Kezdődik a tanév

Szeptember elseje jelentős forduló a naptári év során. Véget ér a nyári szünet, a közoktatásban megkezdődik a szorgalmi idő. A tanév voltaképpen szeptember elsejétől augusztus 31-ig tart, a szorgalmi idő ezen belül, a tanév rendjében meghatározott, szeptembertől júniusig tartó időszak. Minden életkorú, valamennyi évfolyamot kezdő tanuló számára izgalmas időszak következik, most azonban az első általános iskolai osztályt kezdő, kicsi gyermekek iskolai életének kezdetével kapcsolatos gondolataimat osztom meg az érdeklődő és érintett szülőkkel. Teszem ezt egy jelentős tapasztalat birtokában, amelyet most lezáruló 40 éves pedagógusi pályafutásom alatt fölhalmoztam.

Az iskolaválasztás már megtörtént, a beiratkozások szintén, még április hónap folyamán. Szívből remélem, hogy minden kisdiák számára megtalálták szüleik a legmegfelelőbb iskolát, ugyanis a legfontosabb az indulás időszakában ez. Milyen a jó iskola? Ahol a legfőbb érték a gyerek. Nem szerettem soha ezt a kifejezést, hogy „gyerekközpontú” mert milyen központú lenne, amikor a feladata a gyermekek oktatása-nevelése. Mégis van a szó mögött valóságtartalom, mert igenis, vannak iskolák, ahol annyi ambíció, törekvés, érdek, önmegvalósítási és bizonyítási szándék köti le a nevelőtestület energiáját, hogy sokadrangú feladattá válik a mindennapok küzdelmes aprómunkája, a tanítás-tanulás-nevelés.

A jó iskola biztonságos. Igaz, ma már kevés a megszeppenten érkező 6-7 éves kisgyerek, azonban a látszólagos, még inkább a túlzott magabiztosság mögött sok-sok szorongás lappang, ez biztonságos iskolában a minimálisra csökken.

A kifogástalan magatartású, normakövető, alkalmazkodó gyermek lényegében a tanító nénik álma, hiszen a legkevesebb egyéni odafordulás igényeltetik személyükkel kapcsolatban. Vannak viszont feltűnő, kirívó viselkedésű, mozgékony, hangos, zajos, öntörvényű, szembeszegülő, irányító szándékú, szabályokat figyelmen kívül hagyó kisdiákok, akiket bizony nagyon nehéz a 45 perces órák tartama alatt úgy foglalkoztatni, lekötni, hogy a kisebb vagy nagyobb létszámú tanulócsoport közös tevékenységét, amelyet a tanító gondosan megtervezett, ne zavarják meg, szélsőséges esetben ne tegyék megvalósíthatatlanná.

A jó iskola tehát nem in medias res kezdi a tanévet, „mostantól írni, olvasni, számolni tanulunk, és jaj annak, aki ezt nem tudja elfogadni”, hanem a tanulócsoport igényeihez igazított szoktatási időszakot szervez. Ez hasonlatos az óvodában megszokott foglalkozásokhoz, és szépen, észrevétlen vezet át az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott küldetés teljesítésének napi feladataiba.

A kedves szülő ne legyen türelmetlen, higgyen az iskolában, a pedagógusban. Fogadja el a tanító koncepcióját, módszereit, mert azokat valószínűleg szakmai felkészültség, tudás alapozza meg. (Most ne foglalkozzunk azzal, ha ez nem így van, mert az egy másik történet.)

Legyen a gyermek támasza, és ne essen sem abba a hibába, hogy bagatellizálja, sem abba, hogy dramatizálja az iskolakezdés jelentőségét. A kicsi új közösségbe kerül, időt kell hagyni számára, hogy azt a szociális szerepét, hogy mostantól „XY Iskola 1. b osztályos tanulója” ki tudja alakítani.

Sikeres tanévkezdést minden 1. osztályos kisdiáknak és szüleiknek!