Ki mivel foglalja el magát szakítás után? (beszélgetés)

Ezek szerint tök jól fel is találod magad... :)

Az esték nekem is nehezebben mentek... Olyankor gondolkodtam el én is jobban.

Ha van, akivel meg tudod osztani az ilyenkor feljövő gondolataidat, az tök jó (ha nem önsajnálatból csinálod, akkor biztos lesz, aki szívesen meghallgat)

Ha már abszolút senki nincs, én azt csináltam, hogy leírtam őket, rengeteget segített. Főleg, amikor visszaolvastam és ezáltal kívülről láttam magamat.

Tetszett, amit egy előttem szóló mondott, hogy időt szánt arra, hogy a jövőre koncentrált, milyen jó lesz majd.

Én a fizikai megterhelést kerestem,hogy tudjak aludni utána éjszaka.Sok bicaj,meg túrázás.

És közben oldódik a fájdalom,meg termelődik az endorfin.

A többiek is nagyon jókat mondtak.

Szia,

én otthagytam a munkahelyemet, vállalkozásba kezdtem és jelentkeztem egy tévés vetélkedőbe:-)

Két dologra gondolok, Te valakinek a nagyon okosan kitalált klónja vagy.:)Vagy valóban ennyire jól megfogalmaztad a válaszokat. Van pár ajánlott irodalom, de ha nem olvastad:

Dr. Csernus: A nő, A fájdalom arcai

"Az út tesz boldoggá."

Furán jártam, mert szétköltöztünk a párommal. Én akartam, mert nem éreztem magam mellette biztonságban.

Ahogy elköltözött, megnyugodtam annyira, hogy elkezdtek összeállni a gondolataim: mi volt jó, mi zavart... Egyszer csak rájöttem, hogy őszintének kell vele lennem, mert megérdemli. Egy csomó pasit otthagytam úgy, hogy másnap nem jutottak eszembe, de vele ez nem ilyen egyszerű.

Rájöttem, mi mindent elhallgattam előle: nem hazudásból - nem is tudtam, milyen fontos lett volna az igényeimet elmondanom, de nem mertem...

Egyébként meg úgy ütöttem el az időt, hogy mentem másoknak segíteni ezt-azt amazt csinálni, kicsit készülök, tanulok a következő évadra (a munkahelyem szeptembertől-júniusig nyom egy dömpinget), beiratkoztam egy olyan tanfolyamra, aminek hullára semmi köze nincs a szakmámhoz, aztán elutaztam a szüleimhez a világ másik végére, meglátogattam a rengeteg régi-régi ismerőst. Sokat-sokat beszélgetek, kérdezem az embereket az életükről. Biciklizek, leveleket írok...

Engem speciel a haverok meghívtak inni magukhoz. Bár ezt ne én írjam, aki miatt ketté szakadt a dolog, igazad van. De az alaptanterv így szól:

Ha haraggal váltatok el, akkor menj szórakozni (nem, ne idd le magad a sárga földig, én sem tettem, iszogattunk, nem részegedtünk, mikor haverokhoz mentem) És ne gondolj a másikra. A harag szépen lassan átalakul a semmivé. Ha már nem érzel a másik iránt semmit (se utálatot se szeretetet) akkor nyertél.

Ha nem haraggal, akkor is. A lényeg, hogy közömbös legyél a másik iránt. Szerintem.