Gyermekünk óvodában, avagy hány évesen engedjük iskolába? (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Gyermekünk óvodában, avagy hány évesen engedjük iskolába?
Lehet, hogy rossz helyre írok... de nem találtam kifejezetten óvoda választással kapcsolatos fórumtémát...
Tudtok ajánlani jó szívvel budapesti óvodát Zuglóban? Melyik zuglói óvodában van sószoba? Illetve hol tud a legtöbbet tanulni a gyerek jó körülmények között? (persze utóbbi h kérdés, de szerintem mindenki érti... :)
Sziasztok!
Azért írok, mert a fiamat szeretném beíratni egy okosító torna csoportba, ami kifejezetten iskolába készülőknek indul. Viszont nincs elég jelentkező. Ha titeket is érdekelne, kérlek nézzétek meg a facebookon: [link]
Remélem, lesz aki eljön! (Ez nem reklám, kérlek ne töröljétek!)
szerintem érdemes iskolaáéretségi vizsgálatot csinálni és így vinni őt iskolába, mert lehet hogy kicsit később érőbb tipus és lehet hogy többet árt mint használ, ha 6 évesen iskolába küldjük, és megterheljük a még nagyon játékos gyereket.
Arról nem is beszáélve, hogy jóval többet kell elsajátítaniuk, mint nekünk kellett.
Végigolvastam a hsz-eket. Igaz nem most íródtak, hanem kb. 3 hónappal ezelőtt, de ez az a téma, ami szerintem mindig aktuális lesz.
Saját véleményem az, hogy azok a gyerkőcök, akik az adott év májusáig betöltik a 6. életévet, azok igenis, hogy menjenek suliba szeptemberben. Úgyis mire elkezdik, már majdnem 7 évesek lesznek, így értelmileg egyáltalán nem lesznek visszamaradottabbak a többieknél. Az, hogy ki milyen magas, mennyire tűnik nagyobbnak a többinél az valóban genetikai adottság és nem hozható összefüggésbe az értelmi szinttel, de igenis nagyon csúnya az, amikor elkezdi egy majdnem 8 éves az első osztályt a 6-7 évesekkel és úgy néz ki az elsősök között mint egy 3.-os. Természetesen a fejlődését nem a magassága fogja meghatározni.
Azon kár vitatkozni, hogy 13-14 évesen ki fog szexelni, cigizni, alkoholizálni, meg ki nem. Aki olyan családban nő fel, ahol azt látja, hogy anya-apa nem dohányzik, nem eszik, hanem normális, egészséges életet él, az a gyerek ugyanúgy, mint az összes többi ki fogja próbálni a cigit is és az alkoholt is, de nem fog rászokni, mert úgy nőtt fel, és az ivódott belé, azt látta a szüleitől, hogy ez nem jó, mert anya-apa sem dohányzott és ivott soha, akkor ő miért rontsa el vele az életét. Akinek meg dohányzó vagy alkoholizáló szülei vannak, azoknak a gyerekeik is nagyobb valószínűséggel szoknak majd rá a káros szenvedélyekre. De ennyire tényleg nem érdemes előrefutni az időben, ha egyszer arról nyitott fórumot a cikk írója, hogy 6 vagy 7 évesen érdemes-e egy gyereknek elkezdeni a sulit?
Az én lányom januárban töltötte be a 6 évet, és szeptemberben elkezdte a sulit. Szerencsére a tananyagban nagyon sok volt a színezős-rajzolós feladat magyarból és matekból is, és ezt az én lányom nagyon szereti. Viszont matekból volt egynéhány olyan feladatsor, amire a férjemmel mindketten azt mondtuk, hogy ezt miért nem 3-4 osztályban tanítják a gyerekeknek, és miért egy 6-7 éves agyát terhelik vele? És a "hőnszeretett" szöveges feladatokról már nem is beszélve, amit a 24 fős osztályból kb. 4 gyerek értett meg és a többi nem.
Egy korábban kérdező számára, szerintem a szöveges feladatokat azért nem értik meg a mostani gyerekek, míg mi 25 évvel ezelőtt sokkal jobban megértettük, mert a mai gyerekek túlzottan vizuálisak. Mi még nem voltunk azok annyira. Mi még sokkal jobban hagyatkoztunk a fantáziánkra, a képzeletünkre. Én például imádtam és a mai napig is imádok olvasni, faltam gyerekként a mesekönyveket, kalandregényeket és olyan jó volt elképzelni a könyvben olvasott történeteket.
