Lusta, munkanélküli férjek (beszélgetés)
Szia kvilmos! Hát igen,én is úgy vagyok vele,hogyha már most ilyeneket mondott nekem, akkor mi lesz később. Amúgy a munkakerülése miatt romlott meg a kapcsolatunk igazából és ez csak hab volt a tartán,hogy így viselkedett velem. Azóta persze,hogy szakítottunk mindent beígért meg úgy csinálja is(dolgozik,kedves,rendes,barátnőmet kérte meg, hogy beszéljen már velem stb.),de már késő, félnék vele lenni.Mert volt olyan eset is,hogy a falunkban sétáltunk és hát ugye magassarkút vettem fel,ami egy idő után eléggé kényelmetlen és ő még átakart menni az egyik haverjához,de én meg nem. Ő meg csak erősködött,én meg mondtam,hogy nem bírok már menni ebben a cipőben,de őt ez nem érdekelte és elkezdett húzni. Én meg levettem a cipőmet,ő meg rögtön elkezdte nekem mondani,hogy most azonnal fejezzem be a hisztimet,mert benyom egyet, mert én őt ne égessem stb. Tök ideges lett. Miután meg haza mentem,ő szerinte én voltam a hibás,mert én provokáltam. Meg volt,hogy bundáskenyeret csinált és kifröccsentette az olajat,amit nem kellett volna,mert az anyja szólt neki,hogy most takarította le a gáztűzhelyet. Én meg ennyit mondtam neki,nyugodt hangnemben,hogy ,,Jaj Csabi...mit csinálsz?" Erre meg így reagált tök flegmán és idegesen kb.: ,,Jaj fejezd már be,amúgy is mit sír a szád stb...." Szóval ideggyenge vagy idegbeteg néha,annyira eltud szállni,ha ideges,mintha filmszakadása lenne. Félelmetes. Meg lehet,hogy 1 évig kibírná,hogy kedves velem,meg ha veszekszünk,akkor nem lenne egyből idegbeteg,de akkor is ilyen az alaptermészete,ezen nem tud változtatni,hiába mondja,hogy soha többet nem lesz ilyen velem. Nekem is meg vannak a magam kis szokásaim,hóbortjaim meg a személyiségem...és ezen nem tudok változtatni,hiába mondom,hogy oké most már türelmesebb leszek vagy határozottabb leszek...úgy se leszek olyan,mert nem ezt szoktam meg. Na mindegy. Kutyából nem lesz szalonna...vagy hogyan kell mondani...én úgy gondolom.
baby blue! Akkor itt nem is elsősorban a lustaság volt a fő probléma... Akár dolgozik-akár nem ne állj szóba vele, mert pokol lesz az életed mellette! Ha nem is 1 hónap múlva, de 3 év múlva biztosan...
Jó, én is veszekedtem már nem egyszer a párommal, de attól még nem fenyegettük egymást. Főleg nem azért, mert nem tetszik hogy a másik elmondja a véleményét. Ez egy ilyen embertípus. Kerüld el!
Javítok,mert nem jól írtam le:,,Szóval ez volt a hab a tortán, amit már nem tudtam eltűrni." Na most azt hiszem,hogy jól fogalmaztam.
Sziasztok! Lehet,hogy senkit sem fog érdekelni a velem történt események,de azért leírom.:) Először is,ugye volt egy lusta dolgozgató barátom....nos kb.:2 hete szakítottam vele, a családom és a körülöttem lévő barátaim örültek ennek,hiszen féltettek. Hát nagyon rossz nélküle,mert szinte minden nap együtt voltunk. Most dolgozik és mondta,hogy bizonyítani akar stb. és,hogy adjak neki még egy utolsó esélyt,de mondtam neki,hogy a 2 év lustasága ez ellen szól. Meg ami végül is rábírt a szakításra az-az volt,hogy egyik este összeveszett az anyukájával és elég dúrván beszélt vele és én is belekeveredtem ebbe,mert nem tudtam eltűrni,hogy így beszéljen az anyjával. Erre én is kaptam a dúrva szövegéből(kb.: ezt mondta:Fogjam be a pofámat,mert ha nem szétveri.),meg utána még engem hibáztatott,hogy minek szólok bele az ő dolgába(pedig csak nyugtatgattam),hogy ne csodálkozzak,hogy velem is dúrván beszélt,meg elkezdte ecsetelni,hogy neki ne dumáljon egy nő,mert lerúgja,meg hogy még egyszer nem engedhetem meg magamnak ezt,mert megbánom stb. Szóval ez volt a hab a tortán,amit még eltudtam tűrni.
