanem a készülődés, sietés, átöltözés kombó, meg uszi után a hideg öltöző, zuhi, tötyörészés. Ez az, amihez szoktatni kell. Maga az edzés, balettóra, kinek mi, a gyereknek örömforrás mert a társaival lehet, mindig vannak játékos blokkok a kicsiknek mindig érdekes.

Én még viszem a lányaim iskolatáskájât,ha épp nagyon meg van rakva. Kisiskolásoknak nem is kell elbírni és gerincferdülést is okozhat, ha egyedül veszik fel a nehéz táskát, nemhogy még kötelezzem rá. Egyedül mennek a parkolótól a suliig, de én előtte kiszállok és nem ők veszik fel a táskát hanem én adom a hátukra, hogy egyenes tartásban vannak. Hazafelé pedig az iskolaajtóig megyek és mindkét iskolatáskát én viszem a kocsiig is. Bár van, hogy sok könyvet a szekrényben hagynak, olyankor esetleg nem árt annyit a gerincüknek.

Gyerek sportoljon, igen. De nem ezen áll vagy bukik, hogy elbírja a táskát. Sajnos elbîrják de rosszul veszik fel. És ez tizenakárhány kilóval rossz.

A sport meg arról szól, hogy harmonikusan növekedjenek, szép tartásuk legyen és feszültségoldó szerepe is van. Megszerettetni a mozgást kulcsfontosságú abban, hogy felnőttként folytatja-e a sportolást.

A cigi más, az töményen káros. Gratulálok, hogy leszoktál!

Csokiból meg lehet fogyasztani mértékkel - szerintem. Cukorra szüksége van az agynak.

Képmutató magatartás, igen,ha a gyerek egy deka csokit, édességet sem kap, a szülők meg zug-csokievők. Én így gondolom.

A gyermek alapból kíváncsi és szívesen kipróbál mindent. Ebben csak támogatni kell.

Tessék, itt a jövő bajnoka!:)

[link]

Pontosan!

Mi sem jártunk a szüleinkkel közösen edzőteremben. Nem is volt még akkor ilyen lehetőség, csak egyszerűen gondoltunk egyet és elmentünk sportokat kipróbálni, majd leragadtunk valamelyiknél. Természetesen a szüleink nem mondták, hogy hülyéség, hanem támogatták az ötleteinket, hurcoltak az edzésekre, versenyekre...

Nem hinném, hogy csöpögős álom lenne, mindössze nincs igénye rá annak, aki nem valósítja meg. Nem havonta egyszer, hanem hétvégenként ;)

Az a 6 éves biztos kevesebb kedvvel fog sportolni menni, aki addig a tv előtt ült hétvégeken, vagy a bevásárlóközpontot járta a szülőkkel. Mert a hétvégét is el kell tölteni valahogy, ugye :)

Ez pont olyan hiteltelen a gyerek számára, hogy akkor hirtelen meg sportolni kell, mert az jó dolog, mint a csoki, ha káros, de anya táskájában mindig van egy bontott tábla .

Szerintem a cikk nem arról szól, hogy az egyébként ellenálló üvöltő négy évesünket ráncigáljuk le az edzőterembe. Csak arról, hogy ne tiltsuk, ha jönne.. És nyilván nem pici gyerekekről volt szó, hanem mondjuk 6 felettiről..

Ez a csöpögős kirándulós apafocizós sztori meg a legtöbbek számára - legalábbis rendszeresen - álom, másrészt meg pont az a lényeg, hogy eközött, és a sportolás, mint olyan között nagy különblég van, a cikk meg ez utóbbira kapacitál. Más egy hónapban egyszeri alkalom, és más a napi, kétnapi mozgás..

Az hogy a szülők dilettánsok, nem egyenlő azzal a "bedob egy csokit míg nem látja" jelenséggel.

Szerintem egyáltalán nem baj, ha a szülő nem mutatja telibe a rossz szokásait a gyereknek. Miért lenne baj? Talán képmutatás? Nem hinném. Inkább egy jó felismerés, hogy tudja, hogy nem jó amit csinál, de nem szeretné, ha gyerek ezt látná. Pár éve leszoktam a cigiről, de előtte sem szívtam a gyerek előtt, pedig akkor mégcsak 3 éves volt. De nem akartam, hogy ezt lássa tőlem.

Én nem gondolom, hogy csak akkor fogja egy gyerek megszeretni a sportot, és a mozgás örömét, ha anyuka magával hordja az edzőterembe, így mutatva példát.

Egy kisgyerek nagyon kicsi korától figyel, utánoz, elraktározza, amit lát-hall.

