Képtelen vagyok megbízni benne... (beszélgetés)

Sziasztok!

Beszéltem vele... azt mondja nincs semmi csak sms, azt mondja nem a csaj miatt ilyen velem (volt) hanem "minden" miatt (pl. rászóltam hogy nyissa ki az ablakot, meg ne üljön a gép előtt 10-12 órát stb. )

Végül nem költözött, küldtem, de nem ment.

Sírt, én is.

MOst avgyunk, talán jobban közeledik, simi, puszi és hasonló dolgok, de a bizalom részemről... 0 .

Így nehéz lesz.

Megkértem ne irjon több ilyen sms t másnak..., megígérte.

És most hogyan tovább???... fogggggalammm sincs.

"Jó lenne ha volnál, csak egy jó szót suttognál..." - így érzem "magam" jelenleg.

Én ezzel a lépéssel nem értek egyet, mert itt már túlmentek azon a határon, amikor még a másikat féltékennyé lehet tenni, vagy legalábbis gondolkodásra bírni...

tavaszi szél

Te is kimondtad már, hogy nem bírsz vele együtt élni, nem érzel semmit.

Hagyd elmenni, mert már agyban, és lélekben elment, és ahogy az sms-t olvastam, megmerem kockáztatni, hogy már testben is…!!Nem fogod tudni vissza tartani, hisz még az sem érdekli, hogy családja van...

Kezdj új életet, egy olyan férfi mellett, aki megérdemel!

VAn benne vmi...

Igyekszem majd, csak hát... én nem ez vagyok...

Megyek haza lassan, nem birok dolgozni, muszáj vele beszélnem, mert már az ájulás kerülget az idegtől.

Félek, én nem ezt szeretném...

Igen, ma lépek... megkérdeztem, megnézhetem e az sms t amit írt...- olyan helyen dolgozom, hogy látom a szöveget- azt modta igen, hát én meg csináltam neki "búcsú ajándékot"... a csajról 3 kép majd alá a szöveg amit küldött... és ezzel befejezve...

Nem tudom miért csinált ezt velem... kikészitett.

Ugy érzem megőrülök...

Szerintem ez nem egy ártatlan baráti sms.Ha még nem is történt semmi köztük,bár erre kicsi esélyt látok,akkor is a párod nem úgy írt mintha egy ártatlan baráti kapcsolat lenne a részéről ez az egész.Amiből ezt leszürtem az a sexi szöszi,jó volt téged érezni,ajkacskáid,merev lemez/kíváncsi lennék,hogy ez a merevlemez mit takarhat/,mindíg is tudtam,hogy jó a nyelvérzéked.

Én az atipus vagyok,hogy a félre lépést nem tudom benyelni.Én biztos,hogy befejezném ezt.Ez már így nem kapcsolat.Neki kényelmes,hogy vagy,mert van mit ennie,van tiszta ruhája,ki van takarítva....én ezt látom.De még mindíg hangsúlyozom te döntessz, a te életed,a te egészséged.

Sziasztok!

Elég érdekesen alakul ez a "dolog"...

Nézzétek mit találtam az sms ei között (tudom szemét vagyok, hogy belenéztem, de jelen pillanatban ez érdekel a legkevésbé). Szóval ezt ő írta annak a csajnak akivel tavaly év vége felé olyan sokat sms ezett, és amira már majdnem rámentünk (?):

(kis infó hozzá: a csaj katona Szolnokon, dec. óta helyezték oda)

"Szia Szolnok szexi szöszi szöldzsörje" :D Jo volt tégedet látni,hallani, érezni, igaz csak nagyon rövid ideig sad.gif... ez villam latogatás volt, de nagyon! Amit mondtál az ajkacskáiddal elmentve a merevlemezemre, köv. bulin már 1ütt palinkázunk... wink.gif addig is vigyazza' magadra, és gratula a nyelvvizsgadho' vansz ögen! nemhiába mindig is tudtam, hogy Jó a nyelvérzéked..."

