Hiperaktív gyerek beiratása küzdősportra. Érdemes? (beszélgetés)

Nem mindegy hogy milyen versenyt nyernek, :-))

Az ilyesmiben van már vagy 25 év tapasztalatom. Nem csak úgy mondok valamit.

Szerintem a szakember egy, a gyerekkel hosszabb ideje foglalkozó gyermekpszichiáter szakorvos..

Én még a Szakértői Bizottságnál is akadtam össze olyan lüke pszichológussal, de még pszichiáterrel is, hogy utána kénytelen voltam megfellebbezni a döntésüket, és felsőbb fórumra menni, ahol persze szó nélkül nekem (meg a gyereket hosszabb ideje kezelő gyermekpszichiáter(ek)nek) adtak igazat.

Az edző egy dolog, ő elmondhatja, mit látott másoknál, de ez csak egy adat a levesben. Azt nem biztos, hogy tudja, mi volt az iskolában utána, meg otthon, meg hogy mi történt később a gyerekkel.

Ettől még lehet ez igaz, amit írtok, de a hiperaktivitás nem egy olyan egyszerű dolog, hogy egy kicsit több az energiája, nosza vezessük le..

Én azóta tanfolyamokra járok, tanulok, amióta a fiam baja kiderült, és azért ennél bonyolultabbnak tűnik a kép..

Csak annyit javasoltam, hogy érdemes jobban körüljárni a témát, és nem csak itt a fórumon..

Ettől még lehet jó a küzdősport az adott gyereknek, csak egy tudatos, alátámasztott döntés eredménye legyen, és hosszú távon is jó legyen. Szívből kívánom.

Szerintem meg pont az a lényeg, hogy levezessék a felesleges energiájukat. És ebben a sportágban bizony megtanulják kordában tartani azt.

Nekünk szakember ajánlotta. És az edzőnknek is több hiperaktív "gyereke" volt már. Sokkal jobban lehet velük dolgozni!

Múltkor itt egy orvos anyuka nagyon érvelt a masszázs mellett hogy mennyire jó volt a hiperes gyerekeknek, állítólag a hiperes fórumon is írtak róla..

Mi autis szülők kicsit kiakadtunk, de mindegy, állítólag sok eredmény van a hipereknél..

Persze én se ugrom mindenbe bele, amit mondanak, de azért elgondolkodtató..

Azt tudom, hogy nálunk egyértelműen azt tanítják szülőtréningeken, hogy a látszólagos hiperaktív tüneteket nehogy még több "aktivitással" próbáljuk levezetni, mert nem ez a sorrend... Persze a "normál" hiperaktivitásról kevesebb az infóm, ez teljesen igaz.

De hát ugye mindenki boldogul, ahogy tud..

Én mindenesetre megkonzultálnám egy-két komoly orvossal, pszichiáterrel..

Az én fiam vegyes csoportban van, és csak jókat tudok róla mondani!

A nagyok nagyon segítőkészek és megértők a gyerekemmel. Sokat segítenek neki. Igazi csapatmunka van a csoportba!:)

Még akkor is, ha tényleg "igazi hiperaktív", vagy lelki trauma van a háttérben.

Először érnék el eredményt ilyen módszerekkel, és ha már van javulás, és szeretne utána beszélném meg a szakemberrel a karate lehetőségét.

De ez csak egy vélemény, remélem minden a javatokra válik..

Vagy autizmus, vagy egyéb pervazív fejlődési zavar.. Ami viszont nagyon testi, genetikai baj, és nem sok köze van - legalábbis közvetlen értelemben a lélekhez.. Persze a világon mindennek köze van hozzá, de most ennyire ne menjünk bele..

Ezeknél viszont pont a lenyugodt élet, a kiszámítható, lenyugtató tevékenységek a jók, meg olyan speciális tornák, mozgások, amik segítik az állapotát..

Én inkább a tsmt torna, bhcg úszás felé, vagy csak simán az úszás felé érdeklődnék..

Mindenképpen érdemes, hiszen a sport a testre és a lélekre egyaránt jótékony hatással van. Figyelj viszont a következőkre:

- a hiperaktivitásnak nevezett "kórt" olyan lelki trauma váltja ki, amit a gyerek nem mer vagy nem tud megfogalmazni, tehetetlen a problémával szemben, és nem látja az alagút végét - ki kell deríteni, mi az, és megszüntetni a kiváltóokot - ez már önmagában gyógyír

- ha a gyerek szeret valamit csinálni, és abban sikeres is, soha ne az legyen a büntetése, hogy ezt (akár ideiglenesen is) megvonjátok tőle, mert akkor nagyobb kárt csináltok, mint hasznot

Szerintem feltétlenül érdemes. Legalább meg kell próbálni, persze csak ha a gyerek is szeretné.

A küzdősport figyelemkoncentrációra, fegyelemre, s másik fél tiszteletére nevel, amellett, hogy levezeti a fölös energiákat, jót tesz testnek és léleknek egyaránt. Serintem a lehető legjobb választás, hiszen a hiperaktív gyermeknek pont ezekre a készségekre van szüksége. És persze jótékonyan fejlődik az önbizalma, önbecsülése is.

Magyarországon szerencsére a legtöbb edző nem csupán a sportág fizikai részét, hanem a keletigondolkodásmód, életmód példáját is átadja a tanítványainak. Megint csak csupa olyasmi, ami a hiperaktív gyermek életében kulcsfontosságú.

Szia!

Érdemes bizony!

Az én fiam tavasszal lesz 8 éves. Tavaly nyáron kezdte a karatét, sokat használt! Nagyon ügyes.