Ha pici kortól közös családi séták jutnak a természetben, sok egyuttnevetéssel, örömmel, forró citromos teával a termoszból még télen is, ha fontos, hogy biciklit kapjon, hogy apa focizzon vele, és a játszótéri öröm ne csak a hintara korlátozódjon, ha van lehetősége vízpartra menni a családdal, akkor nem kell az edzőterembe hordanunk magunkkal, hogy jó példát lásson, mert lételeme lesz a mozgás

Nem is neked írtam:D

Tehát, ha úgy gondoljátok, hogy ez tényleg fontos, mármint lépten-nyomon felhívni az emberek figyelmét olyan dolgokra, amelyek egyébként evindensek, akkor a cikk kifejezetten jó és nem felesleges, bár netbarátnő cikkjei szerintem mindig olyan dolgokat taglalnak, amelyek semmi újdonságot nem tartalmaznak.

És persze, hogy tudom Demjén miről énekelt, csak kicsit vicces akartam lenni, ami nem sikerült:D

Egyébként nekem 44 évvel ezelőtt is nehéz volt az iskola táskám, de csak? azért, mert épp csak 6 éves voltam, és épp csak elértem az alsó súlyhatárt az iskola kezdéshez, és mindez nem változott az évek során sem, mert én bizony a gyerekem iskolatáskáját 22 évvel ezelőtt sem bírtam el. Sokszor szerette volna a fiam, hogy vigyem én, de én mindig mondtam, hogy ne haragudj, de én nem bírom:DDD

Na, jó, hozzátartozik, hogy a fiam magasabb és nehezebb volt már elsősként nálam, mert kicsit nagynövésű volt.:DDDD

Nem azt írtam, hogy nekem fontos 😅 nagyon b&w-ban tolod a bringát 😅

Ha valakit "szoktatni" kell, az már nem veszi el kicsit a mozgás örömét? Költői. 🤣

Hát legyen!

Ha szerintetek fontos, akkor tuti fontos sokaknak.

Nekem ilyeneket nem kell mástól hallanom, ahogy azt sem, hogy öltözzek rétegesen, mert megnézem hány fok van és tudom:)

A mozgás is alap nálam. Lehet, hogy azért, mert én sportoltam/sportolok. Nálunk nem kérdés, hogy sportoljon e a gyerek, mert már 3-4 éves korától visszük, hogy hozzá szokjon.

Nálam sem elégedtek meg azzal a szüleim, hogy délutánonként lent lógok a haverokkal a téren, még úgy sem, ha tudták bicajozok vagy gördeszkázok.

És az én környezetemben nem is igen találkozok olyanokkal, akik ne tudnák, hogy ez az egészségünk miatt fontos. Természetesen van olyan, aki ennek ellenére nem viszi/küldi a gyerekét rendszeresen sporolni, de attól még tudja, hogy fontos.

Amikor a gyerekem kicsi volt, azaz rám volt utalva minden szempontból, nem ültettem a TV elé akármilyen fáradt is voltam, hanem vittem edzésre, cipelve az iskolatáskát és az edzés cuccot. Nem lett versenysporoló, de a mai napig rendszeresen mozog (28 éves). Hetente 1-2 alkalommal focizik és futni is jár ki a szabadba.

Én 50 éves vagyok és világ életemben hetente minimum 3x sportolok. Ma már csak aerobic és bicaj...

Az a táska másért nehéz... 😊😏 érdemes a sorok között "olvasni" dalszövegek esetén.

És amúgy tényleg. Csokit nem ehet a gyerek, mert egészségtelen, de anyu kifutva a suliból gyorsan dob egy kis milkát munka előtt - nem látja a gyerek.

Boldog boldogtalan viszi "dévényeshez" a gyereket, mert nem tudják mi fán terem az első pár hónap, FB csoportokba posztolnak, hogy ez a lábtartás rendben van-e, szoptatási tanácsadó kell a "rendes" szoptatáshoz, stb.

Ilyen világot élünk. Persze szerencsére vannak kivételek.

Igen. Tényleg el kell mondani és nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos a mozgás, és mennyire fontos a példamutatás.

De bizony, a szülők pontosan tudják, hogy a gyereknek nem a Tv és számítógép előtt kell ülni állandóan. Csak sajnos a fejlődés hátulütője az, hogy ma egy óvodás jobban kezeli az okostelefont és a számítógépet, mint a nagyszülők. A szülő pedig néha holtfáradt, mire hazaér a gyerekkel az oviból, iskolából. Örül, ha kicsit nyugton van, és a gyerek elvan. Többnyire sajnos valóban a Tv előtt ül, vagy számítógépezik. Nem megátalkodott rossz szülőkről beszélek, akik elhanyagolják a gyereküket, hanem a rohanó világ fiatal anyáiról, apáiról. És bizony nem lehet elégszer ismételni, hogy mennyire táposodik az új generáció, milyen fontossággal bír a mozgás. Hogy a mozgás jó.

Hallja csak minél többször a szülő, és mutasson példát a gyerekének! Minél többször hallja, annál inkább fogékony lesz rá. Mert hiába tudjuk, mi a jó, mi a helyes, ha mégsem tesszük.

Mellesleg Demjén átvitt értelemben mondta, hogy nehéz az iskolatáska. :) Máris könnyebb lett, amikor Peti együtt járt iskolába a kislánnyal.

