Mit tegyek az alábbi helyzetben? El vagyok keseredve nagyon, mert úgy érzem, nem tudok már megbízni állítólag istenhívő emberekben... (beszélgetés)

Ez így kerek.

Aki tud elengedni, az egy nagyon értékes tulajdonsággal bír.

„Megtanulni élni nem más, mint megtanulni elengedni.”

/Buddha/

Kedves Agi03!

Még mindig itt tartassz?? :DD Lépj már túl az egészen, éld az életedet! Örülj annak, hogy élsz! :DD

Ilyeneken keseregni?! Magasról tenni kell a nagy barátnődre, aztán annyi!

tohonya - mondhatni :D

száni kategória

velük kell a legjobban vigyázni. mostanában tapasztalom jobban, hogy lusták és megbízhatatlanok (najó, nem általánosítok, az az egy, akiről mostanában közelebbi tapasztalatot szereztem

:D

elég vicces

Nem értelek...

Nem segített senki, az Élet tanított meg rá, elvéve érte a tandíjat is... :D

De utálom azt, amikor valaki még dicsekszik is, hogy vannak "funkcionális barátai", hányingerem van az ilyenektől már.

Bámulatosan vág az eszed:-)

Segített valaki?

"funkcionális barát", vagyis ÉRDEKbarátság. csak azt nem veszed észre, hogy a barátság és a "funkcionális"/"érdek" kizárja egymást.

Én ezeket hívom pofátlanul kihasználó, lehúzó férgeknek, akik csak addig vannak bárki mellett, amíg az ÉRDEKÜK úgy kívánja, és nem is a másik érdekli őket mint ember...

Sajnálom, hogy ilyen kellemetlen élményben volt részed...!

Még inkább sajnálom, hogy - nekem viszonylag szokatlan, nyers hangvélelben - "segítenek" egyes hozzá szólók.

Én Benned azt a Nőt vélem felfedezni, aki inkább veszít sem hogy feladná Női mivoltját.

Ha Te is jónak látod - , szívesen váltanák Veled néhány virtuális privát levelet az itt leírtakról és másról.

Tisztelettel

rewt

lehet, de az ellen is lehetne tenni, eljárni ide oda és máris vannak "funkcionális barátaik"

én igy hivom azokat akiket nem tarok barátnak, viszont valamilyen ok miatt sokat találkozunk és beszélgetünk és nagyon nagyon jó a kapcsolatunk. pl anno szobatársak, csoporttársak, klubtársak

Hát szerintem az emberek nagyon kicsi hányada igazi "hívő".

Nagyon sokan csak az álarc mögé bújnak.Én idősebb korosztályból ismerek embereket, állandóan a vallásuk mögé bújnak, közben sz.r alakok, álszentek.

Amúgy az egész vallás dolgon én csak röhögök, kellett régen a buta embereknek valami amiben hinni lehet, és meg lehetett őket félelmlíteni.

Az is lehet becsületes aki nem hívő.

hát te hülye vagy, bammeg most nagyon felhuztad az agyam, miért nem veszed észre magad ha nem kellesz mit mész utána, minek siránkozol , csak magaddal cseszel ki de tök feleslegesen

hogy lehettek ennyire idióták?

a barátság az egy kölcsönös valami ha az egyik fél részéről vége annak vannak jelei és akkor legyetek már olyan okosak hogy ti is lezárjátok, márcsak a saját érdeketekben is

oda vissza megtörtént ilyen velem, de egyiken se lelkiztem a másik fél se problémázott, ha véletlenül összefutunk valahol tudunk örülni , párszót beszélünk és ennyi se ő nem neheztel se én

asszem ti nagyon ráértek hogy van ilyen baromságon időtök ennyit keseregni:D

Szia!

Köszönöm szépen, hogy megosztottad a saját tapasztalatodat, ami kísértetiesen hasonlít az általam (is) tapasztaltakhoz.

Valóban, az ilyen emberek a másik személy ragaszkodását használják ki. Sajnos, éppen a ragaszkodás miatt nem kis sebet hagynak maguk után az ilyenek. De én nem tudok, és nem is kívánok hozzájuk hasonlóvá válni, mint ha nem ember volnék...

