Ki miért hisz- nem hisz Istenben? (beszélgetés)

Kedves Isten!

Megkérlek, vigyáznál a kutyámra? Tegnap halt meg és most ott van veled a Mennyországban.

Nagyon hiányzik. Boldog vagyok, hogy nekem adtad őt, akkor is, ha végül nagyon megbetegedett.

Remélem, hogy fogsz vele játszani. Abbey szeret a labdázni és úszni.

Küldök róla egy képet, így amikor meglátod, tudni fogod, hogy Ő az én kutyám. Tényleg nagyon hiányzik. . .

Szeretettel, Meredith.

Bele tettük a levelet a képpel együtt egy borítékba és megcímeztük:

Istennek, a Mennyországba.

Feladónak ráírtuk a nevünket és a címünket.

Ez után Meredith jó pár bélyeget rárakott a borítékra mondván, hogy sok bélyeg kell ahhoz, hogy egy levelet a Mennyországba elvigyenek.

Aznap délután a lányom be is dobta a levelet a postai levélgyűjtő ládába.

Pár nappal később megkérdezte, hogy vajon Isten megkapta-e már a levelet?

Azt válaszoltam, hogy minden bizonnyal.

Tegnap az ajtó előtt a verandán találtunk egy aranyszínű papírba csomagolt dobozt, ismeretlen kézírással Meredithnek címezve.

Meredith kinyitotta a csomagot.

Volt benne egy könyv: Mr. Rogers - Amikor egy háziállat elpusztul.

A belső oldalára oda volt ragasztva a felbontott boríték, benne a levéllel, amit Istennek írtunk.

A másik oldalon pedig a kép Meredithről és a kutyáról, és egy üzenet:

Kedves Meredith,

Abbey rendben megérkezett a Mennyországba.

Igazán nagy segítség volt a kép, amit küldtél, rögtön felismertem őt!

Abbey már nem beteg. A lelke itt van velem, mint ahogyan a te szívedben is mindig ott lesz. Abbey nagyon szeretett a kutyád lenni.

Mióta nincs szükségünk a testünkre itt a Mennyországban, nekem sincs zsebem, ahova a képet, amit küldtél, eltehetném, így hát visszaküldöm neked, ebben a kis könyvben, hogy neked is legyen valami, ami mindig emlékeztet rá.

Köszönöm a csodálatos levelet és köszönöm anyukádnak, hogy segített megírni és elküldeni nekem.

Csodálatos anyukád van! Személyesen választottam ki neked!

Minden nap küldöm áldásaimat és emlékezz rá, hogy nagyon szeretlek!

Egyébiránt nagyon könnyen megtalálható vagyok. Ott vagyok, ahol szeretet van.

Szeretettel, Isten.

Nem tudom, hogy van Buddhával, Allahhal, és a többivel, annyit látok benne csak, hogy az ember tudja, hogy van Isten és elméleteket gyárt felőle, tudja, hogy nincs vége az életének, de nem tudja mi van utána, de én Istenben hiszek csak. Az Egyben, a Vagyokban, abban aki elküldte Krisztust, ezzel megmutatva, hogy mennyire fontosak vagyunk neki, és mennyire veszi komolyan mindemellett a bűnt. Nem tud átsiklani rajta, de vállallja helyettünk a büntetést. Mert ő nem a Fiát küldte el a földre, mert Ő és a Fia egy és ugyanaz a személy. Ezt Jézus sokszor kijelenti, mégis sokan vádolják, hogy a Fiát kinyírta. Nem. Önmagát nyirta ki. Gondolta, hátha megértjük mennyire nagyon szeret bennünket.

Én így fogom fel. De nem tudom hova tegyem Allahhot meg Buddhát( kis pocakos vigyorgószemű bálványocska előttem).

Én először hittem,majd megtapasztaltam Istent.

Amikor még csak hittem,az olyan természetes volt,hogy hiszek benne.Ma pedig,amikor tudom hogy van,még annál is nyilvánvalóbb,egyértelműbb:)

Allah, Buddha, az Univerzum, a Sors, és még sorolhatnám, mind egy és ugyanaz. A vonzás pedig végül is sok imádkozáshoz hasonlatos, aminek meglesz a gyümölcse. Minden mindennel összefügg, és csak azért van ennyi variáció, mert így könnyebb elfogadnunk nekünk, embereknek.

