Önállóság 12-13 évesen (beszélgetés)

Tetszik, amiket írsz, Sly. Hasonlóképp gondolom én is. Csak nem te is nevelèstudomány MA ? ;-)

A kiinduló témához:

Szerintem a gyerek azt fogja megcsinálni, amit elvársz tőle rendszeresen. Kulcsszó a rendszeresen, mert ha most a kommenteken felindulva xy elkezdi megkívánni a 12 évesétől pl a porszívózást ( mert a többi 12 éves már csinálja...) az mèg önmagában nem elég. Tudnia kell, hogy mit szeretnél tőle, mikor, miért, stb. Ha az önállóságra nevelés folyamatos volt, tehát fokozatosan szokik hozzá, akkor sokkal természetesebb számára is az egész. Simábban fog úgy menni. Viszont ha eddig mindent alátettél, küzdelmesebb lesz. Pláne ha már kamaszodik is. Persze nem reménytelen. Láttam már olyat, hogy a teljesen kiszolgált kiskamasz egyik pillanatról a másikra lett önálló. Mondjuk ehhez olyan változás történt a családjában, ami amúgy is billentette a rendszert.

Neked gyereked van. Vele ment. Ne hidd, hogy ugyanilyen lenne egy másikkal is.

A lányommal kb. ugyanilyen volt a kapcsolatom, mint neked a tieddel. Aztán amikor a következő meg ugyanarra meg se rezdült. Akármit csináltál, akkor se. Ha büntetted, akármivel, mondogatta magában, hogy "ezt ki kell bírnom, de akkor sem csinálom meg"...

A negyedikkel meg éppen az ellenkezője van. Ő meg mindenkinek mindent.. Erről ugyanúgy le kell nevelni, de akkor is...

Szóval könnyű ám mondani..

Nagyon függ az attól, hogy a szülő jelleme mennyire stimmel az adott gyerekével...

Nem szégyen szakembertől segítséget kérni.

Persze az idő, pénz, és fájdalmas átgondolása a saját életünknek is..

De megéri a nagyobb baj előtt.

Lehet tanulni stratégiákat, kiásni a valós okot.

Javaslom.

Az előbb írtam, hogy a lányomat soha nem ütöttem meg, mégis fél tőlem. A szülők iránti tiszteletet a gyerekbe bele kell nevelni. És nyilván nem veréssel, hanem következetes neveléssel.

A lányommal hiába nagyon jó a kapcsolatunk, attól én még az anyukája maradok, akitől igenis néha tartani kell. Mert ha a gyerek nem tiszteli a szüleit, ott minden bukik.

Okosan kell csinálni, és sajnos nagyon kevesen alkalmasak rá. Mindig azt mondom, hogy a szülőséget is meg kell tanulni, az embernek képeznie kell magát, még akkor is, ha valakinek ösztönből jól jön.

Hát szerintem a megoldás ebben az esetben az lenne, hogy figyelmen kívül hagyod a dunnyogását. Felőlem aztán dühönghetne egészen hajnalig, az fix! Előbb utóbb csak lesz annyira éhes, hogy egyen, s ha pedig nem, akkor elfárad a hisztibe, és elalszik... Ha rendszeresen nem veszitek fel, és megszokja, akkor idővel úgyis befejezi ezt a viselkedést, legalábbis a kajával kapcsolatban.

Én se vagyok a pofon híve, bár én lány létemre bizony-bizony, hogy időnként kaptam 1-2 nyaklevest apámtól. De mindig csak akkor, amikor már végképp kezelhetetlenné és szemtelenné váltam. Így, felnőtt fejjel is azt mondom, hogy köszönöm neki, mert megérdemeltem.

Viszont a Ti esetetekben ez nagyon nem a te dolgod, és szerintem hasztalan is lenne.

Miért? Hisztizik?

Olyat kapna azt hiszem... Lányomat soha nem bántottam, egyszer nem ütöttem meg, de akárhányszor mérgesebben szólok rá (pedig ordibálni sem szoktam) mindig egyből azt kérdezi, most meg fogsz verni? :DD És már menekül. :DDD Fosik. :)

Engem bántott anyám,de nem használt,ezt felejtsd is el! Ha eddig nem volt megnevelve,ennyi idősen már csak nagyon lassan,türelmesen érhetsz el eredményeket!

Értem,hogy nehéz,és a hajadat tépnéd este 8-ra,de nem szabad feladni!

Mit csinál? megállás nélkül mondogalódik, dunnyog magában (mit akinek tényleg baj van a fejébe). Apa rászól, ráüvölt és eredmény semmi folytatja.

De sajnos most van hogy 12 órázik így sokszor nekem jut még az esti program is...úgyhogy van mikor csak az én problémám.

Én nem vagyok verés párti..sőt...de most már egy két pofon elkélne neki...viszont lánygyereket bántani? és nincs mivel büntetni...

A jutalom addig érdekes amíg van. Utána hiaba ígérek jutalmat legközelebb is már nem csináljak meg.

Dicseretert ritkan hajlandóak vmire.

Pénzért lennének hajlandók tanulni de azon felül tárgyi jutalom is kéne eredményért cserébe

Megprobálom :)

Az a baj h az egyik gyerek ra vehető lenne de a másik nem. Így ha egyiknek segítek ha kéri a másiknak meg nem akkor már indul a cirkusz

A hajszaritás azért vsn erőltetve (ebben az időben már, nyáron sosem volt kérve ) mert anyukanal valo teli hajmosas óta picit is megfazik a feje bekorpasodik. :/

Meg suliba van úszás ott is muszáj szárítani

Én magam nagyon beteg szoktam lenni, ha nem szárítom meg a hajam, pedig meleg panelban lakom, és nem vagyok beteges..

Ezt azért nem tartom jó ötletnek.

Egyébként meg igen..

Próbáld meg, hogy semmit, de semmit nem csinálsz meg neki, de még csak nem is figyelmezteted!

Nehéz lesz kiállni, de nálunk volt eredménye.

A hajszárításról csak annyit szeretnék mondani, hogy ha este mossa meg a haját, akkor nem is kell szárítani. Én legalábbis nem szoktam, pedig nem rövid a hajam.

Próbáld meg kevésbé kiszolgálni, bár tudom, hogy aki nem olyan, azt nehéz rávenni. Nekem 40 év kevés volt arra, hogy evés után a tányért a mosogatóba tegyék, és ne hagyják ott az asztalon.