Mostoha? (beszélgetés)

Hát nem mondhatnám , hogy változott valami.Maximum az, hogy mostmár nem kell anyukának bíztatni, hogyha kell valami, bátran fordul az apjához.

A kettőnk kapcsolata pedig annyit, hogy én feladtam a közeledést, néha még próbálkozom, de nem igazán.Amikor tavaly itt nyaralt, akkor még beszélgetett is velem, de általában nem vesz rólam tudomást.Elbeszélget az apjával, vagy a kisfiammal, mintha ő nem is az én részem lenne.De már nem zavar.Egyébként a testvérét a gyerekemet láthatóan szereti, és nekem ez a lényeg, az hogy engem nem néz még levegőnek sem az így nem érdekel.Gyerek még, nem akarok erőltetni semmit, talán ha felnő akkor látni fogja, hogy nem akarok neki rosszat, ha szólok, akkor csak az apját védem, mert szomorú, hogy csak akkor kell, ha valamit venni kell.De remélem jobb lesz, optimista vagyok vagy talán naív.:)

Csatlakozom az előttem szólóhoz, szerintem is ez a legjobb megoldás.

Ami minket illet én 4 évesen kaptam meg a kis mostohalánykámat.Szerettem, kedveskedtem semmi nem volt jó, mert anyuci azt mondta, gonosz vagyok.Ha én vettem a játékát és kiderült, repült mint macskát...pedig olyat vettem amit ő mondott hogy szeretne és csak azért én mert apu dolgozott, nem volt rá ideje.Volt olyan, nekem pelenkára nem volt, neki meg meg akarták venni kedves anyósommal karöltve apuci a barbie baba házat.És amikor szóltam én voltam a gonosz, mert ugye a lányka fülébe jutott.Szóval nem könnyű.Én is voltam külön és be kell, hogy valljam én nem bíztatnám, sőt örülnék ha úgy jönne haza a gyerek, hogy a mostoha kedves és szeret, mert ugye nem akarom minden hétvégén vagy másodikon odaadni olyan mellé, akit nem szeret vagy igen?Pont erre kell játszani, hogy utáltassuk meg a gyereket a mostohával azzal hogy bíztatom ellene, nem elég rossz elfogadni így is a helyzetet?Nekünk MOSTOHÁKNAK!!!Tavaly tök jól elvoltunk itt nyaralt egy hétig, nem látta az anyja és akkor nem volt valamiért bíztatás én mondtam neki, hogy számíthat rám bármikor, nem akarok az anyja lenni csak egy jóbarát ha kellek.Erre idén én otthon nyaraltam az én kicsimmel ő meg itt nálunk az apjával, mert ugye gondoltam szeretnének kettesben is lenni egy kicsit, amire mindig hagyok nekik időt, legalább ezért ne utáljon.Erre mire hazajöttünk a lakás romokban és az apjának még azt mondta hogy ő kitakarított, amig az apja elment egy kicsit.Szóval ez kicsit cseles.Itt hagytam a lakást csilli-villi, mert ugye még jobban mint máskor ilyenkor az ember.És szegénynek még takarítani kell.Persze úgy, hogy amikor megjöttünk kajamaradék a sarokülő mögött, szalámidarabok a folyosón, szóval ez mi ha nem direkt?Na mindegy Köszi a bíztatásokat jól esett.

Igen,jó a sejtésed,valami ilyesmi lehet a dologban.

De állj a sarkadra,nagyon egyszerü elintézni a dolgot hogy elmenjen tőletek a kedve... :S

A kis rafinált!Kérdezz rá hogy ugyan mi juttatta eszébe az apját ennyi év után? Mert hogy nem a szeretet,az biztos.A férjednek is idegen,és fordítva is ez a helyzet.Tisztázni kellene az anyjával is a dolgot,elvégre neki is köze van ehez az egészhez,és a csaj még nem nagykorú hogy ilyesmiben szervezkedjen.Én nem köptem volna szembe az öregemet,csak egyszerüen nem éreztem iránta semmit/vadidegen volt a számomra,úgy ámblokk hidegen hagyott..

Belladonának igaza van , engem pont így leszart az apám, aztán egyszer 12 éves koromban vett egy walkmant....na nem estem hasra, sose tekintettem apának...

Halikszol súlyos beteg az anya, akkor büdös neki az ápolás...mi lenne , ha a férjeddel elmennétek hozzá...öntsetek tiszta vizet a pohárba

Nekem is az a nagyon gyanús, hogy teljesen másképp

reagálja le a dolgokat, mint ami természetes lenne. Én az Ő helyében talán még szembe is köptem volna, az első találkozásnál, Nem pedig mosolyogva hízelkedve, a gyerekeimet behálózva játszani a bazári majmot. Biztos, hogy ki akarja zsigerelni. A férjem kb fél éve dolgozik külföldön az is rettentő véletlen, hogy pont most talált rá.Csak gondolja , hogy dől a lé, akkor abból Neki is jár... Én a családomba soha nem fogom befogadni, már egy füllentésen rajtakaptam idegennek nincs helye közöttünk. Ja és hab atortán, hogy az édesanyja elég súlyos beteg, akkor miért akarja magára hagyni ?