Egyszer majd minden kiderül. . . ! :)

Nah ezekkel a soraiddal egyet értek teljesen és hinni szép dolog,totál mindegy miben,akár magunkban is..de érdemes.

Úgy látom 5 év van a javamra,de gratulálok neked az adatlapodhoz,mert helyén van a szived,eszed és a kommentjeid igen jók:-)

Örültem,hogy összefutottunk.Szép estét neked!

:D Köszi...

Nem igazán értem, hogy most miért írtál az irányításról, meg a Bibliáról...

Az már rég nyílt titok, hogy a Biblia nem isteni kinyilatkoztatás, úgyhogy erről nem is akarok vitatkozni... Az meg a másik, hogy az irányítás nyilván a Te kezedben van! Sose mondtam, hogy Isten irányítja az életünket. Mi a fenének csinált volna kis bábukat a sakktáblájához?

De azon meglepődtem, hogy a halott szeretteid őrangyalok... ? :))) Angyalok vannak, de Isten nincs? És Ők csak úgy itt lézengenek körülöttünk? Ácsorognak éjszaka az ágyunk mellett, nappal meg nézik velünk a TV-t?... Vagy hogy?

Egyébként akkor leírom, hogy én miben hiszek:

Hiszem, hogy van Isten - már leírtam korábban, hogy miért. Nem hiszem el a Bibliát "ától cettig" és nem hiszem, hogy Isten olyan szigorú meg bosszúálló, mint írják. Sőt. Nem hiszem, hogy odáig van a templomba járásért, vagy a papokért...

Néha imádkozom hozzá, és néha bejön, néha nem. Régen én sem hittem benne, meg szidtam, ha valami balul sült el, de ma azt hiszem már értem a játékszabályait. :) Végül is Ő sem egy ajándék-automata, hogy dobsz egy imát, kapsz egy csodát... Ma már, ha valami nagy boldogság ér, szinte egyből az az első gondolatom, hogy: "Köszönöm, Istenem!" De ha baj van, akkor már nem káromlom, hanem, ha tudok valamit tenni az ügyben, akkor teszek, ha nem, akkor elfogadom. Vannak nehézségek az életben, amiket túl kell élnünk, és vannak akadályok, amiket át kell ugrani, akár többszöri nekifutásra is, és akkor lesz értelme, eredménye az életünknek. Nem Isten irányítja az életünket, Ő csak terelni próbál. Mindenkinek a lehető legjobbat akarja, hiszen valamilyen formában mind a gyermekei vagyunk. A jó szülő mindig jót akar a gyermekének. De szabad választási lehetőséget is ad neki, hogy döntsön. És sajnos, ha valaki rosszul dönt, akkor az mások életére is befolyással lehet. Ezért történnek például rablások, gyilkosságok, erőszaktevések.

De ez nem Isten hibája. Ezeket mi okozzuk. És remélhetőleg előbb-utóbb tanulunk a hibáinkból.

Én úgy tekintek rá, mint alternatív nevelési elveket valló szülőre, aki ha szükség van rá, akkor ott van, de ha el akarunk tőle távolodni, hát azt is lehet. És az, hogy ott van, nem jelenti azt, hogy ha kéred, hogy nyerd meg az 5-öst, akkor meg is kapod... Hanem érzed a szeretetét, és a gondoskodását, ha rá tudsz hangolódni. Mint ahogy anyukádhoz is hiába fordulsz, ha elrontottad az életed, nem fog tudni segíteni, de melletted áll, és átsegít a bajokon, vigasztal, ha kell és bátorít.

Valamilyen szinten lehet, hogy a reinkarnációban is hiszek, logikus lenne. Ha megfeleltél pocokként, továbbléphetsz, lehetsz következőre macska... És így tovább.

