Hallottátok?A családtámogatási törvényt is érintő T/1813. sz. törvényjavaslat értelmében a jövő évtől ismét 3 évessé válik a GYES (beszélgetés)

Azért az nem úgy van ám, hogy 3 évig senkit nem lát a gyerek, csak az anyját otthon :)))

Abban viszont egyetértek és mi is azt követjük, hogy ő jött ide, neki kell a családba illeszkednie.

Biztos csak én gondolom így, de szerintem a gyerek szempontjából megrázóbb, ha X évig folyamatosan csak anyukával van, majd hipp-hopp egyik napról a másikra bekerül az óvodába, bölcsibe... Ezen az a rövid beszoktatási idő sem segít szerintem. Persze ahogy már írtátok minden gyerek más, van aki ezt van aki azt viseli jobban!

Mi azt az elvet valljuk, hogy a gyerek születik bele egy kész családba, nem pedig a család épül a gyerek köré. Tudom, hogy manapság ez nem divat és sokan felháborodnak ezen, de

nálunk nem szokás a gyerek születésével feladni mindent ami az addigi életünk része volt, hanem igyekszünk olyan kompromisszumokat kötni, ami mindenkinek megfelel gyereknek szülőnek egyaránt! Mi ezt így látjuk jónak és még senki nem lett emiatt lelki nyomorék legfeljebb önállóbb és céltudatosabb.

Nekem is nehéz reggel otthagyni, alig tudom abbahagyni annak a tündéri pofijának a puszilgatását, de amikor hazaérek sokkal jobban oda tudok rá és csak rá figyelni! Nem kell görcsölnöm azon, hogy mi lesz hogy lesz lesz-e valahogy, mert már van valahogy, méghozzá jól! Tudom, hogy nem mindenkit foglalkoztat ennyire a jövő amíg otthon van, de én már csak ilyen görcsölős alkat vagyok!:)

Bocsánat a regényért!

ha megengeditek összefoglalom: az lenne a normális ha lenne elég bölcsöde és munkahely amely a kismamákat részmunkaidőben foglalkoztatja.

na meg persze a középkorúaknak és a pályakezdőknek is lenne munkálya.

és ha van anyagi biztosnság meg a gyerekek sem szenvedik semminek sem kárát lelkileg sem akkor már nincs is miről beszélni.

csak az a baj, hogy ettől annyira nagyon messze vagyunk. Sajnos a kellő egyensúly csak keveseknek adatik meg ezért érzi magát valaki mindig "megszólva" egy beszélgetésben.

én abban biztos vagyok, hogy mindenki a legjobbat akarja kihozni az életéből és a gyerekének senki nem akar rosszat. Persze, a szélsőségeket hagyjuk...

"Az persze engem is zavar, hogy egyes néprétegeknek itt a közelünkben házat építettek!!! Ingyen kapták, azzal, hogy vakolják be. Azóta ott állnak vakolatlanul.

"Nekem, aki dolgozom-dolgoznék, értelmes gyerekeket nevelek egy pici segítséget sem nyújtanak. Pedig nagyon kicsi kéne ahhoz, hogy nemhogy én ne éhezzek, de még másoknak is munkát tudjak, tudjunk a férjemmel biztosítani. . . No és ez a szomorú. . . "

Erre szoktam azt mondani, hogy nálunk csak dolgozó, magyar, heteroszexuális embernek nem szabad lennie, mert akkor le van tojva!:(

Én mondjuk már többszörösen befizettem annak az árát, hogy itthon "ücsörögjek". De aki nem rakott bele, annak én nem is adnék. GYES-t sem.

Az itthon "ücsörgést" meg szívesen megbeszélném, mert az irodában könnyebb ücsörögni. :)

Jaj dehogy! Bocs! Az eleje szólt ahhoz, amit írtál, hogy inkább dolgozzon az anya, mint ideges legyen!:)

A vége az csak úgy kijött, mert baromira felbosszantott egy korábbi kedves fórumozó!

