Óvodába 3 éves kiscsoportba vagy vegyes csoportba menjen? (beszélgetés)

Persze nem ismerem a magánovikat belülről, de el tudom képzelni, hogy nem mindig vág egybe a szülők igénye avval, ami jó vagy szükséges a gyerekeknek...

Én örülök annak, hogy a lányom az igényeinek megfelelően játszhat az oviban, és hogy sok idő jut a szabad játékra, mert a társas kapcsolatai így alakulnak, így tanulja meg a többiekkel való együttműködést, különösen, hogy nincs testvére (és nem is várható hogy lesz). A délutánjaink elég elfoglaltak, főleg hogy heti 2x jár alapozó terápiára, amire nagy szüksége van, úszni és néptáncra amikről nem hajlandó lemondani, így a szabad játékra hosszabb ideig inkább az oviban és hétvégén van ideje.

Viszont Lucának nagy igénye van a feladatlapokra, otthoni kedvenc játékai közé tartoznak a Logico és a LÜK, ezekből is inkább az 6-7- éves korosztálynak való, és egyéb "feladatlapok" is pl. vonalvezetős, számolós, számösszekötős lapok, rengeteget lehet a netről letölteni...

Az oviban akkor kapja ezeket, ha kifejezetten Ő kéri, illetve amikor nem alszik délután és megemngedik neki hogy bekapcsolódjon a nagyok foglalkozásába. Azokat a gyerekeket akik maguktól nem igénylik, leghamarabb az iskola előtti utolsó évben ültetik le, de akkor is inkább motiválva, mint "késnyszerítve"...

A másik: hogy mitől válik képessé egy 6-7 éves gyerek végigülni 45 percet? (Ha egyáltalán 45-öt kell, mert jobb helyeken elsőben még bőven belefér egy kis testmozgás óra közben amikor már láthatóan fáradnaka gyerekek). Szóval egyáltalán nem vagyok meggyőződve, hogy attól tud majd 45 percig nyugton ülni, ha ezt gyakoroltatjuk vele, vagyis rendszeresen leültetjük. Sokkal inkább attól ha az idegrendszer érettsége megfelelő, nincsenek elmaradások, megfelelően alakultak a nagymozgásaok, a testtarás reflexei, a figyelem, a finommozgásaok stb. Ha ezekkel nincs gond, simán megérik rá és kibírja. Az én kislányom enyhén hiperaktív, amióta az alapozót csináljuk (ami ugye épp a fentieket segíti) óriási változáson ment keresztül, fél órát simán tud figyelni ha érdekli amivel foglalkozunk, pedig előtte egy perc nyugta nem volt.

Majd megkérdezem anyósomat, az biztos, hogy azt mondta, nem szabad már feladatlapokat kitöltetni a gyerekekkel. (Egyébként ő is logopédus, csak az eredeti szakmája óvónő.)

Ez érdekes, hogy csak néhány éve van hivatalosan "kezdeményezés". Anyukám azt mondta, hogy mikor tanítóképzősként ovikba mentek hospitálni, már akkor is így tanították nekik, hogy csak kezdeményezünk. Sőt anyósom is ezt mondta azzal kiegészítve, hogy megkapta volna a magáét a szakfelügyelőtől annak idején, ha nem tudott volna a gyerekeknek kedvet csinálni a tevékenységekhez.

Néhány éve nem "(matematika, anyanyelv...stb)"foglalkozások vannak az óvodákban , hanem ún. "kezdeményezés", amire jó esetben odamegy a gyerek, de alapvetően elvileg rá van bízva, részt vesz-e bennük.

Nem lehetséges, hogy ezzel kevered? Tehát hogy nem lehet direkt, órarendszerű foglalkozás? Hogy esetleg erre érted, hogy nem lehet feladatlapozni?

Mutasd már meg, hogy ez hová van leírva??

Meg is kéárdezem ma az oviban a vezetőnőtől, hogy van ez.

Indokolatlan lenne, hogy fejlesztenék papír nélkül a síkbeli tájékozódást? alak-háttér percepciót, stb?

egyetértek, ez egy nagycsoport 3 megtűrt kiscsoportossal .