Na asszem nem kell semmi mást írnom...

Hívtam a csajt ahogy megtaláltam, és kérdeztem ez mégis mi a f@sz... semmi csak sms... és mondom nem zavar hogy nem egy kapcsolatot hanem egy családot teszel tönkre? hát ő nagyon kellemetlenül érzi magát... nagyon szépen és udvariasan, de megkértem ne keresse többet a férjem... (az előző "beszélgetésünkhöz képest)

Szóval jelen pillanatban hánynom kell az idegtől...

Vki mondja meg mit csináljak...!!!

Én értem ezt félre? vagy valós dolgok ezek????

Huhúúúúúúúúúúúúúúú, nem bírom sokáig...

Sziasztok!

Szabin voltam... otthon meg nem tudok írni ha nem vagyok egyedül.

Szóval:

-Nem, nem ő mondta, hanem én. Úgy érzem nem vezet semmi jóra ez az állapot, és meguntam "ezt a szerepet".

Olyan nyavajáim lettek amiket a sztressz okoz (nőgyógyászati és egyéb) szóval már a "tönkre menés" határán vagyok- és ugyan ez volt tavaly is ebben az állapotban.

Mintha jó lenne neki ez a "távolság" bár kicsit jobban "közeledik" mint én. ( itt arra gondolok, hogy poénkodik velem -eddig nem nagyon volt jellemző- piszkál, bögdös, és már leállitottam, de így is. Én pedig mintha a egy lakótárssal élnék semmi "személyes" kapcsolat- nincs érintés, felesleges beszélgetés, nagyivben kikerülöm ha netán nem férnénk el pl. a konyhában ha ő is beáll a pulthoz inkább odébb megyek- szóval a több mint 3 lépés távolságot tartom.

A furi, hogy már nem hiányzik - semmi.

Az elején belőrültem, hogy nem érhetek hozzá, nem szólhatok hozzá, de most nem is akarok.

Elfáradtam.

Ezt ő mondta,hogy vagytok egyenlőre?Nem tudom ez a taktika mennyire fog bevállni?!2 irányban sülhet el a dolog,ill.3.

1.lehet nem fogja meghatni és zajlik tovább így,hogy csak egymás mellett étek és még örülni is fog,hogy nem b...ogatod,ahogy korábban írtad

2.máshova fog menekülni,máshoz fog fordulni

3.észbe kap,és megváltozik

De mivel pasiról van szó erre az utolsóra kicsi esélyt látok,vagy ha igen megváltozik az se valószínű,hogy sokáig tartana,de láttun mondjuk már csodákat.

Lásd be, hogy Ő nem látja be, hogy viselkedik, és nem érti, hogy Te min parázol...

Nem látod el feleségi teendőidet?! Nem hiszem, hogy zavarni fogja...Sőt. Még sértettebbek fogja magát érezni, és vigaszt fog keresni. De nem melletted...

Ne tedd tönkre magad! Biztos, hogy találsz olyan férfit, aki társad lesz, és szeretni, tisztelni, és becsülni fog!!

Igen, pont most kaptam meg ugyan ezeket a sráctól akivel tegnap este volt - nagyon jóban vagyok vele, "mellettem" van -

Ja próbáltam beszélni vele, több kevesebb sikerrel... vagyunk egyenlőre, most megpróbálom azt a "taktikát", hogy levegőnek nézem - természetesen normálisan, szóval kommunikáció lesz csak a feleségi "teendőimet" nem látom el -

Aztán majd meglátjuk...

