Nehéz a 2 évesekkel?... (beszélgetés)
Fiamnál két évesen pont nem volt dackorszak,a legjobb időszaka volt.
Mikor megszületett a huga 3 éves kora előtt,akkor változott nagyot.
Ma tuti front van,mert a Patrik megint hisztis!
Ráadásul a bölcsiben kaptak valami remek brokkolifőzit,amitől mindenki hasmarsot kapott!Hozhattam haza a ruháját tetőtől talpig,mert tiszta kaka lett!
Jön a hó!Nem a jó idő!:(((
Sziasztok.
Nálunk is érdekes idő van,tűz a nap,de lefagyott a fejem a széltől.A gyerekre meg szerencsére nem hat!!
Az én mosógépem is ilyen.A ki/be kapcsoló és a programbeállító-tekerőt nem lehet lezárni,csak a többi gombot.Nem tudom,ki találta ki...
Sztem engem is azért visel meg ennyire a hiszti,mert állandóan velem van a lányom.Nincs senki,akire néha rábízhatnám,az apja meg valahogy nemigen akarja vállalni.A családom és a barátaim messze vannak,egyelőre nem sikerült újakat szereznem:(
qui,remélem a fejed nem csal:)Jó lenne már!!!
:)) naná, hogy nem vagy egyedül! Minden kicsi hisztizik, csak ki mennyire az már változó.
Inkább én érzem magam egyedül, mert ide még olyan nem írt, akinek hasonlóan félénk lenne a gyereke - de!!! ! egyszer a játszótéren láttam egy hasonló kisfiút, szóval mi se vagyunk egyedül!!! :))))
MI már túl vagyunk a 2 évesek nehézségein:, most a 4,5 fél évesekével "küzdünk":D
Van egy nagyon jó könyv, leglábbis Én sokat forgattam:
ANYA, TANÍTS ENGEM!
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK SZÜLETÉSTŐL ISKOLAKEZDÉSIG
Deákné Bancsó Katalin
:))))))
Ha kicsit jobb lesz az idő összehozhatnánk a gyerkőcöket :))) Csak ne lepődj meg azon, hogy milyen kis mulya a fiam:)))
Persze,nem úgy gondoltam,hogy holnap fogom és elviszem a fiadat.Szegény kicsit rosszul esne neki:)De ha gondolod,szívesen talákozunk veletek és ha már megszokott a kiskrapek engem na meg a Pakit akkor,szívesen vigyázok rá.Így értettem a szitterkedést.és persze nem pénzért!!!
Nem szabad elkeseredni!A régi kapcsolatok mennek,de jönnek az újak!:DD
Nem semmi! Nagyon jó, hogy nem süllyedtél bele a magányba (mint én...) Mi miután elköltöztünk már nem tudtuk napi szinten tartani a kapcsolatot a barátainkkal (akkoriban úgy éltünk mint a jóbarátokban, több barát társbérletben és folyton kávézóban lógtunk:)
Később a barátnőm szült és elhagyta őket az élettársa (szülés után két héttel) aztán úgy döntött hazaköltözik - a vonatjegy 10.000 forint így nem sűrűn találkozunk... Nekünk meg annyi időnk sincs, hisz a rokonaink is vidékiek, így inkább oda szoktunk menni.
A régi társaság meg folytatta a kávéházi cigifüstös összejöveteleket, oda meg már nem vágytam. Eleinte nagyon fáradt is voltam.
De most már ha lenne segítségem akkor se tudnék hová menni :)))) Mindegy, lesz ez még így se!
A kicsimet meg azért nem hagytam soha bébiszitterre, mert nagyon fél az idegenektől...
De egy baba-mama találkozóban szívesen benne lennék! :))
Sziasztok!
Nagyon jó érzés volt végigolvasni a hozzászólásokat! Eddig is tudtam, hogy nem vagyok egyedül, mert páran összejárunk nagyjából egykorú gyerkőcükkel, de azért ez megerősítés és jó érezni, nem csak mi vagyunk hisztisek. Már beszéltem a hisztikezelésről a doktornőnkkel is, meg a védőnővel is, akik ugyancsak nem tudtak jó tippet adni. Biztos, hogy a türelem a legfontosabb, abból meg nálunk is sokszor hiány van;-), szóval minden kedves fórumozó anyukának kívánok az elkövetkezendő időszakra nagy-nagy-nagy kalapnyi türelmet!!! A módszerekről csak annyit, hogy nálunk szinte mindig más válik be, egyszer a figyelemelterelés, másszor a magára hagyás, aztán a nyugtatás, mondhatni suttogás, van mikor az elmagyarázás...
És bizony függ a dolog a frontoktól is. Én ha elfogy a türelmem be szoktam csukni a szemem egy pillanatra és felidézek egy nagyon kedves pillanatot, egy puszit, ölelés, mosolyt, olyankor higgadtabb tudok lenni és a hiszti is hamarabb múlik. Szóval, még egyszer sok-sok kitartást minden kedves "hisztiklubbosnak"! :-)
Sziasztok.