Ezzel szemben a mai gyerekek örökké a tévét bámulják, ahol mindenféle csodadolgot látnak, akinek engedik a szülei, azoknak a gyerekei örökké számítógépeznek és dvd-znek. Hogy alakuljon ki náluk így az, hogy 1-1 szöveges feladatnál igenis, hogy az agyacskájukra kell hagyatkozni és nem máshonnan várni a megoldást?
Sőt, sok gyerek azért nem akar gondolkozni az ilyen szöveges feladatokon, mert nagyon hozzá van szokva ahhoz, hogy otthon anyuci-apuci úgyis megcsinál helyettük mindent, így minek is gondolkozni?
A lényeg lényege, hogy az én lányom már közelebb volt a 7 évhez, mint a 6-hoz, amikor szeptemberben elkezdte a sulit, hamar belejött abba, hogy az iskolába vannak bizonyos szabályok, amelyeket be kell tartani, élvezte az olvasást, imádja a magyar órákat és számolni is szeret. Szerencsére az ő osztályában több volt szeptemberben a 6 éves, mint a 7-8, így nem érezte hátrányban magát.
És tényleg nagy divat lett az, hogy tartsuk a gyerekünket még 1 évig oviba, mint ahogyan kellene, mert azt én sem hiszem el, hogy 20 gyerekből 10-nek feltétlenül az oviban kell még egy évet maradnia. Ez hülyeség. Lassan már ott fog tartani ez az ország, hogy a gyerekek 30 éves korukig tanulni fognak, mert a főiskolai, egyetemi évekkel már most is nagyon sokan elhúzzák 30 éves korukig a tanulás időszakát, és ezért omlik össze minden, ezért nincs aki kitermelje a nyugdíjakat, mert nincs elegendő aktívan dolgozó ember, és már nem csak a nyugdíjasokat kell eltartani, hanem a 30 éves korukig tanulókat is. És ezért szívatja minden kormány az aktívan dolgozó és ezzel együtt adózó embereket, mert kikre van ráterhelve minden? Hát kikre ha nem a dolgozó emberekre?
Valami megoldás kellene arra, hogy tényleg csak az maradjon oviba 7 éves koráig, akinek nagyon muszáj és ne minden 2. gyerek, akinek már rég a suliban kellene lennie, csak anyuci-apuci még visszatartja. Ne divatból történjenek a dolgok, hanem észérvek alapján.
Elmondom nektek, hogy amikor én első osztályos voltam és 6 évesen kezdtem a sulit, az én édesanyám özvegy asszony volt, és reggeltől-estig dolgozott azért, hogy engem és tesómat el tudjon tartani. Így én napközis voltam és miután hazavitt a napköziből otthon már épphogy csak átfutottuk az anyagot, de volt olyan, hogy át se futottuk, mert nem volt idő rá. Mégis nagyon jó tanuló voltam, megtanultam írni, olvasni, számolni az alapján, amit a suliban tanultam a tanító nénimtől és minden éven olvasási és szavaló versenyekre küldözgetett a tanító nénim.
Nem voltak külön óráim, mint most divat, hogy a szülő már első osztályban, sőt már oviban beíratja 6 féle szakkörre a gyerekét, utána meg csodálkozik, hogy kezelhetetlen a gyerek a túlterheltségtől, mégis megtanultam mindent, ami érdekelt, sőt, ha plussz infóra volt szükségem elmentem a könyvtárba és kikölcsönöztem könyveket, amelyekből megszereztem a plussz tudást. A mai gyerekek már könyvtárba sem járnak, helyette csak a neten lógnak.
Szóval, normalizálni kellene az egész helyzetet, mert ami jelenleg ebben az országban folyik, az minden csak nem jó.
Az igazán rossz lenne a gyerekednek, ha kétszer járná az elsőt! Ne gondold, hogy attól, hogy már nem bukásnak hívják, attól jobb most azoknak akik ismételnek.
Az óvodában "csak" játszanak? Igen, mert arra van szükségük! Abból tanulnak a legtöbbet. És ha még nem elég érett az iskolára, akkor engedd inkább még egy évet "csak játszani" és százszor jobbat teszel vele, ha érettebben, örömmel kezdi a sulit, mintha rögtön egy kudarcélménnyel kezdi-évet ismétel. Ha egyszer elkezdi az iskolát, sokáig tanulhat még, szinte amíg csak kedve tarja.
