Kövér nők hogyan tudtátok magatokat el fogadni? (beszélgetés)
fu ez nagyon igaz, tesóm pszihologus, és mondta ő is, hogy sokszor a meghizást egy külső fizikális védőburk az ember lelke köré.
és belegondolva amikor én felszedtem 8kg-t egy honap alatt kb :D akkor nagyon nehezen mentek a vizsgak sokat elbktam és sok csalodas ert
Betegség csak ritkán szokott a kövérség mögött lenni. Szerencsére.
A genetikára is jó fogni :D Azért van, mert anyukám, apukám, nagymamám, dédim, stb. is ilyen alkatú.
Nem, azért van, mert valamiért elkezdtél egy védő burkot növeszteni magad köré!
Nem árt azt is végig gondolni, mikor híztál meg, mi történt akkortájt, mi lehet az oka. Az életmódváltáshoz legalább ennyire kell ez is. Én már tudom! :)
Itt lakik két emelettel lejjebb: Löventhal-szindrómás; ahogy múlnak az évek, a diéta egyre szigorúbb, a súlya pedig növekvő tendenciát mutat.
Volt kórházban nullkalóriás terápián hónapokig, annyit ért neki mint a szenteltvíz. A családja kivétel nélkül 100 kg feletti. Igy hunytak el.
"Nem tudom elhinni, hogy valaki igazán kövéren el tudja magát fogadni..."
Egyetértek. Ha a kövérek el tudnák magukat fogadni, nem fogyna annyi fogyitabi meg csodalötyi, nem fogyózna folyamatosan mindegyikünk. Persze van, hogy a szándékot legyőzi az akaratgyengeség, akkor jön az úgysem tudok én lefogyni duma, meg én így vagyok jó. Persze, 10-20-30-50-70 kiló felesleggel. Egy darabig ámíthatjuk magunkat, de felesleges. Tudom miről beszélek, évekig ezt játszottam. Most én leszek az erősebb, -15 megvan, mégy 2x ennyi vissza.
Szóval ne próbáljátok magatokat elfogadni, úgysem sikerül. Életmódváltás, ahofy korteforma is mondja.
Persze a betegség miatti súlynövekedést muszáj elfogadni, de ez szerintem az esetek max. 1-2%-ában játszik. Viszont könnyű takarózni vele. Én is a pajzsmirigyemre akartam fogni, csakhogy az eredményeim jók voltak ... maradt a süti, a csoki meg a miegymás miatti elhízás.
Nem tudom elhinni, hogy valaki igazán kövéren el tudja magát fogadni...
Én gyerekkorom óta kövér vagyok. Most életmódváltáson vagyok fél éve, fogytam 20 kg-t.
Még most is sokat kell fogynom és vékonyan nem is tudom magam elképzelni.
Meglep, amikor azt veszem észre, megnéznek a férfiak. Többen és másképp, mint eddig. És élvezem. Nagyon :)
Emellett azon is dolgozom hónapok óta, hogy elfogadjam és szeressem magam. Jó úton vagyok, úgy érzem. :)
Lánykoromban 45-50kg voltam. Aztán jött az első baba és felborult a hormonháztartásom rám szaladt 40kg, ebből kb két év alatt 20 valahogy le is ment.Aztán jött másik 4 baba és a sulyom 90kg körül megállt. Amiig a gyerekek kicsik voltak nem volt időm magammal, foglalkozni..de egy nap tükörbe néztem, és egy hájas disznót láttam, teljesen magam alatt lettem. térdig érő bő pólókban jártam, sajnáltam magam, és ez a házaséletünkre is hatással volt, mert nem hittem el, hogy így is szerethetnek, hiszen én utáltam magam.
4 éve 115 kg voltam (mert bánatomban ettem, hiszen , úgyis mindegy) mikor elmentem egy képzésre. Nagyon kedves csoport társaim voltak, igazi kis csapat lettünk. Egyszer valami megjegyzést tettem magamra.Erre az egyik csaj oda jött, és azt mondta "nincs veled semmi baj, csak rosszkor nézel tükörbe", egy kis szemceruza, spirál, szájfény máris csodát művelt. Később elmentem fodrászhoz, kezdtem másképp öltözni...úgy éreztem kiléptem a csigaházamból.
Most 90 kg körül vagyok megint, eljutottam odáig, hogy az arcommal, és a melleimmel kivagyok békülve..:))
Szeretnék még fogyni, jövőre lesz a lányom ballagása szeretnék 70kg lenni akkora.
Minden nap tornázok, azt eszek amit a gyerekeknek főzök, néha a csoki is belefér, ha vizsgáim vannak, vagy magam alatt vagyok,délután, már csak gyümölcsöt joghurtot eszek.
Nem log a borom, pedig 32 éves vagyok, az szerintem inkább arra jellemző aki gyorsan fogy le.
A lelkem is kezd egyre jobban lenni...és tükörbe is sűrűbben nézek, egyre többször elhiszem, ha azt mondják csinos vagyok.
A térdig érő bő pólók már csak alváshoz vannak használva, inkább azokat részesítem előnyben, amik megmutatják,a vonalaimat..
olyan szempontbol más szerintem, h nem a sajat hibajabol hizott meg, mert nem osszevissza evett, hanem beteg és a szervezete mashogy mukodik.
ezert talan kcisit mas
attol h valaki fogy nem lesz rancos és logó boru :)
lehet ésszel is fogyni. ezert szabad max heti fél -1kg okat. én 8kgmal vagyok kevesebb mint tavaly iylenkor és nem ráncosodtam be :))
tavaly nagyon rosszul ereztem magam a börörmben pedig nem voltam köver, de magamhoz képest igen.
nem tudtam elfogadni magam, komplexusaim voltak.
a betegség miatti elhizas teljesen más dolog szerintem.
ha nem is tudsz lefogyni, prúbálj ugy etkezi h minnél egészségesebb dolgokat egyél.
nem egy embertol hallottam h "nem tudok lefogyni mert beteg vagyok" az is volt, ténylegesen és ezert elhagyta magat es jottek a betegségek egymás utan.
vigyazzal magadra :)
Barátnőmet láttam 42, 34 és 27 kilósan is :(
Kövérnek látta magát. A bébitűt nem tudták neki beszúrni, hogy mesterségesen táplálják.
Ez így igaz, de azért nem fogunk ebbe bele betegedni!
Próbáljuk jól érezni magunkat!
A soványság tényleg nőietlen!
Ha már a BMI normál értéket mutat, akkor kb. normálisan nézünk ki, a túlsúly miatt már nem lesz több betegségünk, és talán önmagunkat is könnyebb szeretni, elfogadni. Nálam ez volt.
A soványság nem a szépség szinonímája, lásd pl. Rubens, Michelangelo, Tizián, Tintoretto...
Ezzel az erővel sokan mehetnének Afrikába.