Miért utálnak sokan? (beszélgetés)

Szia/sztok!!

Én is így voltam Camea, sokáig tudtam mindig cipelni dolgokat, de ma már a torna megszabadít az őrlődéstől...

és igen, el tudom képzelni, hogy micsoda jó hangulat, és nevetés, mosoly, rengeteg mosoly van egy ilyen tánc, vagy hastánc órán, ami felszabadítja az embert, és utánna bbbiztosan nagggyon jóóól érzi magát, Aki táncol...

Szia perzsacica!

Mindent leirtak a csajok...gondolkodj el rajta, és fogadd meg!!!

Sziasztok!

Helló perzsacica.Mi ismerjük egymást,munkatársak vagyunk.

Nem vagyunk kimondottan barátnők,de ellenségek sem,viszont én már sokszor próbáltalak gatyába rázni.

Mindenkinek vannak jó tulajdonságai,még neked is! :) Ezekkel kellene kitűnnöd és nem a sok nyavalygással.A te problémád,hogy nem akarod tudomásul venni,hogy az életben nem minden rózsaszín.Olyan dolgokra pazarlod az időd és energiád amire tökre felesleges.Olyan emberekkel akarod körülvenni magad akikkel nem érdemes!

Sorban követed el az apró hibákat és sajnos nem tanulsz belőle.-mindig az okokat keresed és nem megoldani akarod a problémákat hanem megfejteni.?????minek????Akkor már nem mindegy??

Túl sokat agyalsz és nem élsz!Nem csak itt kell jó kapcsolatokat építeni,hanem az életben is,ahol viszonozhatják egy jó szóval,öleléssel.

De ezeknek ára van.Semmit nem kapsz "ingyen"

Ez egy rohadt világ,tudomásul kell venned,hogy lelkizéssel nem mész semmire.

Esetlennek tűnsz,befolyásolható vagy és sajna butácska olykor-olykor.

A mi munkahelyünkön ez nagy gyengeség.

Nők között dolgozni mindig is ilyen lesz,mert bár én is az vagyok,de tudom,hogy a nők nagyon gusztustalanak tudnak lenni egymással.

És elsősorban oda dolgozni járunk,nem barátkozni.

Tudod,hogy én ezeket csak a te érdekedben mondom,meg azért mert én ilyen vagyok.-de kell valaki aki "felpofoz"néha!

Ezeket a kérdéseket pedig felejtsd el:

Miért????

Szerinted???........szerintem csak!

:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Odabent találkozunk!

Ha konfliktuskerülő vagy, naív és lelkis... akkor hogyan tudod megmondani a dolgokat? Én nem tudtam annak idején. Mondjuk engem is sokáig érdekelt, hogy mit gondolnak mások... egy-egy rosszul kimondott mondat után képes voltam napokig, urambocsá hetekig örlődni... már régen a kutya nem emlékezett rá, és én még mindig cipeltem magamban. Ezt az idő múlásával kinövi az ember... rájön, hogy mennyire fontos és mennyire nem... (általában nem)... akiknek pedig igazán fontos, ott mondhat jót-rosszat, kiállhat a véleménye mellett vagy nem... akkor is szeretni fogják. :o)

Ha a Nőiségeddel van gondod... súlyfelesleg... esetlegesen nem nőként, hanem anyaként (hja meg házvezetőnőként) fordulnak feléd otthon... arra pedig újra és újra javaslom, hogy tornát, a táncot. Én kicsit nyomott voltam, amikor el kezdtem hastáncolni annak idején... akkor tudtam meg, hogy másfelé (is) jár a párom, aztán egyszer csak közölte, hogy pénteken (addig volt még 3 nap) megy külföldre dolgozni... cóóóóval minden bajom volt. De addigra már voltam kétszer táncolni... és naaaaagyon-naaaaaagyon... kötelezővé tenném a nőknek. Egyszerűen kinyit... rácsodálkozol magadra, hogy ez is én vagyok? (Persze, ha jó az oktató.) ... mivel valahol sport is, egyszer csak ésrzeveszed, hogy egyenesen jársz, fenék, poci behúz... cici ki... igényed lesz a mozgásra, a sportra... egyre többet akarsz... és stb. stb... és egyszer csak észreveszed, hogy rendes önbizalommal és talán bizalommal tekintesz a világba. Az elégedetlenség az általában belőlünk jön... nem a körülöttünk élőkből. :o)

szióka,késöbb leszel?