És elhiszem, ha megfeleltem emberként, akkor lesz egy mennyország - nem felhőn ücsörgő, hárfázó angyalokkal, meg aranykapuval, meg Szent Petivel - ahol majd együtt leszek a szeretteimmel, barátaimmal, és Istennel, és csodás lesz! :)

Továbbá annyit még hozzáfűznék, hogy nekem Isten, Allah, Buddha, az Univerzum, a Sors, és még sorolhatnám, mind egy és ugyanaz. A vonzás pedig végül is sok imádkozáshoz hasonlatos, aminek meglesz a gyümölcse. Minden mindennel összefügg, és csak azért van ennyi variáció, mert így könnyebb elfogadnunk nekünk, embereknek.

Egyszer majd minden kiderül...! :)

Abban lehet,hogy igazad van,hogy a nem hívő emberek semmiben sem hisznek,de legtöbbje szerintem igen.

Egoista mondat jól tudom.Én úgy gondolom mégis,hogy amikor imátkozik bárki,akkor elkezd hinni és önmaga segíti meg magát és éli el amit akar,köszöngethet,de saját magának érdemes.Így gondolom én a mindenki saját maga Istenét.

Nem abban hiszel,szóval így hiába kérdezném meg,mi alapján osztogat?Ha már annyira van a naccs úr?Hol jogos és hol igazságos?

Én abban hiszek,hogy mindenki maga élete és sorsa kovácsa.Nekem ez jön be és abban,hogy a pozitív dolgok és hozzá állás az élethez,pozitívat hoz.Gondolom hallottál már a vonzásról:-)

Ha hinni kell valamiben én abban hiszek és abban,hogy elhunyt szeretteink sosem veszik le a kezüket rólunk,ott vannak körülöttünk és súgnak,segítenek és mindaddig amíg az utolsó el nem megy a sorban és ez generációkra is lenyúlhat..valami ilyesmi.Én elhunytjaimat tekintem Őrangyalkának,ebben is szerencsés vagyok,mert még csak egy nagyszülőmtől búcsúztam el.

Kell valami ami irányít???Badarság én úgy gondolom elég nagylány vagyok ahhoz,hogy önmagamat irányítsam.Menny és pokol?:-)))

Köszi,de kössz nem én maradok itt a földön még akkor is,ha már nem lesz testi létem:-)

Jah és tudod még valami ami éppen a napokban történt.Az univerzum nem csenget be,hogy vegyek xy-on könyvet..ezért meg azért meg a papokért és jájj így úgy amúgy mint ugye Urunk küldötjei:-)

Szeretek spórolni,tehát az én hitem így ezáltal költség hatékony is:-)

Először is azzal, hogy azt mondtam: "azoknak ez van, ez a sárgolyó" azzal arra céloztam, hogy a nem hívő emberek véleménye az: ez az egy életünk van, megszülettünk a földre, mert apánk megtermékenyítette anyánkat, élünk, ahogy tudunk, aztán meghalunk, és vége. Na hát ez a kevés nekem.

Hogy lehet azzal a tudattal élni, hogy minden csak úgy van, aztán egyszer csak meghalunk, és azután nem lesz semmi?... Megszűnünk létezni...? Nagyon elkeserednék, ha ez valóban így lenne. Értelmetlen, szerintem...

Aztán: kérlek, magyarázd el, hogy mit jelent Neked pontosan az a szó, hogy Isten? Vagy inkább az általad oly nagyon kedvelt mondat: Én vagyok önmagam Istene? (egyébként igen, elég egoista mondat, de nem ez a lényeg... :)Szóval miben testesül meg ez a Te istenséged, így 28 évesen?

A "Szent Petis" beszólásért meg külön köszönet, főleg, hogy kikötöttem: nem a bibliai, papok által prédikált Istenben hiszek.

A kérdésre nem egyszerű a válasz. Főleg az én esetemben.. :):) nálam ez mindig változott. Ha valami rossz történt, nem hittem Istenben, szitkozódtam..stb. Ha meg valami jó történt, vagy ha valami sikerült, amit szerettem volna, akkor hálát adtam neki.

Ma már egyértelműbb a válaszom: hiszek Istenben. Ha rossz történik - és az sajnos van bőven mostanában -, akkor is. Muszáj hinnem, muszáj.. mert úgy gondolom: minden okkal történik. Hiszen az élet nem fenékig tejfel, nem habos torta.

