Kóros evési kényszer, vagy unatkozik?vagy ennyi kell a fejlődéséhez? (beszélgetés)

A túlzott éhség (evéskényszer) pszichológiai értelemben SZERETETÉHSÉG!

Ha nincs SZERETET, akkor a "SZER" ETET!

(Legyen ez drog, alkohol vagy kaja!)

szerintem nem vársz sokat, egyáltalán, de emlékszem, hogy velem is folyton emiatt pöröltek ennyi idősen, és én se szerettem se pakolni, se előre gondolkodni, se odafigyelni az iskolában.. szóval ezt valahol semelyik gyerek nem szereti, és tiltakozik ellene.

a kaját nem úgy értettem, hogy sajnálod, csak a múltkor láttam egy filmet egy olyan gyerekről, aki tényleg egyfolytában enni akart, és mellette nem lehetett monjduk beosztani a 4 joghurtot a családnak, mert apuét is megette, meg a tesóét is.. meg az utolsó szelet kenyeret, és nem szólt - azért ez elég idegesítő lehet szerintem!

gondolom, azért nálatok nem ilyen súlyos.

lehet, hogy elkezdődik a kiskamaszkor, és most próbálgatja felmérni, meddig mehet el, mind testileg, lelkileg, meg veled szemben. meg kiismerni saját magát. meg felismerni, hogy nem mindig csinálhat azt, amit akar. a barátom fiai 7 meg 8 évesek, és nem hiszed el, de az egyik még a cipőjét se tudja egyedül bekötni - vagyis az úgy fél óra -, és akármi olyat kell csinálni, hogy pakolni, vagy segíteni, őrület hiszti van. egyszerűen nem képesek elfogadni, hogy kötelességeik is vannak és vége az egész nap játszunk életnek. nehéz.

valahogy próbálj meg szabályokat felállítani, például ha ebédelt, és még repetázott is, akkor lehet uzsizni, de csak mondjuk fél ötkor, és a terített asztalhoz kell leülni, nem gép előtt, nem tévé előtt, stb. ha vége az uzsinak, vacsiig semmi. ilyesmi...

Na ez nálunk pont így van.A nagy 12 a kicsi 6 ,a nagynak bizony már jó ideje be kell segíteni a házi munkába,csupán azért mert én úgy gondolom,hogy igen is meg kell neki tanulni.De a kicsit is befogom,igaz ő még azért csinálja mert olyan akar lenni mint a nagy.De a nagy nem érti,hogy bizonyos dolgokat a kicsinek még nem lehet.

De szerintem amig világ a világ ez így lesz!

A Te esetedben lehet hogy a nagyobbikra tízszer annyi ölelést és szeretetet kell hogy adj,hogy érezze.

Hiába próbálok jót tenni...nem mindig sikerül igaszságosnak lenni. Pl. a nagytól elvárok dolgokat (rend a szobájában, néha segítsen..stb.) ő meg nehezményezi, hogy a kisebbet miért nem fogom be a házimelóba....:-S Neki az nem jó kifogás, hogy a testvére CSAK 3 éves!!! Ő azt érzi, hogy őt cseszegetem valamiért, a kicsiket nem.

Ennek ellenére sokat szeretgetem őt is, meg teljesítem sok-sok óhaját (pl most készülünk a pizsamapartis szülinapjára:)....de mégis sokszor elégedetlenkedik. Szerintem ez mindig így lesz..:-(

Szerintem a testvéri féltékenység alapból benne van az emberbe,szülőtől függ mennyire harapozik el a dolog.Tévedek?

Nekem van két testvérem én vagyok a középső,bár mindig próbálták egyformán a szüleim a dolgokat,de mindig úgy éreztem és talán még ma is,hogy a nagyobb azért mert nagyobb, a kicsi pedig azért mert az a kicsi,és a középső én voltam.

Hát nem is tudom,nálunk nem unta meg és mindíg voltak újjabb dolgok amiket együtt csináltunk ahogy nőtt a hugi.

A beszélgetés nálunk úgy megy,hogy ha egy nap valamiért nem beszéltünk este megjegyzik a,hogy ma még nem is beszélgettél velem.Mert a tanulás időbe nem engedem a csevejt.

Érdeklik a női dolgok?a frizura köröm festés vagy hasonlók?

ezt nem tudom én sem,hogg kényszerből eszik,vagy unalomból vagy tényleg éhes???amikor elfoglalja magát vagy itt van a féltesója,aki tényleg csak akkor eszik ha éhes,akkor az én lányom sincs a hűtőben derékig,akkor eszik,amikor a többiek...ezért gondolom,hogy unalomból enne,az iskolában annyi kaját kapnak mint egy felnőtt,nem hiszem,hogy nem elég neki,a tanárnő szerint mindent meg kell enni a tányérról és ő még repetázik is...tehát biztos nem éhes...vagy már tényleg nem tom...amikor ide ül a gép elé,van hogy ugy kell könyörögni neki,hogy jőjjön enni...

mi zavar igazán,hogy elfogy a kaja,vagy hogy nincs rendben valami a gyerekkel???...hát az biztos,hogy nem az,hogy elfogy a kaja,azért ott nem tartunk,hogy sajnálnám tőle,ha elfogy,akkor veszek,főzök másikat,ez a része nem érdekel,csak tényleg nem szeretném,ha elhízna,beteg lenne,mert volt már olyan is,nem tudta a mértéket,aztán jött a gyomor rontás...vagy ha valami lelki bajság lenne,amúgy jó kedvű,vidám gyerek,azzal nincs gond,csak nagyon szétszórt,szerinte én túl sokat várok tőle...

ha nem baj,felsorolom mit várok el tőle:

-figyeljen az iskolában,mert ez a dolga...