Késöbb lesztek?:)

Na helló,nem haragszom,sőt....,ez a Te véleményed

Nem vagyok jóba mindenkivel,sőt mindenkinek megmondom a dolgokat,s ha nekem van igazam,akkor kiállok érte.

Utálom a képmutató,s az érdek embereket!!!!!!!

DE,konfliktuskerülő ember vagyok,egy bizonyos pontig.

Sőt,igen,nagyon lelkis,és nagyon naiv.

ezért érdekel mit gondolnak mások.

Erre azt tudom írni, hogy most 38 éves vagyok, és genetikailag a nagy súly van jelen a családunkban...

Aztán 20 éves koromban megszabadultam drasztikus fogyókúrával a nagy súlytól, és éveken át 48-52 kiló voltam, és ezt tartottam is...

De akkor kritizáltam Mindenkit, Aki nem volt képes arra, hogy tegyen valamit a nagy súlya ellen...

Nem fogadtam el magam soha olyannak, amilyen voltam, így másokat sem...

Aztán '94-ben szültem, amiután ismét visszanyertem a súlyom gyorsan, igenám, de nem sokkal utánna kialakult az asthma, és egy állapotrosszabbodás után szteroid kezelést kaptam, amitől több, mint 30 kilóthíztam rövid idő alatt...

Azóta minden évben megkapom a szteroid kezelést, mert általában minden télen kialakul az asthma kontra hurutos köhögés, amiből hónapokig nem lehet kimászni, mert az asthma hónapokig nyújtja a köhögőrohamokat, így mindig jön a szteroidos kezelés...

Azóta le kellett mondanom a nádszálvékony testalkatról, viszont rendszeresen tornázom, ami miatt, ha kiürül a szteroid a szervezetemből, akkor meg tudok néhány kilótól szabadulni, de valamiért mindig visszaszedem,amikor újra jön a szteroidos kezelés...

Azóta hosszú évek óta 70-80 kiló körül van az állandó súlyom, de nem akarok mindenáron nádszálkarcsú lenni, elég,ha mozgással szinten tartom a súlyom, ami miatt nem látszik meg rajtam, hogy súlyfeleslegem van, hisz egyenletesen eloszlik rajtam, és amolyan teltkarcsú vagyok...

De annyira megbarátkoztam azzal, hogy én genetikalilag vagyok túlsúlyos, hogy azóta elfogadok Mindenkit olyannak, amilyen, és itt kezdődik az, hogyha megbarátkozunk önmagunkkal, és elfogadjuk magunkat olyannak, akkor elfogadunk másokat is...

Először saját magunkat kell efogadni, és tetszeni magunknak, és akkor mást is szépen fogunk látni, hisz nem az számít, hogy milyen a test, hanem az, hogy mi van belül, mert belülről fakadnak a jó tulajdonságok...

De természetesen lehet tornázni, tenni a testünkért, hisz előbb-utóbb mindenki rájön, hogy a kor halad előre, és magunkért tesszük a tornát, nem azért, hogy másnak tetszünk...

Mármint az egészség fenntartásáért...

A tornával boldogsághormonok is szabadulnak fel, és attól utánna csak jól érzi magát Mindenki, és azzal is, hogy bármilyen uncsi végigcsinálni a gyakorlatokat, de megdícsérem magam, hogy ma is tettem az egészségem fenntartásáért, és ettől kimondhatatlanul jól érzem magam...

Van túlsúlyom, de nincs az, hogy nem bírok felmenni egy több emeletes lépcsőn, nem fulladok ki, ha sietek, és itt a városban is mindig gyalog közlekedem, ha nem vagyok időhöz kötve...

Illetve, csak akkor szállok fel buszra, ha szakad az eső, és még mondjuk mellette olyan szél is van, hogy az esernyőt kifordítja a kezünkből...

