Ha nem helyes, fájdalmas dologra hívtátok fel a figyelmet, milyen reakciókat kaptatok? (beszélgetés)

És próbáld meg a másikat először megérteni, nem elítélni.

Ha megérted az embereket, hogy mit miért csinálnak, annál könnyebben fogsz tudni kommunikálni velük.

Lehet egy sor hibát is felfedezel ezáltal magadban, és rájössz ők látják jól a dolgokat.

Nyitotnak kel lenni mindenre.

Kitartás epermálna, érdeklődőnek tünsz, ez már pozitív. :-)

:XDDD

Ne félj, nem ez az első rege', meg nem is az utolsó....

Majd jön a roppant fontos megbeszélnivalóival. :)

Nem a trágárságra utalok, hanem a kiskapukra. Minek robbantanád be a főbejáratot, ha egy mosolyra kinyithatják neked a hátsó ajtót?

A másik oldal, hogy a nők gyakran vannak vannak "csak azért is megsértődőm, kibukom és rád zúdítom" passzban. Ezt nem nagyon lehet kerülgetni; nem kell rá ugrani és kész. Nem veszed Te ezt túl komolyan?

Az emberek mindig gondolnak valamit. Pl. akinek adsz egy ezrest, annak szent vagy, akinek nem tudsz (mert pl. éppen nincs) annak egy görény - holott Te ugyanaz az ember vagy, nem történt a személyiségeddel semmi spirituális, vagy személyiség - kivetüléses tulajdonság-materializáció :D, csak pl. az egyiknek tudtál adni, míg a másiknak nem. Mégsem ezt ítélik meg, hanem Téged :) - mert megérzik a lelked és a birtokukban van valami mindenre ráérző mentalista világbölcsesség.

Minden a tálaláson múlik. Ha úgy érzed, hogy valakivel, valamivel kapcsolatban mindenáron közölni szeretnéd a véleményed: rendben. Legyen. De nem mindegy, hogyan teszed.

Pl. ha nem tetszik a blúza, akkor pl. a tramplizás helyett finoman utalhatsz rá, hogy egy másik szín/típus neked sokkal jobban tetszett rajta, mert kiemelt ezt-azt (nem eltakart!!!).

Vagy: ha szerinted nem kellene az 5. gyereket bevállalnia, akkor nem azt kommunikálod, hogy mekkora tahó / felelőtlen / stb..., hanem azt, hogy aggódsz azért, hogy lesz-e elég idejük egymásra a férjével 5 gyerek mellett, vagy eljárni ide-oda, hobbik... stb.

Ráérz mindenki majd az adott pillanatban.

A destruktív / offenzív kommunikáció soha nem vezet jóra! Főleg akkor nem, ha tanácsot kell adnod, vagy embereket közelebb hoznod, vagy egy szakmai vitában felhívni valamire a figyelmet. Apró trükk, de nekem mindig működik (nem a fehér kövéríti, hanem a bordó tetszett rajta jobban... ennyike) és nem gyárt ellentéteket.

Mond el a véleményed, ha fontosnak érzed, de annak a tálalása nagyon-nagyon fontos. Ez a különbség a tanács és az okoskodás / beledumálás között.

A viselkedés és a kommunikáció nem IQ kérdése, hanem egyfajta social skill. A saját rokonságomból tudom, hogy van, aki derivál/ integrál/ elképesztő hosszúságú matematikai egyenleteket old meg fejben... stb. (tehát; tűzhányó az agya), de mi már nem megyünk el vele kocsmázni, mert minden második mondatából bunyó / sértődés / kitiltás volt.

Hihi!

Jobb ez a fórum mint hittem. :-D

Tudni kell, hol a hatar, kerdezd meg elotte magadtol, hogy a te dolgod, amit kerdezni akarsz?

Attol, hogy az embernek van velemenye, nem kell vele belefolyni masok dolgaba- gondolom te se szeretned ugyanezt.

Ott a pont.

Mire vegigolvastam, en is ugyanide jutottam, frappansan osszefoglaltad :)

Nem vagy egyedi,mert én is ilyen vagyok/voltam kicsit ez is,az i!És még van egy pár ember..

meg sem merem kérdezni,hogy tanulsz,vagy dolgozol,tudom,úgy sem válaszolsz..Adtam volna válaszokat,de így..Bár,nem is hiszem,hogy válaszokért jöttél ide,vagy nyitottad ezt a fórumot!