Persze. Én is jobban szeretem a magam "uramat". Csakhogy egyrészt a társadalom az társadalom. Egyszer nekem, máskor neked... Legalábbis így kéne.

Másodszor. A baj jelenleg az arányokkal van. Ez az ország ugyanis egy köztes állapotban van. Az állam már nem, a versenyszféra meg még nem...

Anno anyáink az olcsó színházzal, fizethető OTP-hitellel azért kis keresetből is meg tudtak lenni...

És azoknak, akik most fiatalok, ez nem egy történelmi kérdés, hanem élet-halál kérdés, mert nekünk most kell enni...

Az persze engem is zavar, hogy egyes néprétegeknek itt a közelünkben házat építettek!!! Ingyen kapták, azzal, hogy vakolják be. Azóta ott állnak vakolatlanul.

Nekem, aki dolgozom-dolgoznék, értelmes gyerekeket nevelek egy pici segítséget sem nyújtanak. Pedig nagyon kicsi kéne ahhoz, hogy nemhogy én ne éhezzek, de még másoknak is munkát tudjak, tudjunk a férjemmel biztosítani... No és ez a szomorú...

Tőlünk egyel nyugatabbra azért elképzelhetetlen, hogy egy dolgos mérnök-autószerelő házaspárnak komoly gondjai legyenek... És már nincs hova összébbhúzni. Este lekváros kenyér, és eddig mi anyáméknál laktunk 8-an egy panelban. Most jöttünk csak el egy pici albérletbe, mert máskülömben az állami pszichológusomat fizethetnéd az adódból...

Az évfolyamtársaim java nem szült. 30-32-34 évesek, a havi 120-ból nem tudnak férretenni, és ugyanúgy csórók maradnak, csak épp később fognak szülni, ha egyáltalán fognak...

Szóval nehéz ez, és azt látom, hogy a legmagasabban képzetteknek is gondjaik vannak...

Én se az otthonülés mellett beszélek, csak arról, hogy jelenleg még szükség lenne segítségre. Olyan segítségre, ami később kamatostól visszatérül, mert befizetem adóba, pozitív hatással vagyok a társadalomra, adófizető polgárokat nevelek... Persze azt nehéz egyenként megítélni, hogy kinek lenne tényleg, és ki a link....

Szép napot!

Én is így látom!

Sokan munka címén vakarják...

A gyereknevelés pedig 24 órás ügyelet a gyereked mellett. Nincs olyan, hogy hazamegyek ledőlök és kipihenem magam.

Persze minden hozzáállás kérdése. Bármilyen melót lehet úgy csinálni, hogy ücsörgés lesz belőle. :D

Sosem tudhatod! Én sem bízopk benne, de ennyi erővel akkor már szidjuk a nyugdíjasokat is, hiszen az ő pénzük is a mienkéből megy. Igen, jól olvasod az otthon ülő kismamákéból IS, meg az aktívan dolgozókéból IS!

A gyreknevelé ugyanúgy munka, mint az irodai. Fizetést kapunk érte, éppen csak az Állam alkalmaz. Viszont ugyanúgy adózunk, és nyugdíjjárulékot fizetünk, mintha egy irodában ülnénk.

Nem a kismamákkal van a baj, hanem a sok seggvakaróval, akik semmit sem csinálnak munka címén havi több százezer forintért.

Bölcsödéket, és munkahelyeket kellene teremteni, utána lehetne elvárni, hogy visszamenjenek a nők dolgozni időben.

Nem hiszem, hogy az én nyugdíjamat bárki kitermelné.

:)

A továbbtanuláshoz is pénz kell, ahhoz már kell lenni egy félretett pénznek. Elköltözni? Ahhoz is pénz kell. Nem is kevés. Majd a gyesből 26 ezerből költözik az ember?

egyébként én nem vagyok otthonülő típus. VAn munkahelyem, vissza is megyek és várnak is. De nem értek egyet veletek.

Vicces vagy! Jót röhögök az ilyen hozzászólásokon!

Van gyereked? Lehet, hogy úgy képzeled el a gyereknevelést, hogy ücsörögsz...