szia! bocs,hogy vitába szállok veled,de megszeretném jegyezni,hogy ezek a feleségek nem oktondik!addig mig nem ismerik a saját esélyeiket és nem tudnak merre lépni,vagy kihez fordulni addig csinálják.mlg ha szenvedniük is kell.pláne,ha van egy két gyerek is.ezek a pasik nagyon rafináltak akik idáig jutnak.a képükön semmi bör nincs,és jól érzik igy magukat!
sajnos mindig van egy jó pár aki kilog a sorból,és nem ugy gondolkodik mint a te férjed vagy sokan mások.ők a mának élnek a holnap nem számit!majd lesz valahogy!szerintem ezek az asszonyok (velem együtt)nem türik,de amig nem találnak valami kivezető,kitörő megoldást "muszály"benne lenni,ha akarunk,ha nem.mert ezek a fajta pasik olyan pofátlanok,hogy maguktól nem változnak meg és el sem tünnek! ez egy stabil jó megoldás nekik! én nem azokhoz intéztem ezeket a sorokat akik egy két hétig valami miatt nem tudnak elhelyezkedni!
Miért is dolgoznának, ha a feleség "oktondi".
Sziasztok! Olvasom a hozzászólásokat és nem értem!Mi az,hogy egy férfi nem akar dolgozni!Ha családom,gyerekem van akkor felelőséggel tartozom érte.3 szakmám van és bizony volt olyan amikor nem találtam más munkát és elmentem takarítónőnek egy áruházba s mellette házakhoz is.A munka soha nem volt és nem is lesz szégyen.A férjem napi 12 órát dolgozik,hogy a gyerekeknek ne kelljen azt mondani nincs most nem tellik rá.Minden nőnek azt tudom tanácsolni ne söpörje a szőnyeg alá a problémát,ha nem akar dolgozni a férje,akkor tessék külön kasszára fogni tartsa el magát.
Szia Camea! Köszi a tanácsot. Egyébként jól látod a helyzetemet. Ha nem szeretném már régen ott hagytam volna. De örökké sem hitegethetem magamat,hogy majd meg fog változni stb. Folyton várom a csodát, hogy mikor jön meg végre az esze és már belefáradtam az egészbe-és még nem is élünk együtt. Én is addig járkáltam, meg kérdeztem az ismerőseimet, amíg nem találtam valami nyári munkát-mert még egyetemre járok. Nem igaz, hogy 3hónap alatt nem lehet valamit találni-ha más nem feketén és ha van jobb munka, akkor odamenni. Egyszerűen lusta,kényelmes. Anyuci megfőz, kimos rá. Ha meg mondom neki ezeket, akkor csak a veszekedés lesz a vége. Előbb-utóbb véget fog érni ez a kapcsolat(érzem és tudom), hogyha nem fog változni, mert nekem nem kell egy lusta pasi. De,ha 2 év alatt nem változott semmit sem, akkor már nem fog. Kár és nagyon bosszant a dolog, mert egyébként jól megvagyunk.
az én férjem tavalyig csak nyáron dolgozott télen nem.az idei évben válltozás történt már nyáron sem dolgozik!meg csinálja magának azt a kis pénzt naponta ami a szükségleteinek kell(alkohol,kocsma,cigi)a többi levan sz....-va.nem érdekli a rezsi a megéhetés a kiadások.Még ő van megsértödve,hogy kb.egy honapja nem fözök rá.egész nap képes ellenni,még ha unatkozik is.de az a lényeg,hogy a lakásom fele értékét követeli azzal a cimszóval, hogy 14 éve együtt vagyunk és jár a fele.többet tudna elinni! (2 éve vettem teljesen egyedül a lakást örökségből)szerinte neki minden jár csak a munka és a fizetni való nem. Szoval ezt is lehet valakinek egy életfelfogásnak tekinteni? a válást már nem kell ajánlani május végén beadtam,de hogy mi lesz belőle?...
