Minden kezdet nehéz - Iskolakezdés (beszélgetés)

Ez csak az első osztályra van-elfelejtettem odaírni.

Későbbiekben,drágább-:O

Mi nemrég vettük meg a füzetcsomagot-9 ezer volt.

Könyvek,kb egy tizes.

Táskát,már fél éve megvettem,és a tolltartót is a Vaterán-a kettő együtt 5500 volt.

Eddig tartok kb 25-nél.

Aztán vannak egyéb költségek-mint pl.csoportpénz,ebéd-,stb.amiket nem számoltam hozzá.

Szerintem az 50 ezer azért túlzás.

Már azt hinné az ember, hogyha véga a giminek, akkor vége a gondoknak is és a feszültségnek. De jön a következő suli és rájön, hogy előtte rosszul számított.

Most ezzel én is így vagyok. Megint le kell taposnom pár ávet, de most az tartja bennem a lelket, hogy olyanokat tanulok, amik érdekelnek.

Az iskolakezdés félelme bennem van, hiszen új helyre kerülök, de ez valahol természetes. Új társaság, új tanárok, egy őnállóbb élet. Kicsit rémisztő.

Kedves Tanitó Néni! Köszönöm a megnyugtatást. bízom benne, hogy a csajócám szépen veszi majd az első osztályt. A tanító nénije drámatagozatos is, tehát ilyen téren remélhetőleg plusz erőforrásokkal bír, könnyebben teszi érdekessé az unalmasabb részeket.

Egyébként vigyáztunk arra, hogy ne haladjon tulzottan előre a betűk megismerésében, sosem erőltettük a dolgot. A keresztnevét le tudja írni nagybetűkkel és néha keresztrejtvényfejtésnél segített (ha ő akart), de akkor mindig kerestem egy már beírt betűt és azt másolta be a megfelelő helyre. Vannak gyerekek akik már tudnak olvasni mire iskolásak lesznek, nekik biztos unalmasabb a tanulás!

A napközi utáni tanulástól félek még, de ha szükséges akkor biztos menni fog (legfeljebb a háztartás rovására megy)! 5 óra után érek haza és ha elkezdünk tanulni, akkor mit fog már az agya?

A hamarosan kezdődő iskolához mindenkinek minden jókat kívánok!!!

Az én kislányom most lesz 3.-as. de igazából nem várja

elég nagy a követelmény és év végére teljesen kész volt.Elég nyüzsgő intézkedő kiscsaj,ezért na meg a tanárnénik miatt szereti a sulit,csak ne kéne annyit tanulni.Mert bizony évközbe mire hazaér a napköziből,fáradt.És bizonyí otthonra mindig van olvasni való napközi után is.Néha környezet,vers tanulás,vagy német.Teljesen elveszik a kedvüket,nem lehetnek gyerekek.Most nyáron nem győzi betolni a játékot.Pedig tündéri,és megértő tanárnénieink vannak,olyan tyúkanyó típus,és imádja a lurkókat.De néha ugy érzem,hogy 8.-ra már talán le is érettségizhetnének.Nagyfiam 7.-es lesz hátnem irigylem.pedi nagyon jó tanuló.De hát ez van,és nekünk szülőknek kell mindenbe segíteni a gyermekeinket.

Jajajaj, nem akartam ijesztgetni kedves anyuka, csak azt vettem észre, hogy a gyerekek lelkesedése másodikban már alábbhagy, már nem az újdonság varázsaként hat az iskola, hanem tudják, hogy ott nemcsak játék van, hanem kemény munka is. Gondolj csak bele, a szorzótábla bebiflázása nem olyan érdekes, pedig muszáj megtanulni. Na és a nyelvtan se tartozik a kedvenc tárgyak közé. Viszont a környezet, a rajz, a technika, a tesi, az ének....azok jöhetnek.

Igaz, egy másodikas már sokkal komolyabb, mint egy elsős, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a te lányod is simán veszi az akadályokat. Nyugi. Amúgy tananyag szempontjából a második könnyebb, mnt az első, nincs azért annyi új ismeret. Könnyen veszik a gyerekek, én inkább a lelkesedésükről beszéltem.

Jaj tanítónéni, kérem ne ijesztgessen, hiszen mi most megyünk másodikba.... ;-)

De azt aláírom, hogy hiába a napközi, egy kis elsőssel otthon is tanulni kell. Persze decembertől könnyebb lesz, ha itthon leszek, több időm lesz a nagyra is :)

Sziasztok!

Én, mint alsós tanító néni szólok hozzá a témához.

Ne ijedjen meg senki, a 45 perces tanóra nem azt jelenti, hogy azt végig is kell ülni! Főleg nem elsőben. Az órákat nagyon sokszor megszakítjuk játékkal, énekkel, mondókával. Tehát fő a változatosság és a sok mozgás. Az én elsős kis osztályom szeretett iskolába járni. Én úgy vélem a második az, ami már kicsit komolyabb: nem jut annyi idő játékra, jön a szorzó-és bennfoglaló tábla, a nyelvtani ismeretek, a rengeteg olvasmány. Ráadásul a tanmenet olyan szoros, hogy lehetetlen követni. Én is mindig lemaradásban voltam. Ha rajtam múlna én sokkal lassabb tempóbban haladnék, de ez a tankönyvektől is függ. Szerintem pl. hülyeség elsőben a tanító néninek arra "hajtania", hogy karácsonyra olvassanak a gyerekek. A szakirodalomban is azt olvasni, minél lassabb, nyudodtabb tempóban sajátítják el az ismereteket a gyerekek, az később, felsőbben annál biztosabb alapot jelent.

Úgyhogy anyukák, ti se várjátok el, hogy karácsonyra minden betűt ismerjen a gyerkőc. De ami még nagyon fontos, hogy egy picit minden nap foglalkozzatok velük, mert bizony szükség van az otthoni gyakorlásra, persze csak módjával!

Örülök, hogy tetszik a cikk és voltatok olyan kedvesek és reagáltatok rá.

Ránk nézve teljesen időszerű az írás - rövid időn belül kezdjük az iskolát és igazság szerint el sem tudom képzelni, hogyan fog működni a gépezet.

A lányom egyáltalán nem várja a sulit! Elég nyüzsi gyerek, megy-e majd neki a 45 perc egyhelyben ülés? Gondolom, hogy nem ő lesz az egyetlen kukacos fenekű az osztályukban. Sajnos elég nagy létszámmal kezdenek (persze anno mi sem voltunk kevesen).

Remélem, belerázódik majd ő is és a család is és megy minden rendesen.

Nekünk még van ugyan 3 év az iskola kezdésig, de a kisfiam már egyből iskolába szeretne menni.Valóban ennyi idős korban még hihetelen elképzelni, hogy majd egyszer bizony 5-6 x 45 percet kell folyamatosan végigülnie, figyelnie, tanulnia.De minden kornak megvan a maga kedvessége és nehézsége.És való igaz, hogy minden kezdet nehéz, bár eddig a bölcsödei beszoktatásnál egyáltalán nem volt gond és nem lesz az óvodánál sem.De az iskola azért már egy teljesen új helyzet.

Valóban jó a cikk, érdemes elolvasni!