Nálatok a Mikulás/Jézuska hozza? (beszélgetés)

Mi is úgy gondoljuk hogy nem tévesztjük meg a gyereket.Valahogy míg pici úgysem érti úgy hogy mi az.

A gyerekek amúgy sem annak örülnek hogy van jézuska meg mikulás meg stb.

hanem a rejtélyes ajándéknak a meglepetésnek.

Szerintem úgy is lehet szép az ünnep hogy tudja a gyerek hogy ilyen nincs,ha a kezdetektől úgy neveljük akkor később sem lesz probléma

Én úgy tervezem hogy elmondom neki hogy mindenki egy jézuska,angyalka ...és mi vesszük az ajándékot,meglepetést a lényeg hogy más ne tudja mit kap:-D

És hogy ő is lehet angyalka,készíthet valami apróságot rajzot,vagy valami kézműves dolgot amiben segíthetnek neki a felnőttek.

Én szeretném vele megértetni hogy nem feltétlen a drága ajándékokon múlik a karácsony hogy egy apró meglepetés is nagyon szuper.

Sajnos látom azt hogy manapság pénz az úr karácsonykor is szó szerint megy a verseny.Na meg a fölösleges hitel feltételek... És mégis mit vár a szülő hogy egyik évben tesz a gyereknek 30.000.ft-ért jövőre meg 3000ft ért?Nem!

Úgy gondolom hogy ebben is előre kell látni,hisz ha mindig van egy összeg akkor tud az ember variálni,és a gyerek nem lesz csalódott ha csak egy játékot kap,vagy egy pulcsit stb.

Emlékszem annak idején hogy örültem egy társasjátéknak álmának,kivinek.Most meg próbáljon meg valaki csak ennyit adni.Szinte sírva fakadnak a gyerekek,vagy kiröhögnek.

Nem vagyunk szegények de azért nekem tényleg az a fontos hogy megtanulja a gyerek hogy nem a pénz az úr.

És nagyon várom azt is amikor majd szépen kapok tőle egy rajzot,vagy esetleg apukával megbeszélnek valamit.Várom azt hogy lassam azt az örömöt rajta hogy igen is izgatottan várja hogy én nézzem meg bontsam ki az ő általa kapott ajándékot.

Tudom mindenki másképp gondolja ez az én véleményem várom már hogy együtt díszítsük a fát...stb.

A lényeg hogy mindenki érezze jól magát ha így ha úgy csinálja. :-D

Szerintem nem fog összezavarodni. Akárhogyan neveled, mindig lesznek körülötte akiknél másképp van.

A gyerekeknek egyébként nagyon nagy igénye van a játékra, mesére, a csodára... ilyen a Mikulás, és a Jézuska, Anygalkák stb. is (még több is van, Fogtündér, Álommanó, Húsvéti Nyuszi, Zoknimanók stb stb stb... sőt akár saját varázslata is lehet a gyerekeknek, nálunk pl. Csillármanók laknak a nappali lámpájában). Szerintem ez nem átverés, hanem egy olyan világ ami a gyerekek sajátja. Ha az ember partner ezekben a játékokban, az nagy örömet okoz a gyereknek. Nem kell mindig beleverni az orrukat a valóságba...

Az én szüleim végig ragaszkodtak Karácsonykor ahhoz, hogy a fát és az ajándékokat az Angyalok hozzák, 38 éves vagyok, de még mindig csenget az Angyal minden aSzenteste... nemcsak amióta nekem is gyerekem van... Valahol útközben nyilván rájöttem, hogy a szüleim veszik az ajándékot, hogy amíg mi a Nagyival pásztorjátékon vagyunk, addig Apukám díszíti a fát, de akartam hogy megmaradjon a csoda... Aztán később én díszítettem a fát, ugyanúgy zárt ajtó mögött, aztén amikor minden kész volt kijöttem és vártam hogy csengessen az Angyal (nálunk egyébként Apukám az "angyal-felelős"...) Szóval soha nem eröltették rám a valóságot, értelmes gyerek nyilván összerakja a dolgot előbb-utóbb, de nem okozott csalódást.

Ugyanezt látom a lányomon, 5 éves, látja a boltokban a karácsonyi dekorációt, a mikuláscsomagokat, tudja hogy a karácsonyfadíszek melyik szekrényben vannak, látja a fát napokkal karácsony alőtt az erkélyen, néha hallja hogy megbeszéljük egymással ki mit kapjon karácsonyra stb. Nyilván kapizsgálja, hogy ezekben a dolgokban a felnőttek "keze van", de a mesére igényt tart, Ő maga találja meg a megoldást pl. az Angyalkák ideküldik előre a fát, és megkértek minket hogy hadd hagyják itt a díszeket, mert nehéz lenne annyi mindent egyetlen este mindenhová elcipelni... Én azt gondolom, hogy jó ha van egy közös nagy csoda, ami nem a hideg-rideg valóság, szükségünk van rá :)

Én is ettől félek!!

Nálunk a Mikulás sose volt egy nagy "ünnep", max. egy csokimikulás, és kész.

Karácsonykor meg együtt díszítjük a fát, este templom, aztán itthon egymást ajándékozzuk.

Emlékszem, engem mindig mennyire bántott, hogy sose sikerült meglesni a Jézuskát, amikor a fát hozza, és emiatt mindig szomorú voltam. Amikor meg megtudtam, hogy anyuék csináltak mindent, akkor meg dühös voltam, amiért becsaptak.

Mi megbeszéltük a párommal, hogy nem fogunk ilyesmiben "hazudni" a gyereknek, máshogy is meg tudjuk teremteni a hangulatot.

Csak most félek, mert ovis lett, ott ugye majd jön a Mikulás, meg a különböző családok különböző hagyományai, félek, teljesen össze fog zavarodni...:(

Rosszul :(

csalódott volt, és nem tőlünk tudta meg az "igazat" megelőztek az osztálytársak :(

De a régi Karácsonyok, Mikulások hangulatát, szép emlékeket nem veheti el tőlük senki, ezt hangoztatják is, és jó szívvel gondolnak vissza rá! :)