-tisztálkodjon rendesen:mosakodás,fésülködés,fogmosás reggelenként...

-este fürdés önállóan,a hajmosásban segítek...

-válassza ki a másnapi ruhatárát,tegye az ágya mellé,hogy reggel ezzel ne kelljen bajlódni(amit én szerenék hogy aznap felhúzzon,az úgysem tetszik neki)...

-ha haza jön csinálja meg a háziját,mert nem napközis(15 kméterrel arréb jár suliba)...

-néha pakoljon össze egy kicsit a szobájában(kis szoba)

és ennyiiiiiiiiiiiii...szerintem ez nem sok egy 8 éves gyereknek...de ha igen akkor mondjátok meg....

Lehet rossz helyen jártál, a legtöbbje nagyon lelkiismeretes, de nyílván van kivétel!

Az meg 100%-ig igaz, hogy a szülő ismeri a legjobban a gyerkőcét.- de ha gond van amit nem tud megoldani nem szégyen segítséget kérni, de ezt mindnkinek magának kell tudni...

Remélem rendbejön a helyzet! Addig is kitartást!

Valahogy úgy gondolom, hogy te ismered igazán a gyereket, mennyire kényszeres ez? Szerinted csak unatkozik? Ha azt mondod, most nem ehet semmit, rosszkedvű lesz, hisztis, vagy csapkod? Vagy lefoglalja magát könnyen mással?

Mi zavar igazán, hogy elfogy a kaja, vagy hogy valami nincs rendben a gyerekkel? Mármint van olyan érzésed, hogy nincs rendben valami, vagy csak szokatlan, amit csinál? Beszéltél osztálytárs, barátnő anyukával, hogy a másik kislányok is csinálják-e?

Én is szerettem iskolából hazamenve valamit enni követelni, de igazából csak figyelmet akartam. De nekünk többnyire nem is engedték anyámék, ebédkor volt kaja meg vacsorakor...

Nehéz dolog ez akár honnan is nézzük!

Én azt csinálom,hogy ne legyen sok szabad idejük,na nem a házi munkára gondolok.De azt is szokták már,összepakolni,porszívozni ilyen kisebbeket.De nagyon élvezi a kicsi ha iskolásat játszunk és neki adunk házi feladatot.Pl szinezd ki,vagy írj egy sor ezt vagy azt.

Ezekre gondoltam mikor azt írtam,hogy lefoglalni.Egyébként nálunk is kétszer ebédel,mert olyan kevés adagot kapnak,hogy amikor délben hozom haza akkor még itthon is eszik.De vannak gyerekek akiknek viszont ugyan az az adag nagy és nem bírják megenni.

A joghurtokat pedig mindig valami kekszel eszi,de akkor az az uzsi is.

szia...

az én szívem is megszakad,mikor azt mondom neki,hogy ezt most nem eheted meg,mert ugy néz rám,mint a véres késre...:(((de mindig mondom neki,hogy csak te javadat akarom,hogy szép maradj....érdekes,akkor csak elhúzza a száját,elfoglalja magát és kész,nem eszik egész estig..ez általában bejön,de ha nem figyelek,akkor már is derékig a hűtőben vagy a konyha szekrényben van...esetleg feltúrja a szobáját,hátha talál valamit,amit eltett és még meg van...csokira,cukorra gondolok,amit az apja vett neki,és mikor hazahozta a táskáját elfelejtett kivenni...az is baj ám,hogy amikor az apjánál van,az ugy próbálja nyugtatni a saját lelkiismeretét,hogy megvesz neki mindent,amit csak kitalál,chips,cola,csoki,cukor,sütiket sütnek,jó nagyokat esznek....hiába mondom neki,azt mondja hogy legalább abban a két napban had érezze jól magát a gyerek...

szia.

voltunk,nincs baja,azt mondták...

Az én lányom 6 éves volt mikor a kisebb megszületett.Hát csinált fura dolgokat,de nem rohantunk egyből pszihologushoz,probáltuk mi megszerettetni a kis hugit és beleszoktatni az új helyzetbe.Sikerült!

Azért mert többet eszik ,nem kell egyből rohanni vele,megnéztem a kislány képét én is,egyáltalán nem kövér kislány.És nem is jelenti azt hogy az lesz.

Ha féltékenységről van szó,azt meg szerintem minden gyermekeire is figyelő anyának észre kellene vennie.

És igen is ráfogják,az én lányom későn tanult meg beszélni és bizony ráfogták,hogy nem normális,ezt szó szerint mondta szakember kb másfél éve.

Ma még ovodás a kislány és számol az abc felét ismeri,ja és be nem áll a szája egész nap!

Szia!

Valószínűleg tényleg valami érzelmi oka van. Az én szüleim 8 éves koromban váltak és én is annyit ettem mint 3 felnőt- az evésbe menekültem. Látom van kistesója, lehet hogy elhanyagolva érzi magát. Láttam, hogy sok kép van a kistesóról a nagyobbról viszont csak egy (az oldaladon), nyílván nem direkt, nehogy azt hidd hogy bántani akarlak, csak saját tapasztalatból írok. Tudod a szüleim soha nem akartak rosszat nekem mégis olyan dolgok fájtak amik nekik természetesek voltak vagy nem volt nekik olyan nagy dolog! Ezen egy gyerek pszichológus nagyon profin tud segíteni!