Ez a vezető hibája, hogy nem tudta arányosan elosztani a gyermekeket

Ez nem vegyes csoport... ez egy nagycsoport, amihez hozzácsaptak 3 kicsit.

Egyébként szerintem ami nálatok történik, nem a csoportösszetétel hibája, hanem az óvónőké.

A fiam szereti a vegyes csoportját, csak én - felnőttként - látok olyan dolgokat amik nem tetszenek.

A 19 gyerekből 3 kiscsoportos van (egyik a fiam), a többi megy szeptemberben iskolába...

Mióta a fiam ovis, nem hajlandó rajzolni SEMMIT, mivel egyből mondja, hogy ezt ő nem tudja.

Azzal jön haza, hogy a csoportban őt "lekicsizik", miközben mi azt mondjuk neki, hogy "nagy". A "nagyokkal" foglalkozás van, de ahogy észreveszem a gyerekem - a kötelező fejlesztésén kívül - sok mindent nem "tanul". Kiscsoportos dada ismerősöm el van hűlve, hogy a gyerekemmel mennyire nem a korának megfelelően bánnak a gyerekkel.

Biztos vagyok benne, hogy akár vegyes, akár tiszta csoport, mindkettőt lehet nagyon jól csinálni és el is lehet rontani nagyon. A lényeg szerintem a differenciálás, hogy minden gyerek megkapja az igényeinek, szükségleteinek megfelelő figyelmet, foglalkozást. Ugyanakkor nagyon sok tiszta csoportban ez fel sem merül, hiszen épp azzal a céllal és indokkal alakítanak ki tiszta csoportot, hogy ugyanarra legyen a gyerekeknek szükségük. 4 éves és 4 éves között akár 3 év különbség is lehet a fejlődést tekintve, úgyhogy szerintem az, hogy "tiszta" egy csoport, nem jelent túl sokat, hiszen nem válogatják a gyerekeket... ha nincs differenciált foglalkozás, semmit nem érnek el. Egy vegyes csoportban viszont a gyereknek van esélye megtalálni a saját szintjének megfelelő társakat.

Nekem azt mondta egyszer az óvónőnk, hogy Ő ugyan nagyon szereti a vegyes csoportot, de nagyon nem mindegy a csoport összetétele sem. Pl. arra a különböző korcsoportok miatt kisebb egy-egy gyerek számára a "kínálat", kevesebb gyerek jön szóba mint lehetséges partner. Ha nem szerencsésen jönnek össze a gyerekek, ez okozhat nehézséget.

nem tilos a feladatlapozás, annak is van létjogosultsága!! pl. síkbeli tájékozódás, alak-háttér percepció, képről hiányzó részlet keresése, különbségek keresése és sorolhatnám!

Van pár részképesség, aminek a fejlesztése papírhoz kötött.

Nem beszélve azokról a gyerekekről, akik plusz foglalkozásra (pl.logopédia) járnak, ott még házi feladat is van a füzetben (természetesen feladatlap formájában)

Szóval nem ördögtől való dolog az!

Csak a helyes és indokolt mértékét kell megtalálni.

Egész más napi szinten azonos korú közösségben lenni, mint találkozni kisgyerekekkel. Az én gyerekem most ment először közösségbe ősszel, és hiába találkozott rendszeresen gyerekekkel, nagyon kiütköztek a problémák szocializáció terén.

A kislányról nem tudok nyilatkozni, nem ismerem, de kíváncsi lennék, mit mond ezzel kapcsolatban a tanító nénije. Az is lehet, hogy ő egy különleges gyerek, de a legtöbbnek a helyében biztos lennének szocializációs nehézségei.

Nekünk is nagyon bevált a vegyes csoport, és hasonlóan működnek a foglalkozások, mint nálatok.

Még az is tetszik a vegyes csop-ban, hogy kevesebb a konfliktus a gyerekek között, mint a tiszta csoportban. Olyan toleránsak tudnak lenni a nagyobb gyermekek a picikkel szemben:) Persze ehhez kell az óvónők optimális irányítása is.