Na, ez csak kitérő volt, egyébként valóban nehéz az iskolatáska a szó szoros értelmében is.

Csak ha már Demjén dalát hoztad például, mondom, ott más miatt volt nehéz az a fránya táska.

Szóval szerintem nem csupa gyenge képességű embernek szól ez a cikk. Nahát!

szerintem nem ez a cikk lenyege. es valoban, az atlagos szulok semmit nem mozognak rendszeresen, nemhogy a gyerek lassa tolok es termeszetes resze legyen az eletenek

persze ilyenkor rogton irjak a kirandulasokat es a tobbit, de az nem egyenlo a rendszeres testmozgassal, hogy nyaron 3 hetente felfutnak a dombra :D

Hát nem tudom...

Manapság a TV-ben és mindenhol azt lehet hallani, hogy holnap hideg lesz, eső lesz, meleg lesz, öltözködjünk rétegesen, vigyünk magunkkal esernyőt, legyen a táskánkban víz, stb., vigyük a gyerekeinket az edzőterembe, stb.

Mintha csupa gyenge képességű szülő/ember lenne csak a földön, akinek meg kell néznie a TV-ben, vagy cikket kell olvasnia a neten, ahhoz, hogy életben maradjon a következő napon.

Tényleg kellett erről egy cikk? Tényleg el kell mondani ezt valakinek? Tényleg nem tudják a szülők, hogy a gyerekeknek nem a TV és PS előtt kell ülni állandóan? Tényleg csak most nehéz az iskola táska? Miről énekel Demjén már vagy 40 éve legalább? Szegény Peti!

Amelyik szülő ezt nem tudja magától, annak sajnos a cikkek sem fognak segíteni...

Ezzel együtt azért azzal sincs semmi baj, ha mondjuk a gyerek tök szívesen focizik egy héten háromszor délután a suliban, anyuka meg lejár aerobikozni este 8-9-ig. És mindkettő abban érzi jól magát, azért erőltetni se kell mindig és minden esetben ezt az együtt dolgot.

Mondjuk ha én arra várnék, hogy a filmes férjemmel együtt karatézzak, mindannyian örökké élnénk. Őt ez nem érdekli és kész.

Nem kényszer semmi, csak lehetőség.

Azt gondolom, bár annyira nem jott ki a cikkből, fontos az együtt mozgás. Egyrészt hiába papol a kispadról a szülő a sport fontosságáról, ha neki nem az. Jobb, ha a szülői is eljár, s ebből lát valamit a gyerek. De a legjobb, ha együtt mehetnek.

Szerencsére ilyen lehetőségek is vannak. Mi családilag karatézunk, s mivel a gyerekek ebbe nőttek fel, kamaszként is természetes nekik, hogy ez egy közös program. De pl. utánunk tollasozók vannak a teremben, szintén gyerekek és felnőttek együtt, az is mehet. Csak meg kell keresni ezeket a sportokat/helyeket.

Nálunk a zsúfolt napirend miatt közös kinti program nehezen összeszervezhető, pedig nyáron szoktunk biciklizni, görgkorizni, túrázni, tollasozni. S ilyenkor télen könnyebb a teremsportot megszervezni.

Ez az életmód része.

A másik pedig egy külön az edzésre szánt idő. Lett légyen az konditerem, röplabda vagy tájfutás.

A két dolog nem egészen ugyanaz, bár mindkettő az egészséges élet része lehet.

A konditerem meg nem csak a csiriviri magamutogatós hely lehet, nem egy van, ami direkt a 60-as, vagy kicsit duciknak is elérhető. Ha az én konzervatív apámat rá lehetett 50 évesen venni, hogy lejöjjön egy ilyenbe, és utána vissza is ment sokszor, akkor azért nem annyira ördögtől való dolog ez.

A cikk lényege szerintem az, hogy ha mi megyünk, ne az legyen, hogy a gyerek ül a konzol előtt, apuka vigyáz rá, anyuka meg edzeni megy. Ha nem legyen ez egy példamutatás, és menjenek együtt, mert a gyereknek ettől sem lesz baja, és erről fog példát venni.

És lám igaz, nálunk is elkezdtek erről példát venni, a lányom egyre többet fekszik mellém a szőnyegre felülésezni, a fiaim meg jönnek futni.. Igényük van rá. Egyéb tekintetben meg kevéssé tudunk itt Pest közepén egészséges életet élni.

A futás egyébként nem ugyanazokat az izmokat mozgatja meg, mint az egyéb edzésfajták. A futók is erősítenek, nem csak futnak.

A városban a flaszteren futni meg egyébként sok tekintetben nem annyira egészséges. Se a tüdőnek, se a lábnak. Gazdagréten csináltak egy futókört, 600m, ott a levegő is jó, hát azt imádjuk. De sajna 3-4 hetente vagyunk ott.. Addig meg marad a beton..