Nem a válás a megoldás (beszélgetés)
Értem, de egy idő után már nem csak a párkapcsolatért, hanem a családért is kell küzdeni.
A végleg kiábrándulás előtt pedig már vannak jelek amire reagálni kellene.
Ez vicces. Nem tomboltam, hanem ott is csak a véleményemet írtam le, miután előttem már többen is hasonlóképpen megtették, akik szintén elítélték ezt a fajta viselkedést :) szóval nem én voltam az első.
Ahogy te írsz bárhova, úgy nekem is jogom van bárhová írni. Se karót nem nyeltem, sem banyának nem érzem magam emiatt. Egyéb "kedves" hozzászólásod a témához? Vagy csak ilyesmire vagy képes?
Totál nyugodt vagyok :) (fát lehet a hátamon hasogatni:) és még nem jártam hasonló cipőben, szerencsére.
Egyszerűen csak határozott véleményem van a témával kapcsolatban .) tudtommal nincs meghatározva, hogy csak az írhat ide, aki...
Én sem teszem vita tárgyává, de szerintem pedig nem szereti (s még csak nem is tiszteli) egyik fél a másikat, ha képes megcsalni! - ez az én véleményem, attól te még lehetsz ellenkezőn.
A másik dologban - ennek kapcsán - viszont egyetértünk, szerintem sem hirtelen elhatározás egy megcsalás. Vagy így, vagy úgy, de nem megoldás a problémákra, csak nehezíti azokat és tönkreteszi a kapcsolatot, mert már semmi sem lesz ugyanolyan, mint előtte.
Csak a hűtlenségre írtam, a bántalmazás más tészta.
Az, hogy valaki hűtlen, nem jelenti egyértelműen, hogy nem szereti a másikat. Ezen viszont nem óhajtok vitázni Veled.
A megcsalás nem úgy szokott kikerekedni (főleg női részről), hogy minden happy & sunshine, és puff, egyszer csak mégis. Sok apró és hétköznapi dolgon (nem csak házimunka, hanem pl. törődés) síklik ki minden.
Persze én is azt mondom, hogy a munkamegosztást azt minden pár maga alakítja ki, de a témát azért vetettem fel, mert azt látom, hogy sokan azért válnak el mert valami nem működik jól a házasságukban és azt nem tudják megbeszélni.
Szerintem a legtöbb esetben a már nem szeretjük egymást, vagy a megcsalást megelőzi valami:
- nem beszélik meg ki mit szeretne kapni a házasélettől, inkább keres egy másik párt, akivel egy idő után szintén rossz lesz és jön a következő
- vagy elege van a rá háruló sok munkából ezért kiábrándul és keres mást.
Szerintem ezt egy szinttel lejebb akartad írni :)
Mellesleg megette a fene, ha egy kapcsolatban a napi problémákon csúsznak el az emberek. Valaki írta, hogy ne lovagoljak a hűtlenségen és a bántalmazáson (mindkettő magában hordozza, hogy az egyik fél már nem szereti a másikat és ráadásul még bántja is). Most leírom, azért hoztam fel ezeket példának, mert számomra ezek adják az igazi válóokot.
A pénz, munkamegosztás, meg hasonlókon viszont túljut az ember (lehet, hogy egy kis veszekedéssel), ha igazán szereti a másikat. S nem értek egyet azzal, hogy pl. férfi nem csinálhat hagyományos értelemben vett női munkákat (pl. mosogatást), s fordítva (pl. én is szoktam fát hordani, jó kis testmozgás).
Ha az embernek van elég önbecsülése, akkor néha akár azt is beismeri (először magának, aztán másnak), hogy tévedett, vagy már másként látja a dolgokat, mint régebben. Vagy esetleg csak annyit, hogy mégsem olyan egyszerű a korábbi elképzeléseihez tartani magát.
Rengeteg dolog van a hűtlenségen kívül, ami súrlódást okoz. Mit lovagolsz ennyit ezen?
Ha van min osztozni, akkor lehet :)
Meg pl. ha babával otthon lennék, vagy ne adj' Isten munkanélküli lennék, csak a férjem dolgozik, akkor arra az időre felborulna a mostani rendszer. Mikor szabadságon volt, akkor szinte nem is mosogattam (szó se róla, ő három napra beosztotta a napi edény mennyiséget, de ráhagytam).