Kisbabám elvesztése: másodszor is missed ab

Sajnos újra át kelett élnem ezt a szörnyűséget, még egyszer is borzalmas, na de kétszer hogyan történhet?

Friss az élmény, de jobb kiirni magamból úgy érzem, hogy később ne emésszen fel.

Január 29-én megműtöttek :-(

Feljöttek a régi emlékek, majd' 3 évvel ezelőtt éltem át ugyanezt, csak akkor két angyalkám lett. Most egy. Hiszem, hogy nagyon fognak ránk vigyázni fentről.

Meglepetésszerűen indult az egész, nem terveztük, mégis jött, de sajnos meg nem születhetett.

Az én gyermekem volt, bennem volt, imádtam őt is. A jóisten mégis elvette és újra meggyötört.

Pozitív teszt... Ultrahangok. Minden oké.

Aztán barna folyás, újabb ultrahang, minden oké.

Aztán hasfajás és barna folyás. Éreztem, hogy gond van. Ultrahang... és elvesztettük.

Megállt a fejlődésben, leállt a csepp szive.

A mennybe költözött örökre.

Vizsgálatok sora, még egy ultrahang, vérvétel, aneszteziológus. Majd reggel 7-re mentünk. 9 körül felkerultem az osztályra, fél óra múlva mentünk műtétre.

Majd nem sokkal később ébredtem.

A műtét előtti napokon alig tudtam pihenni, folyton sírtam... Mi az istenért vagyok ilyen szerencsétlen?!

Kicsit vérezgerek, fájdogál a hasam, de kibirható - testileg. A lelki része nagyon nehéz, egyszerűen nem bírom felfogni, hogy miért történt ez megint.

Hol vagy mit rontottam el???

De muszáj talpra állnom, mert itt van Viktorka, aki nyáron 5 éves lesz és Bence, aki márciusban 2 éves.

Értük élek és nem láthatnak sírni, erősnek kell lennem. De soha nem felejtem el az én kis angyalkáimat... :'(

"Ne sírj, Anya, hisz én még most is Szeretlek!

Téged választottalak, várj rám, s újra megkereslek!

Siettem hozzád, de nekem más út rendeltetett,

Én magam vállaltam, de ott tartott szereteted!

Anya, nagyon szerettelek, s még most is szeretlek!

Bocsáss meg, de utam eddig tartott, nem lehetek veled!

Isten visszahívott, mert nem készültem még fel,

Ez neked nagyon fáj, szíved tele keserűséggel!

De ne sírj, Anya! Ugye érzed, hogy nem hagytalak el,

Szólíts bátran, keress! Szállj hozzám lelkeddel!

Letörlöm könnyed, vigyázok rád, magammal repítelek,

Hogy lásd, én itt boldog vagyok, és mennyire szeretlek!

Ne sírj Anya, ha hiányzom, csak hívj, hunyd le szemed,

Én szállok hozzád, s ontom beléd szeretetemet!

Hogy mindig érezd, míg vissza nem térek,

Ne sírj, Anya! Szeress! Csak erre kérlek!"