Értelek, és azt is, hogy egy felvilágosultabb országban élsz, soká lesz hogy itt felelősséggel vállaljon két szülő gyermeket.

Ahhoz a gondolkodásmódhoz, amit Te képviselsz, anyagi biztonság, kiegyensúlyozottság szükséges.

De egy feszített életvitelű, szűkös anyagi hátterű családot egy ilyen tényező ketté is törhet.

Valamikor a felnöt vilag nem tudja egyaltalan magyarazni a szignalokat a sajat gyerekeitöl.

Ezert mar sok orszagban van egy bizonyos " hajtasi " okmany a jövendö szulök szamara . Ott mind a ket jövendö szulö kap egy grund felvilagositast es fölegazt hogy mitt jelent hogy szulök lesznek tehat felelöseg egy kis gyermek eleteert. Mert senki sem kerödzködik a vilagra , de ha mar ott tart akkor varja öt nemi kis szeretet.

Ha olyan jó lenne ez a kislány, ahogy mondod, látná hogy belegyalogolt egy család életébe, és keresné, hogy segítsen egyensúlyt teremteni.

De egy dologgal foglalkozik, saját magával.

De az a ö dolguk nem a tied ! ha te igazat cselekdtel es rossz lett a valasz avval netörödjel .

Folytasd azt ami a jo , en ertem nekem is megtörtent de lassan ilyesmi majd kezd kerulni .

Csak döntcsed el az ut desztinaciot.

Egyébként ráadásul félreértetted, amit írtam.

Nem csak úgy tud manipulálni egy nő, hogy egy férfit az ágyba visz. Kinek jut ilyen beteg dolog az eszébe, hogy az apját... jesszus!? (Jelenleg Neked). Úgy értettem, tud színészkedni, sajnáltatni magát, megszerettetni magát.

Ez a nők vérében van.

De nem magyarázom, más szemüvegen keresztül nézed a dolgokat.

Nem vagyok naiv , de a josagot kerem mindenkibe mindehol es nema rosszat.

E kegyeteln vilagban szuksegunk van egymasra mert ha hatat fordit meg a sajat hus es vernek az mar szomoru . De mindenki majd vissza kapja mitt erdemel , karma törvenye az igazsagos .

Kedves halikszol!Légy te is céltudatos és vezesd rá a férjedet hogy ilyenkor már késő bánat,hiába akar kaparni a lánya után. Én is voltam 17 éves tini akit 2 éves korától le se szart az apukája,pontosan tudom mi zajlik a kiscsaj agyában.

Valószínleg otthon nem jutott dinnyeföld és anyucin akar bosszút állni...!

Annó amikor 20 körül jártam,meglátogatott a kedves (édesapám)az éppen aktuális feleségével egyetemben.Mit is mondhatnék?Semmit nem éreztem iránta,csak egy idegen embert láttam magam előtt.

Akár milyen volt is a sorsom az anyám mellett,eszembe nem jutott volna ahoz az emberhez költözni,akinek a világon semmi köze nem volt hozzám azon kívül hogy megcsinált.Még gyerektartást sem fizetett soha anyámnak!De ha fizetett volna,az én érzéseimen az sem változtatott volna.A mostohámat sokkal közelebb tudtam magamhoz,és az igazi apám eszembe sem jutott.Nem hiányzott,ahogy én sem neki..

Szóval nekem ne mondja senki hogy egy 17 éves lánynak akit az apja eddig le sem sz@rt valami vonzalma támad az apja iránt,ha csak nem forgat valamit a fejében.Azt mondom neked kedves halikszol,ne aggódj hamarosan rádöbben a férjed is a valóságra,és a kiscsaj is.Ha annyira oda akar költözni,csak hagyd,de mondd el neki,hogy a te házadban merről hány méter,és mik az elvárásaid.Azt írod simán lelépne,hát mit mondjak?!Annál jobb! :S

én se:)

tegnap épp néztem a 18 éves srácokat az árkádba...hát vicc komolyan mondom

na de lányok is

és akkor itt hozzátezsem:tisztelet a kivételnek

jaja, most jó helyen van , a nagyi egy igazi hasznavehetetlen pasit nevel belőle....már csak azt a csajt sajnálom , aki összejön vele...

nem lennék megint 18, elnézve a mai felhozatalt