Írjunk szerelmes versikéket! (beszélgetés)

JeepCKing: Calypso szigete...

Mi ez mi, ily rövidke

Idõ elteltével hozzád köt,

Mint kacs szõlõt a karóhoz?

S miért hiányzol úgy,

Mint sötét börtön

Rabjának a napfény?

Miért borzong testem úgy,

Mint kit szellõ simogat,

Mikor hangod hallom?

S miért álmodok ébren is…

Ébren is Terólad, mint

Éhezõ a kenyérrõl?

Miért szomjazom csókod,

Mint sivatagi vándor

A kristály tiszta vizet?

S miért halok bele újra,

S újra minden érintésbe

Melyet tõled kapok?

Miért égek el minden

Pillantásodban, mint

Bûnös lélek a pokolban?

S miért lüktet így a hús

A mellkasomban,

Mikor hozzám jössz?

Mi ez az érzés,

Mi lakozik Énbennem?

Mi ez, mi feldúlja jelenem,

S zúzza szét napjaim?

Mi ez, mi így megszédít,

Mint a jó bor,

S elveszi eszem?

Mert…

Kis szobámban ülök, s merengek magamban,

Rabul ejt hiányod, s zavar van agyamban.

Azt sem tudom ki vagy, még nem is ismerlek,

Hogy lehet, hogy máris, szívemben cipellek?

Jár az óra; tik-tak, de nem megy az idõ,

Vánszorognak percek, s képek jönnek elõ;

Fogom a két kezed, s szép szemedbe nézek,

Kedvesen mosolyogsz, s utolér a végzet.

Bármire gondolok, te jutsz az eszembe,

Bármerre is járok, te jársz a fejembe.

Ha szemedbe nézek, egy világot látok,

Nyílnak a lelkemben, boldogság virágok.

Bárkivel beszélek, te szólasz helyette,

Bármilyen nõt látok, mindnek vagy felette.

Ha két kezed fogom, enyém a mindenség,

Bármilyen ajándék, nélküled semmiség.

Bárhova is lépek, a lábnyomodat látom,

Álmaimban folyton, érkezésed várom.

Lelkemben kisvirág, egyre csak növekszik,

Szívem lüktet vadul, tehozzád törekszik.

Pici szád hívogat, mint méhet a virág,

Nektárja többet ér, mint az egész világ.

Bõrödnek bársonya, mint a finom selyem,

Két kezed orcámon, s nem találom helyem.

De ez a pillanat, mint holmi varázslat,

Éjfélt üt az óra, s elszáll a káprázat.

Marad a valóság; Te nem vagy itt velem,

Így egyedül hajtom, álomra a fejem.

Egy belsõ hang, mely

Feléd irányít, s én

Képtelen vagyok e különös,

Csábító hangot nem

Meghallani, mintha csak

Szirén éneke volna.

S Calypso szigetének

Partjai, mint mágnes

A vasat, úgy vonzza

Kicsiny hajómat, s nincs

Szél, mi irányváltásra

Késztethetne…

Legalábbis azt hiszem…

De ha egyszer végre

Partot ér hajóm,

S fejem Calypso

Lágy ölébe hajtom…

Erõt vesz majd rajtam…

… egy örök álom.

2004. december 16.

Csak egy percig szeress, míg elmondom imádlak

Csak egy óráig szeress, míg megsúgom kívánlak

Szeress egy napig míg csókolni tudlak

Szeress egy életen át és mindig szeretni foglak

Nem kell a gyűrű és nem kell a név

De te kellesz nekem ameddig csak élsz!