Miért útálnak az anyósok? (beszélgetés)
Ez így is volna normális, csakhogy legtöbbször sajnos nem így működik.
van anyosom éltem vele egy háztartásban,és még sorolhatnám,és a rossza anyosra had válaszoljak találkoztam már ojanal(nem az enyémel) nem kedveli a menyét az anyuka hisz egy fia van és a fia a mindene de ha néha nehezére is esik csak mosolyog mikor együt meglátja öket és segit nekik mindneben habár a menye nem hiszem h tet vagy mondot volna valami rossza az anyosának de atol megprobálnak együtt élni a másikat elfogadni hisz tudják h változni nem fog semmi tehát probálják a békét fenn tartani...
Az általad leírtakat olvasva érzékelhető, hogy még nem találkoztál rosszindulatú anyóssal. Mert vannak ám jócskán, főképp a fiús anyák. Valahogy másként élik meg, ha valaki "betolakszik" a kifia és ő közé. Még attól sem riadnak vissza, hogy szétbarmolják a kapcsolatot, nem érdekli őket az sem, ha a fiuk boldog, vagy esetleg már gyerek is van a kapcsolatból. Itt többről van szó, mint tanácsok osztogatásáról. Én 15 évig éltem az anyós házában, de legalább ennyit el is vett az életemből. Van akivel képtelenség kijönni. Hiábra próbáltam meg bármit, nem találtam megoldást. Egy idő után pedig annyira elmérgesedik a helyzet, hogy már nincs is értelme próbálkozni. Ha valaki utál, akkor utál és kész. Ettől függetlenül sose voltam vele tiszteletlen, nem veszekedtem vele, de ez sem volt elég. Szerintem még azt is meg akarta szabni, mikor vehetek levegőt, és ha rajta múlt volna, akkor soha. :D A családjukban nem béke volt, hanem hazudozás, egymás átverése minden tekintetben, és folyamatos szarkavarás.
szerintem fontos lenne a komunikácio pl vannak fiatal párok akik a jo tanácsot beleszolásnak veszik itt anyosanak is kellene ki nyilvánitani h nem beleszolni akar csak egy tanácsot adni ha meg fogadják ugyis jo hanem hát ugyis és persze anyosnal ezt igy is kellene felfogni,a másik dolog mindég azt mondom h nem az anyos vagy apos él azzal a menyel vagy vejkoval hanem a lányuk vagy a fiuk és ök érzik ahogy jo hanem hát leg tanulnak belöle,mindenek két oldala van és a legfontosabb a család volna vagy a béke mert egyszer majd az unokák azt viszik magukal amit otthon látnak és ez lenne fontos nem az áskálodás...
Az anyósjelölt más kategória, mint az anyós. Akkor mutatják ki igazán a foguk fehérjét, ha együtt is laksz velük. Az elején mind mézesmázos, legalábbis a szemedbe. :D
amelyik fiatalon hülye, abból ilyen anyós lesz.
mert elvettuk a fiucskajukat ezert.
Engem szeretett az anyósom.Isten nyugasztalja.
Engem eddig mindegyik imádott..(mégha csak anyósjelöltek is voltak)
Engem sem szeret az anyósom, hogy miért: mert én tudok főzni, jó és guszta sütiket sütök, a fehér ruháim fehérek (nem szürkék), vasalom a ruhákat, tiszta és rendezett az otthonunk, a gyerekeimet szeretgetem-babusgatom, vannak barátaim, mások jó véleménnyel vannak rólam. Ja és persze azért nem szeret leginkább: mert én vagyok én és ahogy ő mondta: mást képzelt el az egyetlen fia mellé!
Szerintem azért, mert mindenki magából indul ki, és azt hiszik, hogy a menyük úgy fogja tönkretenni a fiúk életét, ahogy ők az férjükét. :)
30 év korkülönbséggel, és az anyós, mint Anya státusszal hogyan lehet versenyezni?
Szerintem sima irígységről van szó.
Mert nem szeretik a vetélytársat.
Ez jó kérdés.Az én anyósomnak eddig esemmi baja nem volt velem,csak jót mondott rólam mindenkinek,de valami miatt bekattant és közölte(de nem velem hanem párommal),hogy soha többet nem akar látni náluk.Ezzel csak páromat bántotta meg,de nagyon.Szerintem nálunk,ez azért van,mert párom az egyetlen fia(és rádásul ő mindig is fiút akart,és szerintem úgy érzi,hogy elveszem az egyetlen fiát,de a viselkedése miatt fogja leveszíteni).
...és korlátolt. És tönkreteszi a fia életét is. Általában.
Örök rejtély, de szerintem az utálós anyós buta.
Remélem nem mentél bele ebbe mert akkor neked/nektek reszeltek!!!