Ezt tényleg így kéne csinálni, de sajnos ahogy hallottam, ez a ritka kivétel. Nagyon gyakran az van, hogy az óvónő leül középre egy könyvvel, leülteti az összes gyereket, és ugyanazt a mesét hallgatja mind. Eljátszásról, elbábozásról szó sincs. Így valóban működhet a vegyes csoport, bár én továbbra is a sima mellett voksolok.

Ne felejtsük el, hogy a te lányod különleges képességű, és úgy tudom, a sima csoportban az óvónőkkel sem voltatok elégedettek. Szóval nagyon összetett dolog ez.

Mivel nem egyszerre tanítanak verset, éneket a 23 gyereknek, így mindenki az életkorának és a képességeinek megfelelőt tanulja meg. Nagyon sok mesét játszanak el, ebben mindenki részt vehet, szintén éltekorának és a képességeinek megfelelő módon.

Azt nem tudom, másnak jó-e a vegyes, nekünk nagyon, az én gyerekem iszonyatosan unatkozott a tiszta csoportban, mert szóba nem jöhetett hogy a saját sziontjén foglalkozzanak vele. Itt nyitottak rá.

A feladatlap kitöltés elméletileg már több éve tilos.

Elég lenne a játék, mese, éneklés, de pont ezek azok, amik életkor specifikusak. Nem tudom, hogy működik vegyes csoportban az ének és mondókatanulás. Nálunk kiscsoportban megtanulják a 3-4 éveseknek való mondókákat, dalokat, a következő évben másokat, stb... A vegyesben egy nagycsoportos már harmadszorra tanulja ugyanazt?

Az én gyerekem rengeteget fejlődött a kiscsoportban minden téren, úgy látom, nagyon sokat használtak neki a korosztályának megfelelő tevékenységek, és remekül megoldják az óvónők a foglalkozásokat. Hozzáteszem, szuper óvónőket kaptunk.

Szerintem semmivel nem nehezebb egy vegyes csoportban 5 gyereket felkészíteni, mint egy tisztában 25-30-at egyszerre. Úgysem lehet 30 gyereket egyszerre foglalkoztatni, frontális, nagy csoportlétszámú foglalkozások semmire nem jók. És a feladatlapozás sem nagyon hiszem, hogy működik 30 gyerekkel... A vegyes csoportban talán kevésbé jut eszébe bárkinek is, hogy ilyen módszereket alkalmazzon, ott természetsebb a kis- vagy mikrocsoportos foglalkozás.

A mi előző ovinkban simán megcsinálták, hogy a 28 3évest leültették egyszerre foglalkozásra a minicsoport második hetében... igaz nem foglalkozásnak hanem kezdeményezésnek hívták. Ott mindig mindenkinek ugyanazt kellett csinálni. Szerintem ez sokkal rosszabb.

Egyébként 20 körüli vagy akár 20-at meghaladó csoportban illúzió azt gondolni, hogy bármiféle komolyabb fejlesztésre van mód. Az a gyerek, akinek valamiben elmaradása van mindenképpen óvodán kívüli foglalkozásra szorul, és úgyanígy az is aki felfelé lóg ki a sorból. Sőt... akivel otthon nem foglalkoznak, az csak az óvodában szinte biztosan nem fog tudni felkészülni az iskolára. Engem nem zavar ha az óvodában töltött ideje elsősorban játékkal telik, illetve olyan elfoglaltságokkal, amelyek a gyerekek saját kezdeményezéseiből indulnak ki. Nem kell hogy tornaórát, feladatlap kitöltést vagy nyelvórát tartsanak neki, bőven elég ami van, játszanak, mesélnek, énekelnek, rengeteg mesét játszanak el stb. a többit szerintem oldja meg mindenki igénye szerint.

Nem is szabad már feladatlapokat töltögetni óvodában.

Azzal nem értek egyet, hogy egy 5-6 évesnek a szabad játék a legfejlesztőbb. Meg kell alapozni az iskolai ismereteket.

Az ismerős gyereke nekem nem mérvadó, messziről jött ember azt mond, amit akar. Nehezen tudom elképzelni, hogy semmiféle nehézséget nem okozott a beszokás egy olyan gyereknek, aki nem járt közösségbe, akármit is mond az anyja, és nem a tanulásra gondolok.