Megcsaltam a párom.. Kivagyok teljesen... (beszélgetés)

Nekem inkább az a fura, aki nem tudja külön kezelni. Az szerintem magára zárja a cellaajtót.

De mielőtt széttépnek, azt azért hozzátenném, hogy szerintem is az az ideális, ha a testiséget meg az érzelmeket egy emberben megtalálja az ember. Csak annyit jelent ez számomra, hogy egy félrekufirc, ami simán testi dolog, nem feltátelnül kell, hogy megölje az érzelmeket, bizalmat. Persze feltételekkel: tudjon róla a partner, ne hetente történjen, ilyenek. De eseti jelleggel nekem simán belefér. A párom részéről és a saját részemről is.

Nem kérdőjelezi meg senki. :D

A saját lelkiismeretével csak a gazdája számolhat el! :D

drága

megcsalni csak magadat tudod

az elveidet, a saját erkölcsi szürődet....

de ha tudni akarod miért akkor irj

és ne haragudj magadra, azt tetted akkor és ott amit akoor és ott jónak láttál....

senkinek nincs joga , a te döntésedet

megkérdőjelezni, ha azt te saját akaratodból ( vágyból ) tetted

egészségedre....

a hogyan továbbról ...

akkor irok ha kéred

Tényleg tudod a kettő külön kezelni?

Jó neked! :D

Ha én is tudnám, nem kéne nő az életembe. :D

Én meg nem vagyok elmondós, és határozottan zavarnak az elmondós emberek.

Sokan vagyunk sokfélék.:)

Hogyne tudnám kivel élek együtt!

Szép lassan betöltjük a 33.évet! Gondolod, ha most kiderülne, hogy 20 évvel ezelött volt egy görbe éjszakája, az valamit változtatna azon, hogy 33 évig milyen ember volt irányomban, és úgy általában?

Igen, de ehhez fel kell "nőni".

Szerintem a fórumindító és a párja még nem tart itt.

Na, keblemre :)

Egyetértek.

De a lényeg ugye az, hogy elmondta.

Voltam olyan "kapcsiban" (© Zsuzsa :)), ahol később derült ki, hogy a párom megcsalt. Jóval később. És persze az indoklás az volt, h azért nem mondta el, mert számára a dolognak nem volt jelentősége, plusz megbánta, plusz nem akart fájdalmat okozni - a szokásos dolgok:)

Na ezzel sikerült elérnie azt, hogy visszamenőleg egy nagy szarkupacnak éreztem az egész kapcsolatot, értéktelennek, magamat meg egy átvert lúzernek.

Pedig ha akkor elmondja, kábé 1 óra durci, max 2 hétig a dolog emlegetése, aztán felejtés, plusz valamiféle megkönnyebbülés, hogy jóvan, igazi ember, esendő. De pl a bizalmam nem rendült volna meg benne.

És ez nem az általam elképzelt reakcióm, illetve egy elképzelt forgatókönyv, hanem valóban így megy ez nálam, a következő kapcsolatomban ez így működött.

A testiséget simán külön kezelem az érzelmektől.

Szerelem??? Nem biztos, hogy köztünk ezt még így hívják.

Az biztos, hogy sosem borítanám fel a családot némi félrelépések miatt.

Ha nekem olyat mesélne el a férjem, hogy berúgott és véletlenül egy nő ágyába került....

Kicsit durcáskodnék, de simán nem foglalkoznék a dologgal.

(De én az itt lévő nagy átlagtól eléggé eltérően gondolkozom)

Az alkohol, az egy marha jó dolog, amire rá lehet fogni mindent. Én úgy gondolom, az nem tudat módosító, max előhozza azt, amit elnyomsz. Gátlástalanná tesz.

Ezért hát, aki így megcsalja a párját, az megtenné józanul is szívesen, maximum valami visszatartja... De az nem szerelem, vagy a szeretet, az is biztos.

amugy meg mit keres leánybucsun pasi?:DDDD mármint aki nem chipendale:DDDD

gáz ez a szitu ez nem csak ennyi amit itt tudunk róla vagy kamu erre a fejemet teszem

Szerintem mindenki aszerint adott tanácsot, hogy ő mit tenne ilyen helyzetben.

(az már más kérdés, hogy mit tartana elfogadhatónak a párjától - az már más tészta :))))

Hát most ha vicc nélkül nézzük! Ha annyit ivott, akkor tényleg elvesztette a józan ítélőképességét. Effektív nem volt önmaga. Józanul nem tette volna meg.

Tehát, akkor hallgatni kell! Mindenáron!