Igazán megbántott, megcsalt, átvert nők ide! (beszélgetés)

És ahol Anyukád él, ott nem lenne valamilyen állás? Értem én, hogy 200 km és nehéz gazdasági helyzet, bla-bla... De ha olyan a szakmád...

Egyébként tudom, furán hangzik, de az óvodás korú Gyerkőcök, még könnyen váltanak. :) Nekem is 3 oviba járt a Fiam, mert közben költöztünk (építkeztem), majd pedig nem találtam azt az óvodát megfelelőnek, ahová vittem. A harmadik óvoda ott volt a munkahelyem közelében, kb. 5 perc alatt ott tudtam lenni, ami mind a Gyerek, mind az én számomra sokkal megnyugtatóbb volt.

Gigus! Kérdezhetek két dolgot?

1. Nem lehetne a munkahelyedhez közeli óvodát találni?

2. Édesanyádnál nem lenne helyetek? És ott, azon a környéken munkahely?

Azt nem írom,hogy a 2év alatt megszokhattad volna,csak előtte ne sírj,mert akkor tudja,hogy bármit megtehet veled!

Anyukádnék nem tudnak segíteni,férfi rokon esetleg?

Engem,nagyon megrázott amit írtál...

Ne hagyd magad,és ne sírj előtte!!

Csak vigyázz magadra!!És ha gáz van,ne késlekedj,hívd a rendőrséget!

Nem tudom,mennyire vagy bátor,de én a helyedben egy zárcserés támadást alkalmaznék!

Ha jön,dühöng,egyebek lehet hívni a zsaru bácsikat!

Jó nagy egy.... a párod,már ne haragudj....

De nagyon sajnálom hogy ez történt veled,és még számtalan hölgy jár így,férfiak miatt,de ne engedd hogy így bánjon veled.

Légy erős és határozott,ne add meg neki azt az örömet hogy lássa rajtad hogy összetörtél.

Szia!

Még előbb megemésztem,amit írtál,mert kb.a gyomrom forog(nem tőled)

Sziasztok!

Most járok itt először, de végső elkeseredésemben nem tudok már kihez fordulni. Kérlek segítsetek! Röviden leírom a történetem. Párommal 15. éve élek együtt, van egy 5 éves kisfiunk. A párom 2 évvel ezelőtt közölte velem, hogy nem kellek neki, vége közöttünk mindennek, de elköltözni nem akart, mert a fiunkért felelősséget vállaltunk, tehát együtt neveljük fel.

Neki 2013. májusában lett egy új kapcsolata, szerelmes lett egy 10 évvel fiatalabb lányba. Járt hozzá minden nap és majdnem minden este. A fiunkal nem foglalkozott, én pedig az ő elmondása szerint a világ legundorítóbb nője lettem. Nem bírtam tovább 2013. szeptemberében elköltöztünk a kisfiammal. Elköltözésünk után a barátnője beköltözött a közös lakásunkba, de ennek ellenére a gyermekünk apja, minden nap hívogatott, hogy elvettem tőle a fiát. Napi 3-4 órát zaklatott, majd 2014. januárjában mondta, hogy költözzünk vissza és hozzuk rendbe amit elrontottunk. Közben a barátnőjével folyamatosan veszekedett, szétverték a közös lakásunkat, stb. Visszaköltözésünk után a gyermekem apja tovább folytatta a kapcsolatot a barátnőjével. Hol összevesznek, hol kibékülnek. Az összeveszéseik verekedésig és feljelentésig is elfajultak. Én eközben mindent meg teszek, mosok, főzök, takarítok. A lány közben megcsalta a fiam apját, egyéb közösségi oldalakon a bejegyzésekből egyértelműen kiderült. Sajnos ő nem hiszi el, továbbra is együtt vannak. Én elköltözni nem tudok már sehová, ő használja az autómat, hordja el egyéb cuccaimat a barátnőjének és közben zsarol is. Nekem beszámolási kötelezettségem van, hová megyek, kivel találkozom, mikor megyek haza, ha eset nem érek haza arra az időpontra amit ő mond, akkor közli velem, hogy ne is menjek haza, a gyerek marad, én pedig menjek el. Sajnos lehetőségem nincsen, hogy elköltözzünk újból, ő nem akar elmenni, de a barátnőjét sem hajlandó elhagyni. Közben folyamatosan aláz, üvöltözik velem és továbbra sem foglalkozik a fiunkkal.

Kérlek benneteket, hogy tegyetek javaslatot, hogy ilyen helyzetben mit tudok tenni vagy ha valaki van, volt ilyen helyzetben, jelentkezzen. Minden érdekel!