... azóta a párom már nem az ország túlsó végén, hanem Londonban dolgozik. .... cóóóval tovább tágult a világ. Jövő szombaton utazom hozzá, ő két hete volt itthon. Már nem akar visszajönni, azt szeretné, ha mi mennénk utána.... Nyitott vagyok a dologra... meglátjuk. :o)
Ne tervezz vele jövőt... lazíts a kapcsolaton. Amíg szeretitek egymást, úgyse tudtok szakítani, de mivel nem hasonló az értékrendetek, előbb vagy utóbb szétmentek (remélhetőleg). Fiatal vagy, ne kötelezd el magad... hja, és véletlenül se ugorj bele közös vásárlásba, közös hitel felvételbe!!!!!
Sziasztok!
Én még teljesen új vagyok ezen a fórumon. Nem régen regisztráltam. 21 éves vagyok, a barátommal már lassan 2 éve együtt vagyunk. A kapcsolatunk megromlásáról végül is a párom tehet, mert folyton veszekedési téma a munkahelye,a munka vállalása. Folyton válogat,pedig nagy végzettsége nincsen(villanyszerelő-ehhez nem ért,biztonságőr). Már több,mint 3 hónapja munka nélküli,de ezelőtt is volt már párszor munkanélküli. Igaz nem élünk együtt,de így nem lehet vele a jövőt tervezni, mert egy kényelmes,lusta tipusú pasi. Nem pont ideális férjnek való. Már kétszer szakítottam vele,mert elegem lett abból,hogy el-eldolgozgat,nem iparkodik sosem. Most igaz együtt vagyunk, de nem tudom, hogy mi legyen. Vagyis tudom, hogy szakítanom kéne vele, de szeretem és nem tudom megtenni végeredményesen, mert ez az első komoly kapcsolatom is. Gondolom ezért is ragaszkodok hozzá nagyon. Ő nagyon szeret, de változni nem fog. Nagyon félek attól, hogyha vele tervezem a jövőmet, akkor csak a kölcsönök, hitelek fognak minket eltartani. 1 évembe telt például mire sikerült rábeszélnem egy heggesztő tanfolyamra is. De még nem biztos, hogy oda is felveszik,de nagyon nem is akarja elvégezni, csak miattam,hogy ne hagyjam el. Szóval nagyon szomorú vagyok, hogy az ő lustasága és kényelme miatt fog tönkre menni a kapcsolatunk, mert egyébként nagyon jól megvagyunk. De abból meg nem lehet megélni.
hát igen..a pasik már csak ilyenek
Biztosan nehéz lehet így! Az én párom nem menne el messze, mert még kicsik a gyerekek, és nincs az a pénz, amiért itthagyná őket. Ha nagyok lenne, az más lenne, persze. Ha nem talál melót, akkor egyenlőre marad a munkanélküli, meg akkor kijár lomizni. Abból azért van jól pénz. De ugye ez sem megoldás hosszú távra. Tehát, marad a keresgélés.
Útálom a mostani világot!!!!
Az én párom végül az ország túlsó végén kötött ki... 3 nap meló (napi 12 óra) utána 3 nap itthon van. Nem egyszerű a történet, de van bejelentett munkája, szóval az önbizalma kb. újra normális... aztán közben nézegetjük a lehetőségeket, hogy vissza tudjon jönni a városba. Persze így se rossz, mert most hétvégén pl. mi megyünk hozzá... és bejárjuk az országnak azt a részét is, és bulizunk is egyet. (Már nagyok a gyerekek, közösen járunk buliba :o)). Mondhatni kitágult a világ kicsit. :o)
Igen, ezt pont ma mondták! Csak tudod, amikot itt a lakáshitel, a rezsi, a két gyerek.... Attól nem félek, hogy nem teremt elő így is pénzt, de...
Azt szeretné, hogy most munkanélküli mellett is dolgozna ;-), akkor helyre jöhetnénk anyagilag.
De télre, mindenképpen kell biztos meló!
Akar ő dolgozni, de sehol nincs jelenleg semmi.
Kubikolni is elmenne köműves mellé, de eddig mindegyik csak azt mondta, majd ha lesz meló, szólnak.... Még eddig semmi.
... hjuj, vigyázz... ahogy mondod a magadét, az önbizalmát egyre lejjebb nyomod! Nagyon kell ilyenkor figyelni és felemelni kell a párunk önbecsülését nem még a jelenleginél is lejjebb segíteni.
Az én párom is volt hasonló helyzetbe... nagyon vigyáztam, jobban imádtam mint valaha, hogy érezze, hogy bízom benn, és ki tud jönni a problémából. Kijött! :o)
Az én páromat most február elején küldték el, több társával együtt, létszámleépítés miatt.