Hogy ki miben hisz..emberfüggő. Nem ettől lesz ember az ember, ezért elítélni valakit.. butaság! A hit önmagában is tág fogalom.. csak mindenki másban és máshogy látja.

Hinni szép dolog,de akik nem hisznek Istenben,azért bocsika nekem is több van mint sárgolyó és jó sokan vannak ezzel így szerintem.

Akik nem hisznek Istenben jól teszik szerintem,tudod nekem az a véleményem mindenki önmaga Istene és ha magában hisz az ember és abban,hogy álmait vágyait megtudja valósítani akkor bizony a sárgolyó sem sárgolyó azoknak sem akik nem hisznek menyben és pokolban és Szent Petiben.

Az Istenem magamnak én vagyok és lehet ez egós,nagyképűs itt neked,vagy nektek,nekem így 28 évesen ez jött be és ez térül meg:-)

Én pedig elhiszem a jót és a szépet és a boldogságot és....szóval aki nem hisz Istenben nem kell leírni,ugyais nekem a te kommented ez volt.Én kívánom hogy aki hisz Istenben az is legyen boldog és a pogányok ateisták is:-)

Maga a hit meg van és lesz is,mindenki máshol gyakorolja szerintem és ez így van jól:-)

Furcsa, lehet igazad van. Nem tudom. Én így tettem, bár lehet, hogy fontos volt az első találkozásom a hittel. Nekem az első osztályban az első vallásórán a tanárnéni azt mondta, hogy Isten teremtette a világot, és a mai napig is emlékszem arra a heuréka érzésre, hogy igen! akkor ezért létezek, és minden állat és növény.

Majd nagykoromban már nem volt ez ennyire könnyű, akkor már sok tépelődés után ez az érv oda vezetett, hogy magamraerőltettem a hitet. Bár nem volt nehéz mert volt ez a hátterem, és a szívem mélyén hinni akartam.

Sziasztok!

beindítottam a fórumot majd nem volt időm írni, de most itt vagyok, és örömmel látom, hogy sokan írtatok, és osztottátok meg az elképzléseteket erről a dologról. Annak külön örülök, hogy senki nem kezdett el marni senkit, mert ezek megosztó témák, sok öntelt hívő nem bírja elviselni, hogy más nem így gondolkodik.

Én egy dolog miatt hiszek Istenben: asszem Newton vagy valamelyik fizikus-filozófus vezette le ezt logikusan: ha nem hiszek és nincs Isten akkor nem történik semmi meghalok és kész- ha nem hiszek, de van Isten, aki azt kéri higgyek benne, akkor elesek attól a lehetőségtől hogy a mennybe kerüljek - ha hisszek Istenben, de ő nincs, semmit nem veszítek, csak lesz egy szép tisztességes életem- de ha van Isten és én hiszek benne mindent megnyerek.

Ezeket a lehetőségeket vettem számításba és azt mondtam hinni jobban megéri mint nem hinni. Utána valahogy mintha Isten elkezdte volna bebizonyítani nekem a létét.

Nézem a világot és látom sokan nem hisznek. Megértem őket, titeket. Nem is olyan könnyű hinni amit az ember nem lát. De érdekel ki mint gondolkodik ezekről a dolgokról. Sok emberrel találkozom akik mind más miatt győződtek meg erről vagy arról. Kiváncsi vagyok az érvekre, a személyes tapasztalatokra, mindenre ami a hitet formálta bennetek.Nem írom, hogy nemhitet, mert olyn nincs, az ateista is hisz- nincs Isten.

Az általam ismert egyistenhitek annyi sebből vérzenek, annyi logikátlag, megmagyarázhatatlan pontja van a hitrendszernek, hogy egyértelműen látszik, emberi munka eredménye. Eformán pedig már mindegy, hogy a Mikulásról, Mary Poppinsról vagy Istenről szól a mese.

Amúgy jobb is, hogy így érzek, mert borzasztó lenne abban a hitben élni, hogy egy gonosz, érzéketlen figura csak azért csinált egy csomó kreatúrát, hogy utána szenvedjenek, és a saját tökéletlen munkájának a hibáját rajtuk verje le.

