Mindjárt itt a szeptember. Amikor még suliba jártam... (beszélgetés)

Nem.

Illetve középsuliban,,egyszer,,bukta volt matekból.

Szerencsére "matekokos" fiúk voltak a barátok közt,,és felváltva agyusztálták belém az egyenleteket.😳Átmentem.

A nagyobbik fiam mindig azt mondja, június 15-én vége a tanévnek és szeptember elsején kezdődik! Szeptember 1-ig se a taskáját, se könyveket, se füzeteket, de még csak az iskolát sem akarja látni.

Szeptember 1-jén viszont vesz egy nagy levegőt és végig tolja az egész tanévet.

Nem stresszel egyik gyerekem sem.

Suliba járni szerettem,tanulni annyira nem🤭

De az új tanszerek ,friss füzetek,ceruzák,radírok,tollak stb.szerettem nagyon.

Nincs olyan hónap hogy ne tévednek be egy írószerbe.

Nagyon szerettem "befedni"a könyveimet ,füzeteimet.

Még emlékszem az illatára.

Majd tizennégy évesen koliba költöztem,az nem igazán tetszett,mert havonta csak egy hazautazás volt.

Még nagyon gyerek voltam ehhez.

Alapvetően jó volt suliba járni.

Nekem volt olyan szerencsém, hogy gimiben majd egyetemen is szereztem mai napig tartó barátságokat. :)

Utáltam reggel korán kelni és hallgatni az unalmas órákat, pedig jó tanuló voltam. :D Viszont mai fejjel már tényleg visszasírom, mert akkor nem értékeltem a "jó dolgomat". Alig vártam hogy felnőtt legyek és dolgozzak. Na most már így X évnyi munka után átértékelődtek bennem a gimis évek, amikor tényleg az volt a legnagyobb gondom, hogy jaj korán kell kelni, jaj miért nem mehetek Junkies koncertre. :D

Nem volt olyan rég, mikor együtt néztünk az égre. Soha nem felejtem el a régi vidám időket!

Emlékszel-e még?

Mindenki itt volt, szalad a réten, rohant az utcán, hogy el ne késsen, ha szól a csengő az osztályba érjen s padtársának a fejére lépjen.