Szerencsére eddig nem volt nagy szükségem a szakkönyvekre..
Sziasztok.
A verekedést én úgy oldottam meg,hogy mikor legelőször megütött,mondtam neki,hogy ezt ne csinálja,mert fáj anyának.Persze rám se hederitett,nevetve megütött mégegyszer.Ezt még "eljátszottuk" vagy háromszor,mind nagyobbakat ütött,és ő egyre jobban szórakozott rajta.Mignem fogtam magam,és(most ezért,lehet hogy sokan megköveznek,de nálunk bevált)ráütöttem a kezére.Nem is ütés volt,csak egy ici-pici legyintés a kezefejére,csak hogy érezze,hogy milyen az,hogy fáj,hogy lássa,mi a következménye annak,ha üt.Amúgy abszolút verésellenes vagyok,soha nem bántottam,nem is fogom,ezért nem is tudhatta,mi az,hogy ütni.Mindenesetre,soha többet nem ütött meg sem engem,sem mást,sőt,ha mondom,hogy fáj valamim,pl. a fejem,egyből jön oda,és simogat,puszilgat,hogy ne fájjon,mert én is ezt szoktam neki csinálni,ha elesik,és megüti magát.
Ha nagyon verekedős egy gyerek,valószinűleg ez a módszer már nem használ.
Sziasztok!
Az én kislányom 22hónapos. Nagyon tündéri gyerek, de hisztik vannak, utcán eldobos kiabláos harapos ütős hisztik is voltak már, Noha nem gyakori. MEgprobálok lelkileg felülemelkedni a ezeken és nem a saját magam személye ellen irányulo háborunak fellfogni. Igy könnyebben felejtem el őket, és jobban elnézem a gyereknek. Azota nincsenek is nagy hisztik. Kopp kopp.
Általában megelőzőm a hisztit még mielött kitörne, mert már nagyjábol tudom mire hogyan reagál, itthon ha hiszti van, nem törödök vele, szélsőséges helyzetben, ha itthon megüt mondjuk (össz vissz eddig 2X volt ilyen) akkor megy a szobájába, a verésre a legsziugorubb büntetést kell használni szerintem, tanulja meg hogy senkit nem tóüthet meg. Büntibe megy és ott marad mig le nem nyugszik, ez kb 1perc.. Vagy kitaláltam valamit ami egy hisztis helyzet elején beválik, kitalálom hogy van egy légy a falon és halkan odasugom neki nézzd csak mi van a falon. Hopp elszált mondom neki, utána. Erre elis felejti mi volt a problémája. És ez is bevállik, sajnos nehezebb a helyzet tömegben mikor fáradt mondjuk. Ha valamire nemet mond, ami egyre sürübben van már, azt ugy veszem mintha azt mondaná: nem tudom, vagy nem értem, és egyszerüen nem foglalkozom az ellenkezéssel. Sajnos nehéz kezelni ez tény, hisz van már akaratuk, problémájuk, de nem tudják megosztani velünk, pedig tudom a zöme hisztinek ez már megoldása is lenne, ha elmondaná mi bántja. Kicsi angyalkák cimű könyvet mindenki figyelmébe ajánlom aki eddig nem olvasta volna.
Hiszti mentes Szép napot!!:))
Ma nem volt időm a gép elé ülni,csak most.Nekiálltam a nagytakarításnak,de még a feléig sem jutottam.:(
Majd leírom a receptet.Tök egyszerű és hamar kész.És fincsi!
Jaj én sem szoktam barátkozni a játszón,mert vagy én vagyok túl igényes,vagy ennyire butává válnak az emberek,de nem tudok velük azonosulni.Biztos az én hibám.Egyetlen anyuka volt akivel tudtam beszélni,néha még összefutunk az orvosnál.Ők is most kezdték a bölcsit.:)
Jaj ma mi is elmotoroztunk a Sparba,mert a Paki párizsit akart.Persze akkor kezdett el cseperegni az eső.Mondjuk el nem áztunk,mert annyira nem volt vészes.
Úgy látszik félig egyeddülálló szülőként még mindig nekem van a legtöbb szabadságom.A gyerek születése után már moziba jártunk.Mondjuk ez csökkent mikor egyre többet volt fent.Aztán 1 éves kora óta dolgozom,ami azt jelentette,hogy amikor apás hét volt akkor egész nap náluk volt,amikor meg anyuék hete volt akkor 1-ig ott volt velem a gyerek,aztán elvitték anyuék.Azért hellyel közzel eljárunk moziba.Mondjuk étterembe inkább gyerekestül járunk.Meg egy csomó helyre.:)Az estéim a gyereké.Mivel még szoptatok.Pedig már úgy mennék egy hangversenyre,vagy színházba...vagy egy jó kis koncertre...Talán majd ősszel!mondjuk nekem mázli,hogy mindenki közel lakik.Anyuék is a gyerek apja is 10 percre lakik kocsival.
Bármikor elbébiszittelem a Zsoltit!Imádom ezeket a kis hisztizsákokat!:))
Na jól van!Most már abbafejezem a kisregényt!Lassan napló lesz már!:D