Tényleg az a baj, az nehezíti az ilyen helyzeteket hogy amíg bármi okból érdeke, hogy a kapcsolat fennmaradjon, addig kitűnő színészek...aztán lelépnek, úgy, hogy még el sem köszönnek, mert "nem volt rá ideje"...

Sajnálom, hogy így alakult, átérzem a helyzetet. Én is így jártam, ami a hanyagolást illeti. Bár az én esetemnél a barátnőm nem vallásos de ő is ezt játszotta velem.

Jól elvoltunk, de aztán egyre jobban szokásává vált, hogy ha kerestem sorban lemondta mosolyogva, hogy dolga van de majd beszélünk! Maaaaaaajd.... Vártam vártam semmi, megint rákérdeztem és megint hát sok a dolgom, de maaaaaajd találkozunk! Egy faluban laktunk, 200 m-re de maaaajd találkozunk. No ezt költözés előtt játszotta el velem 2 hónapig. Április végén kezdte el ezt játszani velem és nem adott magyarázatot rá, hogy tulajdonképpen miért csinálta? Mindig mást hozott fel indoknak, hol rám fogta, hol a körülményekre, hol semmit nem tudott rá mondani. Csak akkor találkoztunk amikor egy másik barátnőmmel elmentünk hozzá, hát veszekedésbe torkollott a dolog és el is sírtam magam ott helyben, hogy idáig jutottunk? Ennyire nem számítok már azok után? Aztán ott helyben később kibékültünk, megígérte majd amíg itthon lesz találkozunk többet. Na a több az 1 találkozót jelentett, akkor is késett másfél órát a megbeszélt időponthoz képest.

Ezután költözött el rá 2-3 napra kb, amikor is még simán találkozhattunk volna, meg előtte, de sosem ért rá! Na de bennem tönkre tett valamit abban a 2 hónapban, eltávolodtam tőle, nem tudtam neki örülni...

De most, hogy elköltözött érdekes mód keres, na persze csak neten át, pedig ingyen fel is hívhatna de ugye minek? Már egy ideje úgy sem beszéltünk nagyon, akkor sem ért rá...

Az utóbbi időkben úgy éreztem, csak akkor ért rá ha kellett valami. Utoljára is amikor találkoztunk, elvitte az egyik cuccát amit én őriztem meg neki régóta. Még az is úgy jött le, hogy még akkor is azért volt főként az a találkozó mert el akarta vinni! Mit higgyek, ha késve érkezik az utolsó találkozásra is? Cseszett rám... Hát ezt hiszem.

Most én cseszek rá! Amióta elment, én nem írtam neki, csak válaszoltam rá ha írt. De unom. Én írok neki sorokat, ő válaszol egy rövid tőmondatot. Vagy ennyit: jaja... Ezt meg már minek? A pasi miatt ment el, azért volt sietős neki mert még mindig itt lehetne augusztusig aztán pedig így is úgy is összeköltöztek volna (ahogyan meg is történt). Azzal a 2 hónappal teljesen kiirtotta belőlem a baráti érzést, már csak max havernak tekintem és mérges vagyok rá amiért így elbánt velem.

Szerintem érzed te is, ha csak kihasználnak, de mivel ragaszkodó típus lehetsz te is, én az vagyok legalábbis, ezért tudnak újra és újra kihasználni. Te pedig hinni akarod, hogy de csak nem azért... De sajnos csak azért.

Az, hogy valaki például ül a templomban és a többiekkel együtt mondja a szöveget és imádkozik, az semmit nem jelent. Sok az álszent! De nagyon sok van...

Én azon csodálkozom, hogy egyáltalán van valakinek arca ilyen nyíltan a másik szemébe hazudni olyat, amiről mindkét fél tudja az igazat. Az ilyen emberek nagyon jó színészek, emiatt szerintem nehéz kiszűrni azokat akik ilyen kétszínűek, mindig csak később derül ki róluk amikor közelebb kerülsz hozzájuk.

Akkor gondold végig azt, hogy Jézust 12 legközelebbi barátja közül mindegyik cserbenhagyta, 1 pénzért halálba küldte az árulásával, 1 pedig azt is letagadta, hogy ismeri...

Ha nálad jobb a statisztika, akkor örülj neki, de míért vársz jobbat?

:D :D :D

Lehet, elég lesz csak ide visszanézned, és a saját jó tanácsaidat elolvasni. :)))))