Sajnálatos módon, szégyellem is magam emiatt :(, Oshó nélküli véleményem, ami sok évtized munkája alatt fejlődött ki bennem, hogy bizony úgy a családban, mint a munkahelyen több csoportba osztjuk az embereket.

akit szeretek, érdekel a véleménye, meghallgatom, próbálok segíteni a gindjában-bajában, de ha mondjuk elutasít visszahúzódom és nem keresem többé a társaságát, bár figyelek :)

másik csapat aki nem szeret, én sem fogom keresni a társaságát, hiszen érzem a belőle kiáradó ellenszenvet, de Őt is meghallgatom ha kéri, hiszen lehet jó ember, csak nem jól értelmezem azt ami belőle árad felém :)

a harmadik társaság, akivel semmilyen kapcsolatban sem vagyok, néha jól elbeszélgetünk teljesen közömbös dolgokról, munkahelyi, avagy családi gondokról, de semmi több.

az ember a barátját, azt az egyetlent, akivel megoszt talán, de csak talán, majdnem mindent, bárhol megtalálja.

lehet régi iskolatárs, később jó barát

munkahelyi barátság,

családban olyan, akit annyira szeretsz, hogy ezen kivül már szinte barátodként is bánsz Vele.

vagy itt a hoxán, de az már nem noname társ, többet tudtok egymásról, mint bárkiről az ismerősök közül és segítitek egymást, bár csak jó szóval sikerül, de az néha többet jelent mindennél :)

volt egy kolléganőm, mindig mindenkire mosolygott, azt mondta a nevetés csak viszont jókedvet szülhet, ami már egy közeli ismeretség alapja is lehet.

én is mindig mindenkire mosolygok, és mosolyogtam, sokan ezért nem szerettek, mert nem értették hogy lehet állandóan jókedvűnek lenni.

nem lehet, de mit tartozik az másra, ha nekem valami fáj?

szóval érted, nem biztos. hogy utálnak, lehet egyszerűen csak nem értenek Benned valamit.

húúú ugrál a szemem, megyek.

"Három dolog van, ami vagy méreggé válik vagy alapja lehet a végtelen tisztaságnak. ... A méreg nektárrá válhat, a közönséges fém arannyá változtatható.

Mi ez a három dolog? Az első az utálat, a második a ragaszkodás, és a harmadik a közönyösség. Az elme így működik. Minden iránt utálatot érzel, amit nem szeretsz, ragaszkodást érzel minden iránt, amit szeretsz, és közönyösséget minden iránt, amit se nem szeretsz se nem utálsz. Ez az a három dolog - az elme e között a három dolog között létezik. Az elmének nevezett szerkezetnek ez a három lába: utálat, ragaszkodás és közönyösség. Ha te ezek között élsz, akkor méregben élsz.

Így tesszük pokollá az életet. Utálat, gyűlölet, ellenszenv, irtózás - ezek alkotják a pokol egyharmadát. Ragaszkodásból, vonzalomból, kapaszkodásból, birtoklásból áll a pokol második egyharmada. Végül a közömbösség minden iránt, amihez nem vonzódsz, és amit el sem utasítasz - ez alkotja a harmadik részt, a pokol harmadik egyharmadát."

Zolcsika ráugrasztott Oshora... :o)

ez így van...utálatnak nem kell lennie,,ott van a jó öreg közömbösség!!:)))

de a szeretet és az utálat érzés..és ha érzetet váltasz ki valakiben..akkor????hmmmmmmmmm

szeretet kontra gyűlölet!!!!

utálni ne tudsz olyat aki közömbösen hagy!!!

na akkor hol a bibi..én nagyon sejtem..de ezt jó lenne az ő szájából hallani!!!.remélem reagál rá!:DDD

"olyan nincs a földön, hogy mindenkit szeress" ...és olyan se, hogy utáljak valakit... senki nem érdekel annyira mélyen, hogy utáljam, hogy negatív gondolatok sokaságát szórjam rá... akikkel sokat foglalkozom gondolatban és amúgy is, őket SZERETEM... és igen, valóban kevesen vannak. ;))

Jól írtál... én láttam cicát... azon a képen harmoniát sugárzott... Filóztam, hogy nem egy pillanatnyi... pár napos negatívizmus van-e benn... mert olyanok azért szoktak lenni a nőkben. :o)

Jó reggelt!!!:))))))..

no perzsacica nem leszek a szíved közepe...neked azon kívűl,hogy önértékelési problémáid vannak,,szerintem még saját magadat is félrevezeted,ne ámítsd magad!!!...Megkérdezném,tőled..mennyire helytálló az a kijelentésed ,hogy megmondod a frankót???mert bocsáss meg..nekem nem ez jön át....nekem megalázkodónak tűnsz..előre is elnézésedet kérem,,de nekem ez jön át...

megnéznélek ,hogy tudjalak véleményezni..ha megteszed ,hogy visszateszed a képedet...

Híztál 30kg-ot..na és???attól te még te vagy !!!!!