Az én fiam most áprilisban lesz 3 éves, de biztos hogy nem fogom óvodába engedni. Nálunk vegyes csoportok vannak,így az óvónők kénytelenek minden évben a beszoktatással foglalkozni decemberig, és a nagycsoportosokkal nem tudnak fejlesztést végezni.
Mivel 5 éves korában kötelező lesz az ovi akkor beiratom, de nem engedem, hogy visszafogják.
Inkább járja kétszer az elsőt, mert az iskolában több mindent megtanul egy év alatt, mint az óvodában. Az oviban csak játszanak,az iskolában már írni, olvasni tanulnak addig is.
Én kimondottan a fejlesztő pedagógusok által végzett fejlesztésekre gondoltam. Ilyet azok a gyerekek kapnak, akik valamilyen okból tanulási nehézségekkel küzdenek, a legtöbbször papírjuk van róla (bár ahol van pénz és órakeret, ott olyan gyerekek is "beférnek" a foglalkozásokra, akikről tudják a tanító nénik, hogy külön fejlesztésre szorulnak, de nincs papírjuk róla.) A fejlesztő pedagógusok kis létszámú csoportban fejlesztik az emlékezetet, a megértést, a gondolkodást, a figyelmet, mozgáskoordinációt, stb. Van, hogy külön kiviszik a gyerekeket ilyen foglalkozásra (általában a tanítási óráról, ezért nem annyira szerencsés ez a megoldás), de van ahol a fejlesztő ped. beül az órára és a tanítóval közösen dolgoznak.
Természetesen a tanító nénik is fejlesztenek részképességeket az tanóra keretén belül, játékos és egyéb feladatokkal, közben a gyerekek észre sem veszik, hogy fejlesztve voltak, azt hiszik, egy jót játszottak. Akik a fejlesztő pedagógushoz kerülnek, nekik már komolyabb, speciális szakember általi fejlesztésre van szükségük, hogy haladni tudjanak a társaikkal együtt.
Ezen kívül minden tanító néni tart korrepetálást a gyengébben haladóknak, sokat hiányzóknak, stb., de ez megint egy másik történet.
"Röviden" kb. így tudtam összefoglalni Neked, remélem, érthető voltam. :))
Lehet, de én még nem nagyon láttam olyat, hogy körzetes gyereket ne vegyenek fel. Amíg a létszámba befér, csak formalitás az egész.
Igen, többek között erre gondoltam én is, hogy ahol kevés a gyerek, ott mindnkit felvesznek, javaslat ide vagy oda. (Pl. az előző sulimban bárkit, csak jöjjön)
A fejlesztéseket nálunk mindig megkapták a gyerekek, gondolom, ahol az önkormányzat finanszírozni tudja, ott meg is kapják, ahol nem biztosított az önkormányzat által, mert nincs rá megfelelő fejlesztő (pénz-pénz-pénz), ott nem minden esetben.
Ezzel együtt megint csak azt gondolom, jobb a gyereknek még egy évig az óvodában, mint agyon fejlesztgetni és lyukakat pótolni a fejlesztő által. Ráadásul, ha minden javaslat ellenére a szülő megkeresi azt a sulit, ahol mindenképpen felveszik a gyereket 6 évesen is, akkor ismét ő döntött, csak nem a gyereke érdekében (sajnos). Persze, azért nem ez a jellemző.
De most már nem kukacoskodom tovább, reméljük, hogy minden gyerek akkor kerül suliba, mikor neki is jó. :))
Vidám napsütéses napot mindenkinek!
Mi is egy évet ráhúztunk a nagycsoportban.Nálunk az volt a gond, hogy nem volt hajlandó ceruzát fogni a kezében, mert "úgy is béna vagyok a rajzoláshoz" ezt mondogatta.Így elvittük a nevelési tanácsadóba és hetente egyszer fejlesztésre jártunk, és itthon is minden nap gyakoroltunk, mindig vettem foglalkoztató füzeteket.
Most első osztályos, a legjobb tanuló az osztályaban, matematikából és magyarból is kitűnő. Igazán büszkék vagyunk rá.
Nagyon jót tett a fejlesztés!!!!!
Valószínű, félreértettél. Arról dönthet a szülő, hogy 6 vagy 7 évesen szeretné-e iskolába küldeni a gyerekét. Illetve, hogy pontosabban fogalmazzak, szeretné-e, hogy még egy évet maradjon.
Azt gondolom, az óvodák nem rakják ki a gyerekeket 6 évesen, mert helyhiány van (bár van sajnos, sokkal több óvoda kellene). Ha ezt tennék, akkor egy osztályban nem 80%-20% lenne az arány a 7 évesek javára.
