Öt és fél éves kisfiam szeretne megtanulni olvasni. Milyen módszerrel kezdjek hozzá a tanításához? (tudásbázis)

persze a rendszámtáblák az okai mindennek:)))

Mindent tudni akart - ugye ott egy vonal köti össze a betűket és a számokat - azt is kérdezte, mire az apja - vonal

azóta a fiam vonatnak hívja :)))

így voltunk a kisfiammal is - először a számok érdekelték, a parkolóházban lelkesen sorolta a számokat - de ott betűk is vannak - és akkor már az is érdekelte, hát elmondtam neki, még nincs három de ismeri a nagy betűket és a számokat. Olyan makacsul mutogatott egy -egy betűre, hogy meg kellett mondani neki - később a könyvekben felfedezte a kisbetűket is, most már azokból is ismer néhányat. Szerencsére azért néha a könyvekre is figyel nemcsak a betűkre. Most ez érdekli. Szerintem innen azért még messze van az olvasás, de biztos nem fogom erőltetni.

Számolgatni azért szoktunk, de még csak a mennyiségeket kapcsoljuk a számokhoz.

Ez gyakran előfordul az "előre tanuló" gyerekekkel.

Sőt még gyakran még rosszak is az órán mert amit a tanár tanít azt ők tudják, és unatkoznak

Hátha még olvassátok:)

Ha megakar tanulni olvasni nem baj:) Bár erre nem vásárolnék külön könyvet.

Én a tesómtól 1 évvel vagyok fiatalabb, és amikor ő elsőbe járt én mindent megtanultam vele együtt.

Tehát tudtam olvasni, írni, számolni.

Ennek valóban az a hátrány, hogy unatkozik majd a suliba, de egy jó tanítónéni ezt áthidalja majd. Én is így voltam, mindig kaptam külön feladatokat:)

:-)

Mi így jártunk a Mini Manóval....

Az már nem érdekelte annyira, többre vágyott....

Igen.

Azt is írtam, hogy nincs 2 egyforma gyerek!

Vannak, akik átlagosak. Vannak, akik átlagon felül teljesítenek és vannak, akik alatta.

De szerintem azt el kell ismerni, hogy suliban sem ilyen ütemben tanultunk, mint most már a gyerekek. Pedig én nem is vagyok még olyan idős, de érzem a különbséget.......

Én 5 évesen olvastam folyékonyan. Nagyon találékonynak kellett lennem, mert a szüleim tanárok lévén ellenezték a túl korai tanulást, direkt le akartak beszélni róla. Úgyhogy minden betűt úgy kellett kizsarolnom. Nagycsoportban már felolvastam mesét a többieknek. Aztán nagyon megbántam a dolgot, mert az iskolában 2 évig annyira unatkoztam, hogy el se lehet mondani, idegesített a többiek vontatott nyöszörgése.

Nem tudom, a lányommal mi lesz, mert még nincs két éves, de már 6 betűt felismer. Naponta hatvanszor kérdezi meg: az milyen betű? Szándékosan én se tanítanám, de mit lehet erre mondani?

"Ezek a gyerekek már sokkal fejlettebbek, mint mi voltunk anno"

Hát nem biztos. Én olyan gyorsan tanultam meg írni olvasni mint a villám. Pedig több mint 60 éve volt. És oviba se jártam. Elég sok gyerek még 16 évesen is gyengécskén olvas ma. Mellesleg olyan nagyon nem kell módszer meg kell tanítani a betűket és el kell kezdeni összeolvasni szavakká.

Van egy könyvünk, az a címe, hogy "Gyere velem iskolába". Nagyon jó, játékos feladatok vannak benne. Nemcsak a betűket tanítja, hanem a vonalvezetést, vágni kell - ragasztani, rajzolni, színezni és sok kis mese és vers is van benne.

Tavaly az oviban árulták, nem volt olcsó, valami 3-4000,- volt. És ha hiszitek, ha nem Gergő vette magának! Mutatta nekem, én azt válaszoltam neki, hogy kicsit drága, meg ráér még ő erre, erre kiverte a hisztit, hogy akkor majd ő megveszi a spórolt pénzéből. Kicsit ki kellett pótolnom, de azt sem bánta, hogy üres lett a persely! Büszkén mutatta a családnak, hogy azt ő vette és abból tanul! IMÁDOM!

Én is Szamó-val értek egyet! Direkt nem kell, nem szabad tanítani, de ha érdekli a gyereket, hadd csinálja! Én is úgy tanultam meg 4-5 évesen olvasni, hogy kérdezgettem a betűket, melyik milyen. Jó tanító néninél szerintem nem okoz gondot, miért ne adhatna érdekes feladatokat az olvasni már tudó gyereknek?

Az én kisfiam 6 éves, sok betűt ismer, de olvasni még nem tud. Nem is erőltetjük. A számolás viszont nagyon jól megy már neki, 2-3 jegyűekkel is, pedig azt sem tanítottuk, csak a kérdéseire válaszolgattunk.