Engem se szeretnek..nézd meg az adatlapomon a bemutatkozó szövegemet...kit érdekel mit gondolnak rólad????

nem szerethet mindenki!!!gyűlölöm az olyan embereket akik mindenkivel jóban vannak..azok nem öszínték..és érdekemberek..olyan nincs a földön,hogy mindenkit szeress,,létezhetetlen!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!igen kevesekkel állok szóba..nagyon megválogatom az embereimet..és ez így helyénvaló..nekem!!!Érdekelne mit tükröz a megjelenésed..mennyire dominálsz!!!mit lát az ember ha rád néz???magabiztosságot??nyíltságot???mennyire tükröződik a személyiséged????

házasságban élsz???és vagy a férjed/párod által eléggé szeretve???

hidd el nekem..jó dolog a környezet által szeretve lenni..de nem létkérdés,,viszont a párkapcsolatban ez lételem!!!ha ez megvan..akkor minden rendeben van,,de nekem gyanús a dolog..hogy nálad ez nem működik!!!nem vagy eléggé szeretve..és ezért vágysz mások elismerésére..szeretetére..nem bántani akarlak..megérteni..és ha nem gondolnám komolyan nem írtam volna ide neked!!!

vágysz a szeretetre és ez sebezhetővé tesz!!!!ne akard görcsösen a szeretetet,,az elismerést..és hidd el jön az majd magától!!!!megtennél mindent ,hogy szeressenek???mondom..nekem ez a karakánság sántít...írj ,,ha úgy érzed privátban is..és várom ,hogy szólj majd a képpel kapcsolatosan:DDD

Fontos, hogy megtanuld: nem

szerethet téged mindenki.

Lehetsz te a világ

legfantasztikusabb szilvája,

érett..., zamatos..., kívánatosan

édes, és kínálhatod magad

mindenkinek, de ne feledd:

lesznek emberek akik, nem

szeretik a szilvát. Meg kell

értened: hogy te vagy a világ

legfantasztikusabb szilvája, és

valaki, akit kedvelsz, nem szereti

a szilvát, megvan rá a

lehetőséged, hogy banán legyél.

De tudd, ha azt választod, hogy

banán leszel, csak középszerű

banán leszel. De mindig lehetsz a

legjobb szilva. Vedd észre,

hogyha azt választod, hogy

középszerű banán leszel, lesznek

emberek, akik nem szeretik a

banánt. Töltheted életed további

részét azzal, hogy igyekszel jobb

banán lenni, ami lehetetlen hisz te

szilva vagy, de

megpróbálkozhatsz megint a

legjobb szilva lenni...

Pussz... ez jó volt! :o)

Szeretem Osho-t.:o)

"A helyesen felnevelt gyermek számára lehetővé teszik, hogy önmaga iránti szeretetben nőjön fel, hogy olyannyira feltöltődjön szeretettel, hogy a megosztás végül szükségletként jelentkezzen. Olyannyira nyomja a szeretet súlya, hogy már vágyik valakire, akivel megoszthatná. Ráadásul a szeretet soha nem tesz függővé. Te vagy az, aki ad, s aki ad, soha nem koldus. Sőt, a másik fél is ad. Amikor két császár – akik uraik saját szívüknek – találkozik, akkor óriási a boldogság. Senki sem függ senkitől, mindenki független és egyéni, saját magában összpontosul, önmagában gyökerezik. Gyökerei mélyre nyúlnak önnön lényében, oda, ahonnan a szeretetnek nevezett nektár a felszínre tör, és ezer meg ezer rózsában kivirágzik."

/OSHO/

oksika köszönöm:))))

Leszek késöbb,aki marad:)

Aki nem,annak jó éjt:)))

köszi csak szólj jó..mert nem akarok megint lemaradni..vacakol a net mostanában:(((((((((((((((

úúúúúúúúúúúúú

holnapután..csütörtök..akkor csak éjjel tudok lenni..szerintem olyan 11-12körül..ahogy szoktam..na mindegy szólsz..és megbeszéljük...köszi:DDD

Tessék a "sarkadra" állni!

Ne foglalkozz avval, hogy ki mit mond, vagy mit tesz.

elnézést de nem olvastam vissza, ahhoz már túl fáradt vagyok!

Fel a fejjel!

dobd már vissza a fotód kérlek...

a múltkor kidobott a net..és nem láttalak..

kérlek...