Ha az egyik fél jobban szeret, mit lehet tenni? (beszélgetés)
Szia!
Nem haragszol meg ha azt mondom hogy eddig amiket olvastam a baratodrol,azt szurtem le hogy nem szeret teged igazan,ugye???kivulallokent teljesen ezt lehet erzeni.
Eloszor is ha szeret akkor nem mindegy hogy hol laktok??lenyeg hogy egyutt legyetek(szerintem),nem hogy orulne annak hogy egyutt lehettek.
A masik,inkabb a haverok????????????????na neeeeeeeeeee!!!!itt is latszik hogy nem annyira szeret,mert ha 3 es fel nap adott lenne arra hogy egyutt lehettek akkor azt kikene hasznalni...de o inkabb elmegy a haverokhoz.
jaa es a harmadik,irt az exnek???na ez mar tenyleg arulkodo jel.hagyd a picsaba ezt a fiut!!
Szenvedsz attol hogy o kevesbe szeret,szenvedni fogsz a hianyatol ha elhagyod,de hidd el ez idovel elmulik es talalni fogsz egy olyat aki megbecsul es szeret.odafigyel rad.szerintem menekulj!!!Te jarsz a legjobban.ne hari ha megbantottalak.szep napot:)
Két napja elküldtem...mert csajozott. Hm...írt az exének.
Visszatérve az előző írásodra: Azt hiszed nem próbáltam vele leülni és megbeszélni? Több mint 100szor. Ennyit ért.
2 év ment a kukába.
Akkor húzz egy vonalat és közöld,hogy szabad a pálya irány a haverok. Várja attól figyelmet, törődést és téged hagyjon a csudába.
Én a helyedbe elküldeném, kár időt pocsékolni Rá. Az ilyen pasi befolyásolható a havarok által. Ja tegnap tuti a pohár alját is megnézték közelről. Gondolom szőnyeget takarított a csapat éjjel felé. Igy szokott lenni, tapasztalat. Aztán jön a csajos és elmegy az ész. Baromira nem érdekes ki van otthon és ki vár. Aztán jön a sértődés a pasi részéről,hogy baromira nincs megérte.
Hm...amikor kedves és törődik velem, akkor szeretem. Csak ezek a haverok ne lennének ilyen fontosak neki. Mert ezek nem is barátok. Csak haverok. Akik ha bajba kerülne, vagy szívességet kérne tőlük otthagynák a fenébe...szóval ezért nem értem, meg ezért zavar. Hogy ezek az emberek előbbre valók neki nálam.
Olyan hangulat ember, mikor milyenje van. Próbálom ezt kezelni, több-kevesebb sikerrel. Most éppen kevesebbel, mert este majd lesz egy beszélgetésünk, mert neki megint nem tetszett valami amit mondtam vagy csináltam... :S
Sajnos az én arcomra kiül minden. Hiába próbálok elengedni a fülem mellett ezt-azt. Észreveszi, hogy vmi bajom van, hisz ismer.
Aztán addig nyösztet míg el nem mondom...persze utána is én vagyok a hülye, mert hogy ilyenek nekem rosszul esnek...Szóval akármit csinálok, ő mindig hárít. Nagyon ritka az amikor azt mondja, hogy oké, ne haragudj, hibáztam...vagy valami hasonló.
Arra fogja...
De az én szemszögemből a dolgok úgy állnak, hogy részéről nem kapok annyi figyelmet, törődést, amit igényelnék. Ő nem az a fajta körbeugrálós pasi. Haveros. Tegnap is egész nap egyedül ültem itthon, meg anyukámnál, mert ő inkább kiment a falujukba a haverjaihoz...én meg örültem előtte, hogy jaj végre lesz egy nap, hogy mindketten szabin vagyunk...erre tessék. A 3 és fél napból kb. fél napot töltött csak velem. A többit mind a haverokkal töltötte. Felénél ott voltam, felénél nem. De ha ott is vagyok nem velem foglalkozik olyankor...mind1, a lényeg, hogy nekem nem tetszik az ő értékrendje, ahol a haverok állnak az első helyen...én talán a másodikon, vagy még lejjebb...
Bizony, nem könnyű...próbálj meg vele beszélni, hogy mik az aggályaid.
Ha elhagynád, biztosra veszem, hogy szenvednél.
Ha ő hagyna el, akkor nagyon rossz lenne, de akkor már nem lenne számodra visszaút.
Nem szeret a panelban? Csak ez a gondok forrása?
Igen, ezt tudom.
De mit csináljak? Sokszor már úgy érzem megbolondulok.
Neki mindig legyen jó. Az hogy nekem jó-e, az nem igazán érdekli...ebből meg már alapból jön, hogy akkor hagyjam ott...de aki szerelmes az tudja, hogy sajna nem ilyen könnyű.
2 éve vagyunk együtt, ő idén tölti a 28-at.
Sajnos szeretem. Néha azt kívánom bárcsak ne szeretném, akkor könnyebb lenne.
3 hónapja költöztünk össze egy panel albérletbe. Neki nem tetszik. Mármint a panel. Azt mondja nem a velem együtt éléssel van a gondja...Innen meg már szó szót követ, és megy is a vita.
Szinte 2 éve várom, hogy megkomolyodjon. Meddig várjak? Néha úgy érzem megkomolyodott, de aztán egy hétre rá, meg kezdődik minden előről.
:) Most gonosz leszek, de bár úgy lenne...
Sajnos én vagyok a szenvedő fél. Úgy érzem sokszor (mert persze vannak jobb pillanataink is), hogy nem is szeret igazán...csak úgy vagyok neki. Mikor rájön, és olyanja van, akkor mondja, hogy szeret, meg tud kedves is lenni. De ha valami olyat csinál, ami nekem nem tetszik és szólni merek, már egyből én vagyok a rossz...meg a hülye.
Lépjek ezeken túl, és ne törődjek ennyit a dolgokkal (de akkor kérdem én, minek vagyunk együtt, ha nem érdekel mit csinál a másik) vagy dobjam ki ezért? ...
Tudom.
De ha a jobban szerető fél már szenved ez miatt?
További ajánlott fórumok:
- Melyik az a házimunka, amit a legjobban utálsz? Amit szívesen kihagynál az életedből? Melyiket szereted a legjobban?
- A férjemet az édesanyja folyamatosan érzelmileg zsarolja, mert engem jobban szeret, mint őt, és ezt anyuka nem tudja elviselni. Mit tegyek?
- A nők tényleg jobban szeretik a komolytalan férfiakat, mint a komolyakat?
- Szerintetek rossz dolog az ha azt szeretném, hogy a párom jobban szeressen engem mint a szüleit?
- Egy kapcsolat lényege az, hogy jobban szeretem a párom, férjem, vőlegényem saját magamnál?
- Lehet hogy az anyukád a testvéredet jobban szereti mint téged?