En nem hiszek istenben, mert szerintem ma mar az nem allja meg a helyet, tul egyszeru. :)

Alapveltoleg nem egy rossz dolog, mert azert lettek kitalalva az ilyen dolgok, hogy a embereket elrettentsek a rossztol, pokol tuzen fogsz elegni,meg stb...

Regen egyes nepek azt talaltak ki, hogy volt negy reteg a tarsadalomban rangletra szerint es ha jol viselkedsz egesz eletedben, akkor kovetkezoben egyel feljebb kerulsz, ha nem akkor lejjebb...

Aki hisz valamiben es feli mondjukistent es attol jobb ember lesz akkor az egy jo dolog es akkor van ertelme a dolognak...

Volt, hogy en is hittem istenben, de felnottem.:)

Tul sokat mozogtam ilyen korokben es lattam olyat...

Az egyhaz az egy vicc, ki lett talalva erdekbol, meg stb... Nem akarok senkit megbantani, de adomentesseg, meg anyamtyukja. Regen azok kormanyoztak, milyen jo is volt.:D

Talalkoztam olyan apokkal akik nem is hittek istenben, az milyen?

En abban hiszek, hogy anelkul is lehet valaki jobb ember, hogy hisz valamiben, hogy fel valamitol.

Szerintem jobb az, hogy azert nem teszek rosszzat, mert nem akarok rosszat a masiknak, nem azert mert felek apokolrajutok.:)

Mindenki abban hisz amiben akar, van sok vallasos ismerosom, szivuk joga.:)

De mikor hittanoran megkerdem, hogy akkor a dinoszauruscsontvazak, hogy kerultek oda ha nem voltak es evolucio sem volt... es azt mondja a no, hogy az ordog tette oda, hat az vicc...

Azert mondtam, hogy ma mar nem allja meg a helyet, legalabbis a vallas...

Istenben lehet hinni es akkor mindenki azt kepzel amit akar.:)

Kiskoromban imatkoztam taviranyitosautoert, nem kaptam, hat ezert.:D

Sziasztok! :)

Én hiszek. És ebben az egy szóban benne van a lényeg. Hinni nem akkor lehet/kell, ha már be van bizonyítva... Nézzétek meg az értelmező szótárban!

Hogy miért hiszek? Mert elképzelhetetlennek tartom, hogy minden, ami körülöttem van, ami bennem van - és itt most nem fizikai dolgokra gondolok, tehát nem autókra, házakra, meg a belsőszerveimre... - csupán egy olyan véletlen műve lenne, mint egy egysejtű, vagy egy amőba - ami egyébként honnan/hogyan lett évmilliókkal ezelőtt?...

Vannak gondolataim, érzéseim, megérzéseim, önálló akaratom és tudatom. Nem tudom elhinni, hogy mindez csupán fizika, kémia, biológia... Persze ezek is létező dolgok.

De aki átélte már a "poklot" és átélte már a szinte hihetetlen mértékű örömet, boldogságot is; aki nem csak a kézzelfogható dolgokra nyitott, az egész egyszerűen érzi, hogy többről van itt szó, mint a véletlenek közjátéka, evolúció vagy "biológia". Természetesen ehhez meg kell tanulni nyitottnak lenni, pozitívan gondolkozni, és levenni a - mások által ránk erőltetett - szemellenzőt.

Persze a környezet nagy befolyással bír; a neveltetés, a család és amit a felmenőinktől öröklünk, ránk nyomhatja a bélyegét.

Minden esetre én csak sajnálni tudom azokat, akiknek nincs hitük. (És itt most nem a papok által tanított, Bibliában definiált Istenbe vetett hitről beszélek.) Mert ahogy az elején mondtam: nem akkor hiszünk, ha valami bizonyítottan létezik, hanem HA HISZÜNK, AKKOR AZ SZÁMUNKRA LÉTEZNI FOG!!!

Aki nem hisz Istenben, nem hisz a mennyországban, annak nincs is. Annak ez van itt, ez a sárgolyó, a "biológia" meg az evolúció. Legyenek boldogok vele. Nekem ennél több kell!