De engem már most idegesít, hogy nem dolgozik. Szegény még a felmodási idejét tölti, én
már most mondom neki a magamét. Sajnos nem könnyű elhelyezkedni.
Attól, hogy valamikor tanult, most nem jobb a helyzet!
én biztos el zavarnám dolgozni .
Mert aki nagyon akar az tud is.
Én biztos nem tudnék egy lusta, munkanélküli emberrel együtt élni. Az más, ha valaki átmenetileg munka nélkül marad, de nem tudnám olyan emberrel elképzelni az életem, aki alkalmi munkából tengődik. Nem tudnék felnézni rá. Persze sajnos a diplomás munkanélküli is sok, de azok legalább tanultak.
Az én volt férjem is évekig nem dolgozott, nem is akart dolgozni. Rákapott a csavargásra és az italra is. Addig fajúlt a dolog, hogy otthon már verte is a családot.
Itt telt be a pohár, elváltam tőle.
Nem egyszerű! Az én párom is több, mint 1 éve nem dolgozik, nem is keres melót. Nem tudom, hogy mit tegyek. Sokmindent át kell gondolni a döntés előtt. Ráadásul én dolgozom is, nem érek rá naphosszat ezen görcsölni.
A spórolást én is az Ő kedvenceivel (bagó, pia, zsíros hús) kezdem, de a bagót és a piát hitelre bármikor megszerzi, aztán a pénzt tőlem lopja el.
Úgyhogy ez sem jó út.
szerintem legyunk mindketten munkanelkuliek, es otthon lopjuk a napot. majd csak boldogulunk valahogy!:D
Szerintem több oldalról kellene a helyzetet megvizsgálni...az én páromat 3 hónapja tették ki a munkahelyéről 20 társával együtt, azóta folyamatosan önéletrajz küldözgetése, egy két helyre behívták, de már közel a 150db-nál jár... már baromira unja, van vagy 10-féle terület amit elég profin üz, ha megtanul egy 11.-et akkor a 12.-kell, lapátolni nem küldöm, mert
-tudom, a lejtőről sokkal nehezebb visszajönni
-nem túl erős fizikumú, ebből kifolyólag sem tudnám ilyen területre küldeni.
Egyszerűen az vicc, hogy az ember még egy "eladónak" is csak protekcióval helyezkedhet el...
Sziasztok jó régen nem járt erre a kutya sem
hát én kiraknám a párom szűrét ha nem dolgozna amúgy most ez van de más van a dologban ugyanis bármikor behívhatják és akkor 1évig megint egyedül maradunk de amúgy szerez pénzt csak nem hivatalos melóból
Hívta az embert aki ígérte, de mivel csak legalább 3 hónapja beregisztrált ember érdekli ( ez kiderült) gyorsan el ment a munkaügyi központba regisztráltatni magát. Utána beszéltek, azt mondta a pasi utána néz mit tud intézni, addig ne keressük hív. Persze nem hívott. Időközben ahol most feketén dolgozgat, felajánlották neki vegye át a területi vezetését ennek a szállítási dolognak. Egyenlőre feketén. Örült neki, kérte üljenek le beszéljék át. Sajnos még ez sem történt meg, mert akivel át kellene beszélnie soha nem ér rá.Most reménykedem, nem adja fel, öntöm belé a reményt. Végre rászánta magát, akkor legyen valami. Egyenlőre lelkes.Én bizakodom, hogy ha máskor nem januárban történik valami csoda!!!!!!
Na? Na? Na? Mi a helyzet? Volt már meghallgatáson? Hogy sikerült? Mesélj!
Sokak járnak hasonlo cipőbe ,remélem a kriszta esete mostanra megoldódott.
Persze ,hogy nem megy el dolgozni az akinek a felesége "kitapos "mindent és még hajlamos is arra ,hogy lustálkodjon.
Én azt hiszem,ugy venném rá,hogy azokrol a dolgokrol "mondana " le a család amit csak a férfi szeret!
Ha vásárolni megyünk vennék a gyerekeknek ruhát...de neki nem.Mindig hajtogatnám,hogy kevés a pénz és lassan kölcsön kell kérni attól akitől ő a legjobban szégyelné..ilyesmi.
Ha ezek nem jönnének be,kb 3 4 hónap után kidobnám.
Szerencsés ember vagyok ezen a téren!Az én férjem egy álompasi!
További ajánlott fórumok: