Ha velem szakítottak érdeklődjek felőle? (beszélgetés)

Ne foglalkozz vele!!! Jelek mindig vannak...okos nő meg is érzi...a hülye szerelmes meg érzi,de nem lép...a hülye szerelem miatt...aztán,ha már nem szerlemes elküldheted a csillagos ég alá...slussz Sanyi..menjen vissza se nézzen a lúzer! :XD

Persze,hogy fog csajozni,férfi...vadászösztön...meg ha olyat fogsz ki aki alapból xar alak,akkor pláne :)

A szerelmes szó hülyeség...!!!Mi nők hűek tudunk maradni,ha szerelmesek vagyunk,de nem minden férfi ilyen! És ha levágod még neki áll feljebb,mert ostobának néz :XD

Én már nem vagyok szerelmes,mindent szépen látok és ha egy férfi azt mutatja odavan érted...akkor is megkockáztat egy másikat is...tisztelet a kivételnek!

Hagyjad..lesz másik! Jobb! De ha netán nem lesz, te akkor is jól jársz,ha lekopik egy olyan :D

Hajjajj...nem is kell mástól megtudnom valamit, elég sok dolog volt, ami olyan, hogy én szégyellem magam helyette, ha azokra a dolgokra gondolok amit néhányszor meglépett. Magam sem értem, hogy ilyenek fényében miért fáj nekem ez a dolog. Gondolom a ragaszkodás miatt.

Meg maga az, hogy hogyan és milyen indokkal szakított, ez is okozott bennem egy csalódást, hogy ő milyen ember valójában.

Kicsit rossz, hogy neki összejött ez a Bp-re költözés, amiről én egyelőre csak terveket szőhetek, rengeteg lány van ott, biztos csajozni fog...

De ha a sors ilyen radikálisan úgy keveri a lapokat, hogy totál elszakítson tőle, esély se legyen a folytatásra, akkor nagyon úgy tűnik, hogy ezzel a sráccal abba kellett, hogy maradjon ez a dolog. Úgyhogy el kell fogadnom, el kell engednem, mert ennek oka lehet, hogy így történt.

Szerintem nem,töröld csak!

Lehet hogy észre sem veszi,mivel arról nem kap értesítést:)

Tegnap kiderült, hogy ő fel is költözik Bp-re szóval...tudom, hogy minden okkal történik egy ember életében és most az élet félreérthetetlenül szétválasztott minket.

Nem akarom látni, hogy facebookon jelölgeti ismerősnek a Bp-n megismert új lányokat, tudom h nem esne jól. Ha letörlöm az ismerőseim közül, akkor nem úgy fog kijönni a dolog, hogy látja, hogy nekem még mindig fáj és ezzel neki hízik az egója?

Ezzel egyetértek!

Szerintem akinek ki kell esnie az életünkből az úgy is kiesik, előbb ,utóbb...Game over :XD

Ne érdeklődj felé...felejtsd el!!Van másik!!

Persze aki szerelmes megpróbál küzdeni...Aztán felnyílik a szeme milyen a másik és feladja!

Szóval ne érdekeljen él vagy hal e.Őt sem érdekled.

Valaki megfogja köszönni neki amúgy is ,hogy elengedett :)

Szerintem itt nem arról vam szó, hogy örökre meg kell szakítani a kapcsolatot, de mikor még csak egy hónap telt el, fájlalaja, hogy miért nem keresi, lesi a facebook oldalát, meg osztozkodik, hogy ki mennyit adott-kapott, ki mit érdemel szeretetből, akkor azt kellen mondani, hogy stop. Mikor kijózanodott, nyilván lehet majd pajtizni.

Én sem tartok haragot exekkel, sőt, valamelyikkel néha hívjuk egymást, és összeülünk egy délutánra vagy estére. Ettől függetlenül szerintem szánalmas, ha valaki így lohol a másik után.

"...ez most kívülről egy futok utána érzést ad és gondolom neki is, ezzel pedig az irántad érzett tisztelete még lejjebb fog süllyedni, mert nem a helyzetnek megfelelő a reakciód"

Ez amúgy tényleg nagyon érdekes dolog,hogy ha az ember a lélkét kiteszi, és nem "a helyzetnek megfelelően cselekszik" (pl. hagyja magát megalázni ilyen helyzetben), az pont nem tiszteletet, hálát és köszönetet szül. Mindig meg szoktam sajnálni azt, aki elkeseredetten próbálkozik, akkor is, ha nem erre van szüksége. Persze bunkózásra vagy semmibe vételre sincs ilyenkor szüksége, a leszerelésnek is megvannak az emberi módjai. Bár tény az is,hogy van, aki tényleg zsarnoki módon nyomul és nem hagyja élni a másikat, de a fórumindító esetében nem hinném,hogy ez lenne a helyzet.

:DDD ez jóó

Néha tőlem is megkapja, hogy dejóhogynemvelemvagy, erre ő, hogy zizi vagyok már megint. Én nem gondoltam hogy még látjuk egymást valaha, mert még el is költöztem a környékről is. :D

Dee megtalált hamar.

Jó :) mindamellett, hogy most már örülök, hogy nem Ő lett a férjem ;)

Egyébként vele kapcsolatban biztos voltam benne, hogy idővel előkerül. A többieknél biztos voltam benne, hogy sosem...

Háát, ez ám lassan alakul ki. Amikor elhagyott, én még szerelmes voltam belé, és bazi féltékeny, és megtudtam volna őrülni. Szép lassan engedtem vissza az életembe(néha kiakaszt és szidom magam érte) de nem bánom. Mi lenne vele nélkülem? :D

(szerinte semmi extra) :)

Miért hívod? Mert kíváncsi vagy rá, hogy mi van vele. Ha tudod, hogy minden oké vele, mondjuk új barátnője van és tök boldog, akkor ez neked jó érzés? Szerintem akkor keresd érdeklődéssel, ha így tudsz iránta és az élete iránt érezni.

Szerintem azért hívod, mert nem tudod elengedni és még reménykedsz.

Az a baj, hogy így meg csak fájdalamakat fognak okozni ezek az érdeklődések, mert azt fogod érezni, hogy nem érdekled.

Tehát mit nyersz egy érdeklődéssel: infót, de ez nagyon úgy tűnik, hogy nem az az infó lesz, aminek örülnél.

Mit vesztessz?

Utána rosszul fogod magad érezni, egyrészt mert reménykedtél, másrészt mert lekezelően bánik veled.

Ha így nézem, akkor nem éri meg érdeklődni.

Ha majd egyszer ő fog téged keresni, hogy mi van veled azóta és te utána keresed ugyanemiatt, akkor az még kerülhet egyensúlyba.

Ez most kívülről egy futok utána érzést ad és gondolom neki is, ezzel pedig az irántad érzett tisztelete még lejjebb fog süllyedni, mert nem a helyzetnek megfelelő a reakciód.

Aki bízik magában, az észreveszi, ha nem látják szívesen. Vagy nem hallják. Mondjuk észrevetted, de akkor ennek megfelelően is reagálj rá.

Az, hogy ő nem akarja tartani a kapcsolatot egy értelmes intelligens szinten, ez meg csak annyit mutat neked, hogy egy percig se sajnáld, hogy vége lett.

Én sok volt párkapcsolatommal teljesen jó viszonyban maradtam. De ha valaki nem akarta, akkor én tuti nem nyomultam rá.

Persze ez nálad szerintem arról szól, amit az elején írtam. Szerintem ez neked nem egy baráti közeledés, hogy mi van veled, mert te még nem engedted őt el.

Én így érzem.

Én is így gondoltam igazából, mert nagyon megbántott, hogy végülis rájöttem, hogy nem becsült meg eléggé.

Csak mégis bennem volt az, hogy én nem tudom totál semmibe venni a másikat, mint egy idegent. Mindig azt vallottam, hogy akit valóban érdeklek az megtalálja a módját, hogy megtaláljon...csak ebben az esetben úgy voltam vele, hogy megmutatom, hogy én normális vagyok és nekem egy ember nem csak egy eszköz, hogy ne legyek egyedül, ő sem az volt és érdekelt hogy van.

Kicsit elegem van már, hogy eddig sosem becsült meg senki, akkor mikor ott voltam...eddig mindegyik barátom hosszabb-rövidebb idő után megkeresett, hogy mennyire szeretnek és mindenkiben engem keresnek, de ezzel nagyon sokat érek, ha csak azután jöttek rá, hogy összetörték a szívem.

Ez a mostani ex meg annyira önelégült és nárcisztikus, hogy nem is tudom mit hittem mikor azt gondoltam tényleg szeret engem, önmagán kívül is.

Tényleg nem fogom keresni, tudtam én ezt, hogy csak hízlalja az egóját, hogy én keresem, meg kivagyok mert ő kidobott. Meg mert neki most éppen jobban pezseg az élete mint az enyém.

Szerintem inkabb azert ne keresd, mert erezhetoen te meg odavagy erte, o meg mar nincs erted.

Ebbol max. annyi fog kisulni, hogy ha szex kell neki es nincs mas, megtalal teged.

Te meg majd azt gondolod, hogy talan ujrakezdodhet az igazi kapcsolat, egyre tobbet adsz magadbol a semmiert, es vegul a lelked teljesen ossze lesz torve es alig tudsz majd talpraallni.