Ráadásul sok gyerek a kiscsoportot vagy a középső csoportot járja kétszer, nem az utolsó évet.
Abban viszont igazad van, hogy a szülők zsebében maradó papírokhoz nem jut hozzá az iskola, én fogalmaztam rosszul az előzőben.
Fiúk...
És köszönöm a hsz-aitokat, engem megnyugtatott. (Úgy tudom, a szülők nem problémáznak ezen, csak én, én is csak magamban:)
Ezzel sem lenne semmi baj, ha nulladik, vagy felzárkóztató osztályt is indítanának, persze kisebb létszámmal. Lenne egy év "átmenet" az óvoda-iskola között.
De hát pénz, pénz, pénz...
Hát ez az. Az oviban elösször azt mondták gondolkodjunk rajta mert nem 100% biztosak benne hogy suliba kéne menni. Aztán egyszer csak aláhúzták hogy érett és utána már egyből nevtanba kellett vinni.
Szóval csak mert nemvolt kedvük tovább foglalkozni vele vagy mert több pici jött ezért az én lányom nyugiba mehet suliba tök mindegy hogy odavaló vagy sem. Igaz hogy az egész életére kihat a dolog. Tojnak rá.
Az óvoda a beíratkozásnál kiad egy papírt, ahol aláhúzással jelöl meg egyet a lehetőségek közül. (Kezdje meg ált.iskolai tanulmányait - További óvodai nevelés - Nevtan szakvéleménye alapján - Szakértői bizottság véleménye alapján)
Na most ezzel a papírral megy a szülő beiratkozásra, sőt: enélkül nem is mehet el. Akkor bizonyára "hozzájut" az iskola a javaslathoz! Ha a szakvélemény van aláhúzva, akkor azt is kérik a szülőtől.
Azokhoz a papírokhoz nem jut hozzá az iskola, amelyek a szülő zsebében maradnak, pl: elviszi a nevtan-ba, de nem kér írásos véleményt vagy megtartja magának.
"Fellebbezhet" a szülő, ez azért nem azt jelenti, hogy övé a végső döntés. Újabb szakvélemény, más helyen készítve stb.
Hogy vállalja-e az óvoda a gyereket még egy évig? nem mondanám, hogy általában igen: főleg nem a mai helyhiányos, kötelező felvételes helyzetben.
Sziasztok.
Az én lányom mot elsős de május1-én lesz 7 éves tehát hat éves alig mult mikor kezdte. Én elleneztem hogy menyjen mert nagyon gyerek még és had maradjon játszani amig csak lehet. A nevtanban azt mondták nagyon okos és örüljek neki hogy iskolás lesz hiába mondtam hogy ha okos is de akkor is még csak hat éves. Szóval mivel érettnek nyilvánították igy iskolába kellett mennie. Mondván ha ők ezt javasolják akkor menni kell én hiába vagyok ellene. Ovodában is azt mondták had menyjen. Totál szétszort alig bírok vele fáradt sokszor igaz nincs baj a tanulással de ha belegondolok hogy még nyugiba játszhatna akkor nem tartom jó őtletnek.
Arról, hogy 6 vagy 7 évesen szeretné-e iskolába vinni a gyerekét a szülő, arról ő dönt. Arról, hogy felveszik-e az óvodai vagy nevtanos szakvélemény alapján, ha nem körzetes a gyerek, arról az igazgató dönt. Ha körzetes, és a szakvélemény megfelelő, akkor fel kell venni. Az óvoda valóban javasolhat évhalasztást, de ha nincs hivatalos szakvélemény, hogy nem mehet iskolába a gyerek, akkor a szülő a javaslat ellenére is beírathatja, mert ez csak egy javaslat. Az iskola sokszor hozzá sem jut az ilyen javaslatokhoz, ha emellett a gyerek iskolaérettnek minősül.
Az óvoda dönthet róla, hogy tudja-e vállalni még egy évig a gyereket, általában igen.
A szülő pedig fellebbezhet, tehát a végső döntés is általában az övé.
Én igaziból csak azért ellenzem a 6 éves iskolakezdést, mert rengeteg olyan gyerek kerül be 6 évesen, aki még várhatna egy évet simán, viszont iskolás lesz, mert a többiek is mentek a csoportból, vagy mert büszkeség azt mondani, hogy a gyerek már iskolás. Természetesen vannak, akik 6 évesen is megállják a helyüket a 7 évesek között, de a sok éves tapasztalatom azt mutatja, hogy sokkal többet kell küzdeniük a fiatalabb gyerekeknek, mint azoknak, akik idősebb korban kerülnek iskolába.
