Hogy leplezitek ha vkit nem kedveltek de ünnepekkor egy asztalhoz kell ülni? (beszélgetés)

Hát igen, inkább Mindenki úgy ünnepeljen, hogy ne feszengjen, hogy jól is érezzük magunkat...

Ha valahol sérelmek vannak, az ünneptől nem fog elmúlni, és nem Mindenki képes felvenni a fapofát...

Nem hiába szól így a mondás:

"Inkább távolról szeretni..."

Mi pont ezért idén elutazunk csak hármasban egy üdülőbe karácsonykor.Sem szülők,sem sógorok és sógornők nem fognak háborgatni.Kiszolgálnak,készülnöm sem kell,esetleg sütni valamit előre.

Hiába a "szeretet jegyében" jövünk össze,mindig van súrlódás,vagy konfliktus,vagy ha nincs,akkor olyan áron,hogy valaki lenyeli a véleményét.

Mikor ezt közöltük anyósommal,persze nem tetszett neki,a családra és a szeretet ünnepére hivatkozott,meg a korára,hogy addig kell összejönni,amíg ő él.Na ez nálam már az érzelmi zsarolás kategória,ami ellentétes reakciót vált ki belőlem,mint amit elérni akart,és megmondtam neki,hogy a CSALÁD mi hárman vagyunk,a többiek szigorúan véve csak rokonok.

Erre csak hápogni tudott...szegény. :))

A dolog még akkor kezdődött mikor megismerkedtünk a párommal. Hitelt akartak felvenni, mert nekik kocsi kell, és a párom nyaggatták legyen kezes, de ő nem akart. Erre még anyóst is ránk uszították, és biztos én tiltom meg ilyenek. Lényeg, hogy végül titokban párom mégis kezes lett, aztán ajánlott levélbe meg jött a felszólító, hogy akkor a teljes hitelt egyösszegben, mert nem volt fizetve. Itt borult ki a bili először...szerencsére a párom elintézte velük már nem kezes, meg azóta a 3. kocsijuk van. Hitelt hitelre halmoznak, a lakásukat már el kellett adni mert nem tudták fizetni, de az a nyomorult kocsi fontos (mindegy ez nem az én bajom), csak a gyereküket sajnálom, mert anyósnál laknak a kisszobában hárman (3*3 méteren kb.)

Meg volt még pár húzás pl. véletlenül rákerestem a nevére, mert kiváncsi voltam milyen gyerekruhákat árul a neten, és szembe találtam magam anyós kocsijával, hogy ők azt elcserélnék laptopra. És még mi voltunk a szemetek, mert ők jót akartak... nekem ilyenre nincs szükségem. A gyerek hisztis, nem tud viselkedni így őt se hozhatja anyós. Az én fiam játékaira nem fog rálépkedni, pláne nem a gyerekem dobálni vele (akkor ati még csak 8 hónapos volt). meg még sok hasonló van, összegyűlt az elmúlt 8 év alatt. :-(

ja és akkor karácsonykor mehetünk hozzájuk kajálni, nem tudom mit csináljak

mert ha nem megyek el akkor a férjemet kellemetlen helyzetbe hozom, és anyósékat megbántom

nálunk a sógornőm egy hisztis picsa aki irigykedik ránk állandóan, pedig nagyon sokat segítettem neki, erre ő hálából leribancozott, pont az esküvőnk előtt azért mert fáj neki, hogy mi boldogok vagyunk

na mindedj én megtudtam, hogy mit mondott de NEM SZÓLTAM NEKI EGY ROSSZ SZÓT SEM EMIATT, SŐT MEG SEM EMLÍTETTEM NEKI, HOGY TUDOM

elmondtam az anyósnak ő leszúrta a lányát, hogy hogy mondhat ilyet rám miközben annyit segítek neki

a snőm átjött hozzánk és a saját házamban ordított velem emiatt, és a végén nekünk kellett bocsánatot kérni, hogy ne legyen harag, m,ár így karácsonykor

de ha lehet kerülöm a társaságát

karácsony=szeretet ünnepe. Sajnos, most tűrni,tűrni,tűrni...

Én a sógornőmet nem szeretem. Téma lezáró mondatokat használok nem kérdezek soha tőle. Ha valakivel beszélgetek és odajön, akkor elnézést kérve odébbállok, mondván dolgom van. Ja, és ami bosszantja rajtam, azt hangsúlyozom. (pl.:egy új dögös ruha. örületbe kergetem vele.)Kívűről, mindenki azt hiszi milyen kedves vagyok vele. Tudom, hogy idegilek gyengébb nálam, így előbb borul ki és ordibál velem mindenki előtt. A többiek értetlenül néznek, hogy ez nem normális.

Ebben én is egyet értek.

apósom második felesége még anyósomon is túl tesz. őt nem lehet osztályba sorolni. ami a szívén az a száján, még ha butaság is legyen az.

mivel én kedves vagyok vele hozzám is megpróbál kedves lenni.

Azt az egy ebédet, vagy vacsorát kibírod.Nem kell társalogni, ha szólnak válszolsz stb.Max. magadtól nem kezdeményezel beszélgetést.

Mi sem vagyunk jóban a férjem nővérével, de az anyósék miatt ki kell bírni.

Nem sűrűn találkozunk, úgyhogy igazából nem érdekel.Ha ott lesznek karácsonykor akkor elbájvigyorgunk, ha meg nem, akkor könnyebben fog menni az ebéd.:))

Karácsonynak (az ünnepeknek) tényleg arról kellene szólnia, hogy az ember "szíve, lelke felmelegszik", és sokkal több szeretetet képes adni és kapni, mint átlag napokon. Ilyenkor. A párodért próbáld meg, Ő biztosan ezt szeretné :)))

"A kedvesség alapvetô természete, hogy terjed. Ha kedves vagy másokhoz, ôk ma hozzád lesznek kedvesek, holnap valaki máshoz.

Bocsáss meg, boldog leszel! Felejts, elégedett leszel! Bocsáss meg és felejts, örökké tartó békét nyersz kívül és belül!" /Sri Chinmoy: Útitárs/

Osztom a véleményt...

Én soha sem tudtam magam megjátszani, ha Valakit nem szeretek, azzal soha nem ülök egy asztalhoz, még akkor sem, ha ünnep van...

Inkább nem megyek el, vagy pont akkor nem vagyok éhes...

Nálunk pl. Apu olyan, hogy MINDENBE beleköt, abba, hogy ki mennyit mer, vagy ha olyan ételt, amit pl. édesíteni kell, ha tesszük bele a cukrot, csak egy példa, a paradicsomos levest szoktuk édesíteni, akkor Apu: AZ SOK!! -a egy példa, és lehetetlen Vele egy asztalhoz ülni, ezért nem is ülök...

Ha a Szüleimnél vagyok, azt is megmondtam Nekik, ha Apu kijön a konyhába, amíg náluk asztalnál vagyok, akkor fogom magam, és sarkon fordulok...

Úgy nem lehet nyugodtan enni, hogy Valaki minden mozdulatába beleköt a Családja Minden tagjának...