Ja, és azt nem írtam, hogy a kedvenc elfoglaltsága az Édesanyámmal skype-on levelezni.....

Lassan jobban pötyög, mint én......

Ezek a gyerekek már sokkal fejlettebbek, mint mi voltunk anno. Ezt teszi a világ változása: számítógép, vegyes csoport az oviban, interaktív játékok, felgyorsult világ......

Jól tetted, hogy leírtad, köszi!

A sulitól én is tartok egy kicsit, de remélem, hogy nem lesz gond. Sőt, az is lehet, hogy egy jó ismerősünk lesz a tanító nénije....... Csak megoldjuk, hogy ne unatkozzon!

ez nagyon aranyos:)

én is így tanultam meg olvasni 5 évesen..kérdezgettem hogy ez milyen betű..volt egy mágneses táblám,ott pakolgattam ki rövid szavakat ..

Aztán a gyógyszertárban megkérdeztem anyukámat,hogy miért vette meg a házi patika könyvet?azt hitte csak hallottam h azt kéri,ezért még egy csomó mindent felolvastatott velem h nem csalok-e.

az iskolás részéről..hát ,én néha azt kívántam bárcsak ne tudna róla a tanítónéni hogy tudok olvasni.unatkoztam.ezt ő is észrevette.hogy ne unatkozzak,velem olvastatta fel a feladatokat a gyerekeknek.hát mit mondjak nem voltam ezért túl népszerű..mindenki "utált",mert szerintük a tanár ezzel kivételezett velem..ha a tanár megfelelően kezeli a dolgot,akkor semmi gond nem lehet...ha csak egyszer is azt mondja hogy na gyerekek,ha sokat tanultok ti is olyan ügyesek,okosak lesztek,és olyan szépen fogtok olvasni mint xy,akkor azzal kárt is okozhat.

bocsi,kicsit hoszzú voltam...még olyan élénken emlékszem rá,gondoltam leírom..

Azt hiszem én leszek az ellentábor :-)))

Az én kisfiam májusban lesz 6 évek és már kb. 1 éve szépen olvas, számol (összead, kivon)......

Még mielőtt mindenki "leszidna".....

Nem tanítottuk célzottan, nem ültünk le vele gyakorolni, de borzasztóan érdekelte a dolog! Azzal kezdődött, hogy felbosszantotta, hogy az oviban a nagyobb gyerekek le tudják írni a nevüket, ő miért nem???? Hétvégén megmutattam neki, hogy hogyan kell leírni a nevét és elmagyaráztam azt is, hogy miért. Mármint, hgy melyik betű melyik hang.... Leírtuk még azt, hogy "mama, papa, anya, apa". Azt hiszem ez nem sok, nem tanultunk órákig, csak pár perc volt az egész. Ezután már figyelt minden feliratot, újságot, kereste az általa ismert betűket. NAGYON ÉLVEZTE!!!! Néha megkérdezett még pár betűt, ez melyik, az melyik...... Kb. 2-3 hét múlva egy vasárnapi reggelinél párommal láttuk, hogy nagyon figyeli a vajas dobozt, motyog valamit. Egyszer csak meszólalt, hogy "Anya, mi most akkor rama margarint reggelizünk?" Apjával csak néztünk, mosolyogtunk és nagyon büszkék voltunk rá! Azután, mint a pióca, ragadtak rá a betűk, egyre szebben olvasott. Teljesen magától, soha nem olvastattuk.

Ugyanígy voltunk a számolással is......

Szóval, szerintem, ha érdekli a gyereket, akkor nem szabad nagyon visszafogni, de nem is kell vele komolyan gyakoroltatni. Csak a maga szintjén, amennyit a kis buksija igényel. Nincs két egyforma gyerek! És én is hallottam már, hogy nagyon sok gyerek megy úgy suliba, hogy már tud olvasni......

Persze, ha van olyan gyerek aki rendesen könyörög,és látnia képességet is, a hajlamot az olvasás elsajátítására,akkor a kedvét sem kell elvenni.Hiszen az ugyanolyan rossz ha lebeszélik.

A szülőnek magának kell tudnia hogy a gyerek valóban érdeklődik, és tényleg van kedve valamennyi tanuláshoz, akkor oké.De akkor sem folyékonyan csak annyit amennyi szükséges.

Hát már más a tempó az biztos.

A mai gyerekek olyan rohamban tanulnak hogy én sem győzök csodálkozni, mikor mesélik a barátnők, ismerősök.

Ez van

Ismerek egy kisfiút, aki megtanult maga olvasni. Néha meg-megkérdezte, hogy ez meg az a betű mi, aztán szép lassan megtanulta mind és szépen olvasott... Pedig nem erőltette rá senki...

Az én húgom óvódás korában már összeadott, számolt... Pedig azt sem tanította neki senki...

Lehet, hogy a mai gyerekek ilyen gyorsan fejlődnek? Mert én még egyike sem tudtam anno, pedig nem volt az még olyan régen...

Hm...

Azért éppen nem veszélyes :P

Csak jobb ha van mit tennie órán .