"Annyiszor próbáltam már, az elhatározás meg is volt, még ma is az üzeneteitek után, de közeledik a perc mikor hazaér és egyszerűen nem fogok tudni egy büdös szót sem kinyögni ez ügyben, nem tudom mi ez, talán félelem, talán még szerelem, bár ezt kétlem"

Egyik sem. Simán lelki terror (de ne legyünk ennyire harciasak), nyomás alatt tart. Tudja, hogy mi a gyengéd, és ott fog meg...Határozottnak kell lenned, mert teljesen rád fog telepedni

Sziasztok

Hű, nem semmi, amiket írsz.

Sajnos abból, amit írsz, és ahogy, egy eléggé elkeseredett, egyáltalán nem boldog, esze szerint menne, de a szíve szerint maradna nőt, anyát látok...

Ahogy a férjed viselkedik, az már több mint megalázó. Be is ismeri, hogy nem szeret, de sajnos nem is tisztel, sem mint nőt, sem mint embert.

Mennem kell... alszunk. Holnap jövök.

Jóccakát'!

Annyiszor próbáltam már, az elhatározás meg is volt, még ma is az üzeneteitek után, de közeledik a perc mikor hazaér és egyszerűen nem fogok tudni egy büdös szót sem kinyögni ez ügyben, nem tudom mi ez, talán félelem, talán még szerelem, bár ezt kétlem.

Ha elkezdem vagy átvált cinikus módba, vagy nem szól semmit, vagy én vagyok a hibás - kis depresszióm volt, és későn mentem orvoshoz vele, így "nem tudta mi a bajom" vagy 1,5 évig... és mindig arra lyukadunk ki, hogy akkor romlott meg a kapcsolatunk, mert nem voltam őszinte - erre szoktam én mondani, hogy ha figyeltél volna rám, észre kellett volna venned...-

Szóval alkalom most is van ill. lesz, mert most szólt a b.nőm, h most indulnak a barátjával (ő hozza haza, kb. 40 perc)

Mindig várom a "megfelelő" időt... de ...

Sokszor volt már, hogy ua. csináltam mint ő (gyerekkel, vele, a háztartással)... és mikor ezt mondtam neki, csak annyit reagált (nem normális stílusban) , hogy na peeeeersze, ő nem így csinálja.

Hm... ma sem hitt nekem, részéről is oda a bizalom, csak nem tudom miért, illetve sejtem... pl. a pénzes dolognál: úgy derült ki, hogy mennyi is volt amit vett, hogy a számlát a nadrágja zsebében hagyta... na hát én meg ugye mostam, megnéztem mi van benne... de szerinte én kutattam.

Bután csinálja vagy nagyon hülyének néz...

Mikor elment? ... mert nem tudta mit akar, szeret vagy nem... (beszélgettünk, hogy már vagy 1 éve nem boldog, nem volt boldog a kettesben eltöltött horvát nyaralás alatt, "csak" jó volt, azért játszik ennyit, hogy ne b@szogassam, hogy nincs otthon, és ez ugye ördögi kör, hisz "így sincs otthon", mert nem lát és nem hall míg játszik-)

Magától jött, egy hét után, majd mikor mi mentünk el otthonról a Lányunk mondta, hogy menjünk haza Apuhoz (épp orvoshoz vitt minket és mikor "haza" akart vinni megkérdezte hova vigyen, mondom hova szeretnél? - erre ő: oda ahova te szeretnéd, majd ekkor szólt közbe a Lányunk... haza.

Na igen ez a Legjobb védekezés a támadás elv...

Én valahogy úgy vagyok ezzel, hogy nem süllyedek le a másik "szintjére".Ha nem lehet intelligensen, megbeszélni, és nincs annyi esze, hogy felfogja, hogy egy kapcsolat,(vagyis is házasság), hogy működik, mi fér bele, és mi nem , mi az az irány amerre KÖZÖSEN kell haladni, akkor lépni kell

:)

Ez jó ötlet, de szerintem a pasik máshogy vannak összerakva.

Kevés amelyik észbe kapna, sőt még lehet, hogy Ő lenne felháborodva,És szegényt még illetné valami ősi mesterséggel...