Egyébként rém egyszerű a dolog; egyedül a gyerek érdekeit kell nézni, neki mi a jó és a válasz egyértelmű...
ezen ne aggódj, nem ők lesznek elsőben az egyetlen 7évesek, mint azt láttuk az előző hozzászóloktól, viszont ikrek esetén bizonyára jobb a halasztás, a konfliktus kezelés pedig elég fontos
amúgy fiúk vagy lányok? ikrek esetén egyébként is a halsztás a jellemző (vannak kívételek), de ez egy tipikus példa, ha a "szakemberek" azt mondják, nem javasolják még az iskolát, ilyenkor a szülő fogadja el, akkor is, ha nem feltétlen ért egyet. VAgy vigye el a gyerekeket még egy vizsgálatra ami lehet megerősíti az előző véleményt!
Húú, de előre szaladtatok az időben... Még ott tartunk, hogy a gyermek mikor menjen elsőbe...
Az én ikerunokáimnál szeptember óta már két felmérés volt (ők jan. 4-én töltötték a 6-ot és úgy volt, hogy az ősszel mennek suliba, nagyon készülődtek is rá...), az elsőtől, ami valamikor október tájékán volt, a másodikig, ami most januárban, úgy találták, hogy rengeteget fejlődtek, de a konfliktus-kezelő készségüket/képességüket nem találták még megfelelőnek ahhoz, hogy az ősszel iskolába menjenek. Én ezekhez a pszichológiai dolgokhoz nem értek, - és elfogult is vagyok biztosan - de önállóak, választékosan fejezik ki magukat, én semmi különbséget nem látok ők és pl. apukájuk 6 éves kori, vagy a kisebbik fiam 6 éves kori magatartásuk, önállóságuk között.
Az oviban, majd most ők lesznek a "nagyok". Hozzászoknak, hogy a kisebbeket irányítgathatják.
Akkor az iskolában megint ők lesznek a "kicsik".
Jó lesz ez nekik?
De azzal sem ha állandóan rettegsz attól hogy mi van ha....
Meg kell bíznod a saját gyerekedben hogy ne kelljen rettegni attól hogy ezt vagy azt teszi.Nem élhet pártában élete végéig,csak mert nem bízol a saját nevelésedbe, a saját gyerekedben.Ha úgy nevelted ahogy kell akkor azt a tanítást fogja végigvinni amit te tanítottál neki ahogy nevelted.
Ha aggódsz és tiltasz neki mindent az olyan mintha azt hinnéd róla hogy nem képes saját maga arra hogy eldöntse jó-e vagy rossz-e amit csinál.És mivel úgy érzi nem bízol benne. majd csinálja titokban.
Lesznek züllött emberek mindig is, de a gyereked nevelésével és a helyes értékrend kialakításával tehetsz a legtöbbet, hogy legyen magabiztos, és tudja mit akar.
Ha csak tiltod,azzal csak erősíted a bizalmatlanságot.Hidd el nem kell félteni az élettől.Aki el akar kallódni, az elkallódik így is úgy is.Te sem tértél rossz útra.Akkor a gyereked sem fog
Te most miért támadsz engem?Bántottalak én téged?
Igen volt,de nem ilyen módon ahogyan ma,és ahogyan a jövőben.
20 évvel ezelőtt pl. nem 14-15 évesen vesztették el a lányok a szüzességüket.Vagy igen?
Persze vannak kivételek...még ma is.
Nyugodtan a homokba lehet dugni az embernek a fejét...csak ezzel nem lesz jobb a gyerekének.
További ajánlott fórumok:
- Ha úgy döntünk, különválunk - odaadjam a gyermekünket az apukájának?
- Mi a véleményetek arról, ha a párom a leendő gyermekünknek csak a Milán nevet adná?
- BPA-s cumisüvegek, mi lesz a gyermekünkkel?
- Nem tudom elfogadni hogy férjem a gyermekünk születése után...
- Mennyi idő után aludjon ott gyermekünk az oviban? Mennyi az 'ideális' beszoktatási idő?
- Budapesten hány éves kórtól engedjük a gyerekeket EGYEDÜL iskolába menni, ha járműre is kell szállni, mert gyalog messze lenne a suli?