Miért tűnnek el szó nélkül a férfiak? (beszélgetés)

…hátha segít!

Minden napi életünket emberek között töltjük és minden nap találkozunk olyan gonddal, problémával, ami rosszul esik, azonban ha ez a legalapvetőbb emberi kapcsolatunkat támadja, akkor az igazán fájdalmas.

Azt gondolod, hogy becsaptak, azt gondolod, hogy többet adtál, azt gondolod hogy hazudtak és ez fáj neked és egyre jobban minél többet gondolsz erre. Mindez az indulat, ami ott van benned, az a rengeteg harag, hol másikra irányulva, hol pedig önmagadra, csak mardos belülről és ezek az indulatok gúzsba kötnek és nem tudsz szabadulni tőle. Ameddig így gondolkodsz, addig egyre mélyebbre süllyedsz és ettől még rosszabbul érzed magad, de akkor is engedd, hogy felszínre kerüljenek, és ha jól esik, akkor üvölts vagy sírj, teljesen mindegy, de engedd, hogy jöjjenek az indulatok és ne fojtsd el! Ha képes vagy erre, akkor azt is tudni és érezni fogod, hogy mindezek az indulatok, amelyek ott vannak benned, ezek kötik gúzsba a mindennapjaidat.

De ekkor tedd fel magadnak a kérdést: te nem hazudtál, úgy gondolod, hogy te csak jót cselekedtél, nem hiszem. Próbálj gondolni arra a nőre. Azt gondolod, hogy így született? …vagy azt gondolod, hogy szándékosan tett mindent, nem hiszem! Azt gondolom, hogy hozott valamit a szüleitől, azt gondolom, hogy élet ilyenné formálta és azt gondolom, hogy más volt a múltatok, így ne csodálkozz ezen. Azt gondolod, hogy neki ettől jobb lett, hogy ezt tette veled, nem hiszem. Mindenki csak egy kis szeretetre, megbecsülésre és biztonságra vágyik, csak ti ezt nem tudtátok megadni egymásnak, így engedd el. ….és ahogy elengedted, érezni fogod, hogy ez a szorítás, hogy csökken és megváltozik körülötted minden. Ekkor tudsz másképp is beszélni vele és látni, fogod, hogy ő is hogy változik, de most tetőled, a gondolataid miatt. …és nem történt semmi, mivel amiről írtál az egy igen hétköznapi eset, csak ez veled történt és nem mással és te sokkal többet vártál, mint a másik, így minden csak ezért következett be. Nem tudtátok egymást felemelni, így el kellett engedni, és ha megpróbálsz tiltakozni ellene, annál jobban fog fájni és annál rosszabbul fogod magad érezni, így engedd el! Ha mindez sikerülni fog neked, akkor tudsz tovább lépni és érzékelni fogod ismét azt, hogy VAGY és LÉTEZEL. Érezni fogod a körülötted lévő eseményeket és ekkor leszel képes az új befogadására!

…és sok sikert mindenhez!

Igen nem a legszebb dolog sms-ben szakítani!!

Te látod van aki még úgy sem tudd!:(

Mindenki megérdemelne annyit hogy köszi de ennyi!!

természetesen. Igazad van. Ennyivel tartozunk a másiknak és ennyit én is megérdemlek. Ha valami véget ér én se rendezek hisztit vagy egyebeket. de azért azt elvártam volna hogy ideböffentsen valamit még ha nehéz is pl. "ne túráztasd magad Te barom mert felesleges".

Amúgy az SMS-ben történő szakítást is egy nagy prosztóságnak tartom.

Most egy kicsit furcsán érzem magam, mintha önmagamat olvasnám!:-))

Elküldhetsz indulatból, de változni nem fog semmi, mivel az érzés ott marad és csak őrölni fogod magad. Megteheted, hogy nem veszed fel a telefont, de előbb-útóbb úgyis felveszed! Akkor mi marad? ..csak harmadik megoldás, egy beszélgetés és elköszönni a másiktól, és megköszönni mindent, de te ezért meg ezért nem tudod tovább folytatni ezt. Aztán várni, vagy inkább nyitni mindenki más iránt.

Milyen furcsa az öregek bölcsessége, mivel édesanyám mondta: fogd úgy fel az egészet, hogy ott állsz egy villamosmegállóba és villamosok jönnek. Az egyikre felszállsz, de a másikat elengeded és amelyikre felszálltál, azzal utazz tovább! Egy dolgot ne felejts, ha végállomásra érkezel, akkor szállj le róla és ne reménykedj abban, hogy ez tovább megy!

Ahhoz hogy nyitni tudj el kell tudni engedni a másikat, mivel ez másképp nem megy. Tehetsz bármit, de ameddig ott van benned a másik, addig minden reménytelen. Lehet, hogy jókat fogsz szexelni és az is lehet, hogy jól fogod magad érezni, de ameddig a másik ott van benned, addig ez csak látszat marad, mivel a legváratlanabb pillanatokban jön elő egy régi érzés… és miért?? Mivel még nem engedted el a másikat!

Nézd szerintem teljesen másképp gondolkodunk!!Nálam és az ismeretségi körömben ez alapvető intelligencia kérdése hogy ha valaminek vége akkor meg köszönjük és tovább állunk!!Még tiszteljük a másik embert!!

A témát itt lezártnak tekintem!! Köszönöm az eddigi hozzáoszlásokat!!:)

Mint említettem már ,velem is megesett ,de én értettem a szóból...vagyis a hallgatásból,eltűnésből.:))

De azt is hozzátenném,hogy egyik sem volt komoly kapcsolat.:))

Na jó.

Van ,mikor azok.

Oké.

De eltűnik egy pasi,nem telefonál,nem ír a neten......mégis milyen magyarázat kellene a nőknek ennél több,vagy lényegretörőbb?

A te helyzeted nagyon kacifántos,a párod miatt.Ebben a helyzetben eleve egy csomó dolgot nem lehet őszintén,normálisan csinálni.És amit mégis normálisan csinálsz,annak az árnyékában ott van a valóság:az,hogy ő másnak a férje,és együtt is laknak.

Én sem mernék semmit elhinni,pont ezért valószínű már az elején eliszkoltam volna,bármennyire is szeretem.Félre ne érts,nem bíztatlak erre,mindenkinek a saját élete.Engem megölne a bizonytalanság.

Dehogy azok!:))

A pasik nem szeretnek beszélni,se lelkizni,egyszerre mindkettőt meg pláne nem.

szerintem már megszokta. :(

Eleve úgy van a kapcsolatotok,hogy ő házas.Tehát otthon is hazudnia kellett,mikor veled találkozott,legalább eleinte.