Az "ilyen eseteken" természetesen azt értem, amiről a fórumban szó volt, nem azt, amikor sikerült megoldani a dolgokat :)
Múltkor beszélgettem egy nagyon aranyos, normális valakivel, aki volt meny, és most anyós is már. Azt mondta, hogy anyóssá válni is szükséges: eddig nem az volt, neki is új helyzet, hogy most már máshoz tartozik a fia, és volt pár súrlódás náluk is, amíg szépen mindenki megtalálta a helyét az újfajta kapcsolatokban. Pl. ő is volt, hogy beleszólt a kisbaba nevelésébe. Jó szándékból tette, de attól még beleszólás volt. Szerencsére nem estek rögtön egymás torkának, és mostanra megtanulták, hogyan szeressék egymást úgy, hogy mindenkinek jó legyen, és hogy tiszteletben tartsák egymás felségterületét.
Azért írtam le, mert tényleg nekik is tanulniuk kell anyóssá válniuk. Ha mindkét részről jó szándék van, biztosan meg is tanulják. Az ilyen esetek nagyon sajnálatosak, bár sok van belőlük. Én nem vagyok se meny, se anyós, de hasonlót áltéltem az egyik munkatársammal, aki annyit és olyan durván piszkál évek óta, annyit gúnyol és megaláz (közben meg a főnöknek a kedves, csendes jókislány-képet mutatja), hogy hasonlóan érzek vele kapcsolatban, mint Timi az anyósával. Nem szólok hozzá, elegem van a látásából is. De szeretném megoldani a helyzetet, mert legrosszabb, hogy bennem vannak indulatok - de még nem találtam meg a megoldást. Remélem, nektek sikerül. Egy munkatárssal is nagyon kellemetlen, de egy családtaggal ezerszer rosszabb lehet egy ilyen kapcsolat.
tudják, hogy a kicsi fiuknak már nem ők lesznek a legfontosabbak
Bele ne egyezz! Az ilyen anyóstól csak minél messzebb.Előbb utóbb rá fog menni a kapcsolatod a fiával.
Hozzáteszem, mostani apósom kitesz két anyóst is! :D De őt tudom kezelni. :)
Jajj, örök téma... :) Drága nagymamám! :D Soha ebben az életben nem tudta feldolgozni, hogy apukám elvette anyukámat. Ennek ellenére mindig járt hozzánk, mindig jött velünk kirándulni, mindig vitt is minket (mármint az unokákat), sütötte hétvégén a sütiket tepsiszám, bármiben segített, de ... Ott volt az a feszültség anyu és közte. Mindezek mellett elég volt drága jó édesapámnak csak ránéznie a kedves mamára, és tudta, hogy jobb, ha azt a mondatot inkább nem fejezi be. :) Volt egy-két alkalom, mikor pár napig duzzogott, aztán mintha mi sem történt volna, jött megint, és sütött, és főzött, és takarított, és segített... :) Négyen vagyunk testvérek, elkelt a segítség, mikor kicsik voltunk. Sajnos apukám azóta meghalt, a mamám még él, és volt olyan, hogy be-beszólogatott anyunak, mert most már nincs apu, aki "megvédje". Anyukám nem foglalkozik ezzel. Ha segíteni kell, akkor segít, ha mamám duzzog, akkor meg hadd duzzogjon. :) Imádom egyébként a nagymamámat. :) Olyan aranyos! :)Csak anyukám ne lenne az a szörnyeteg, aki elvette anno a kicsi fiát tőle... :)
Nekem egyébként nincs anyósom, párom anyukája meghalt. De volt előtte kettő. Egyik sem szeretett. Biztos volt bennem is hiba. Sőt...
Ezt nem ide akartam irni,ha nem (a pasik és a házi munka)
Például az istenért nem tudom rá venni,hogy bevásároljon,még akkor sem,ha ott jön el a bolt elött.
Szerintem sem jó ötlet!!!Mi is építhettünk volna anyósék telkére,még jó ,hogy nem tettük!!Anyós elég kertészkedős ,ha ő kimegy kapálni én meg a hasamat süttetem az nem túl jól néz ki..Ha meg úgy csinálod,hogy ne lásson át akkor meg az a baj...Legalább akkora távolság kell,hogy 5 perc alatt ne tudjon átmenni hozzátok.
Mikor bekerültem a családba az anyosom akart irányitani,vagy terelgetni mindegy,csak én akkor gondoltam egy nagyot,hogy itt én dirigálok,azt mondtam én igy szeretném,hat attol kezdve csak vendég volt az anyosom nálunk,és igy nagyon jol meg voltunk.Ezt a dolgot átt vettem és én sem szolok bele a menyeim dolgába,még ha nem is tetszik minden.Igy nagyon jol megvagyunk már több éve.
Ez olyan nehéz téma.
A párom (aki nem férjem) felvetette már párszor hogy épít az anyja háza mellé mégegy házat és majd odaköltözünk együtt.De én bevallom nektek hogy félek ettől az ötletétől.Az anyja miatt,aki uralja fiát és aki olyan mint ha a felesége lenne.Legalább is a jelek ezt mutatják.Én azért nemszeretném ha így laknánk együtt mert ő lenne az,aki két tűz közt lenne folyton és ezt semmiképp nemakarom.Ezért én egyedül tervezek mindenképpen,de így meg elég elszomorító a "kapcsolat"(?)
További ajánlott fórumok: