Genitális herpesz (beszélgetés)

Sziasztok!

A tündérmese rémálommá vált.. válunk..az emberek még így sem tartanak össze.Mondhatjuk úgy is, hogy lecseréltek. Viszont herpeszke két hetente jelen van és rátesz még 100 lapáttal mindenre.Borzalom komolyan, egyre rosszabb,pedig már vagy hat éve szenvedek. Csaba kérlek, elmondod nekem is hogy lehet az oltáshoz jutni?

Sziasztok!

Sajnos én is lassan mar 2 éve szenvedek ettől a kellemetlen betegségtől. 1-2 hetente jelennek meg újabb hólyagok. Amíg szedem az aciklovirt, addig a kúra alatt tünetmentes vagyok, de amint abbahagyom max. 1 heten belül kiújulnak a hólyagok.

Kisebb dózisú, hosszabb távú kezeléssel eddig még nem próbálkoztam, de most az lenne a terv.

Valamint örömmel olvasom Csaba sikerét, és hogy már oltással is kezelhető. :)

Csaba-2 esetleg abban tudsz segíteni, hogy lehet a védőoltáshoz hozzájutni?

Először is teszteltesd le magad (vérvizsgálattal), hogy tényleg herpeszed van-e.

Ha pozitív az eredmény, olvasd el az eddigi hozzászólásaimat.

Ne keseredj el, ez nem halálos betegség, akár 120 évig is elélhetsz vele. Egy idő után már alig lesznek tüneteid, és ha találsz egy másik sorstársat, még félni sem kell, hogy megfertőzöl valakit.

Akát be is oltathatod magad Vitagerpavac-kal, ami védőoltás a herpesz ellen, és fertőzötteket is immunizál. (Én is be vagyok oltva).

Jó reggelt!

Csaba, nagyon örülök a sikerednek!

Daninak és párjának, és mindenki másnak aki végül megtalálta a boldogságot, külön örülök.

Jobbulást mindenkinek!

Sziasztok

21 éves vagyok,nem sok fiúval voltam eddig,egy jó ideje megismerkedtem egy sráccal,múlt héten feküdtem le vele,azóta nem is keresett. 2 napja észrevettem hogy valami nincs rendben és ma elmentem nőgyógyászhoz. Vett kenetet,azt mondta 1 hónap mire meglesz az eredmény...irt fel gyógyszert amit 10 napig kell szednem

Nagyon kivagyok,nem tudom kivel beszélhetnék erről

Kedves Sorstársak!

Én 2022 szeptemberében kaptam el a vírust. Amikor rájöttem, mivel állok szemben: kétségbeesés, sírás, depresszió. Nem sokra rá megtaláltam ezt a Fórumot, és a történeteitek sok kapaszkodóval láttak el (ezúton is köszönöm <3).

Én ezalatt a 2 éves periódus alatt már másodjára kezdtem el szupresszív aciclovir terápiát - legutóbb határozatlan időre. Nekem tökéletes bevált, amióta folyamatosan szedem a gyógyszert, azóta egyszer sem újult ki a herpeszem, pedig előtte 3 hetente meglátogatott ez hálátlan vendég...

Én ebből adódóan a gyógyszer mellett alapvetően biztonságban érzem magam, ugyanakkor itt a Fórumon többször olvastam tőletek, hogy sajnos a szemét kis vírusok képesek rezisztánciát kialakítani a gyógyszer folyamatos alkalmazása mellett. Van itt olyan, aki hozzám hasonlóan, pénzárcáját nem kímélve évek óta szedi a gyógyszert, és sikerült panaszmentesnek maradnia?

Ui: Én is szeretnék hozni egy pozitív példát, mert ahogy olvastam, sokan pesszimisták és szoronganak a párkeresés miatt. Én 2023 nyarán ismertem meg a jelenlegi páromat, aki azóta már a vőlegényem, és akivel azért tudtam nyíltan beszélni a betegségünkről, mert az itt szerzett hasznos infók felvérteztek a kellő önbizalommal, hogy objektíven láttassam a másikkal, mivel jár ez a nemi betegség a hétköznapokra nézve. Ő pedig ezt elfogadta, mert addigra már megkedveltük egymást annyira, hogy ne ez legyen a döntő tényező.

Sziasztok!

4 éve követem a fórumot, de eddig csak csendes megfigyelő voltam.

Sajnos úgy alakult, hogy egyedülálló lettem. Rengeteget olvastam róla, hogy nem reménytelen a társkeresés herpeszesként, ám mégis mindig rettegek/rettegtem tőle, amikor a betegség tényét közölnöm kell(ett). Most beigazolódott a félelnem, egy csodálatosan alakuló kapcsolat azért nem fordulhatott komolyra, mert a férfi nem volt hajlandó vállalni a fertőzés kockázatát és inkább lemondott rólam.Most először fordult elő, hogy valaki a herpesz miatt visszautasított, eddig senki nem problémázott rajta. Teljesen összetörtem és dühös is vagyok.

A kérdésem az lenne, hogy mégis hogyan dolgoztátok fel a helyzetet, ha jártatok már hasonló cipőben. Nagyon fáj, hogy "tökéletes lennék", de egy olyan betegség miatt kukába dobjuk az egészet, amivel egyébként lehetne együttélni.

A sztorihoz még hozzátartozik, hogy 1. a srácnak van ajakherpesze, 2. már jó ideje évente vagy félévente egyszer jön ki rajtam a herpesz, abszolút kordában tartható és ezt neki is elmondtam.

Előre is köszönöm, ha elolvassátok és/vagy segítetek. :(

Nem tartom jónak a gyógyszer ilyen használatát, Lia. Nálam épp emiatt teljes ellenállás alakult ki, és a végén hatástalan lett a Telviran.

Javaslom, olvasd át a korábbi hozzászólásaimat.

Azt hiszem, itt az ideje, hogy beszámoljak a herpesz elleni védőoltás eddigi eredményeiről.

Mint korábban írtam, júniusban, kb. két és fél hónappal ezelőtt beadtam magamnak 5 adag Vitagerpavac vakcinát. Ez jelenleg az egyetlen védőoltás herpesz ellen. Az oroszok fejlesztették ki kb. 10 évvel ezelőtt. A statisztikák szerint a beoltott betegek 63 százalékánál jelentős javulást értek el.

A protokoll a következő volt: minden héten egy oltás (3 ml a bőr alá, az alkarba), ötször egymás után. Fél év múlva ezt a sorozatot meg lehet ismételni.

Miután elvégeztem magamon az öt oltást, kíváncsian vártam. Egy hónapig nem volt semmi, utána egy nagyon enyhe bizsergés, majd mindez szinte észrevétlenül megszűnt. Talán volt még egy hasonló alkalom, de olyan enyhe, hogy szinte említésre sem volt méltó. A combom belső felülete, ami szinte állandóan össze volt szurkálva az ezüstkolloid injekcióktól (ezeket a kitörések ellen alkalmaztam), most teljesen ép, mert nem kell kezelnem magam.

Úgy érzem, megerősödött és stabilizálódott az immunrendszerem, ami azonnal elpusztítja a kitörni készülő vírusokat. Néha érzem a szokásos melegedést a lábamban, de utána mindez megszűnik, és nem követi kitörés.

Szóval jelentős és pozitív a változás, a mostani állapotom nem is hasonlítható a korábbihoz. Ha eltelik a fél év, megismétlem az oltássorozatot - amennyiben ismét hozzájutok az oltóanyaghoz.

Sziasztok. Nekem nincs hsv1/2-es típusú betegségem de mondhatni en is érintett vagyok már egy ideje a témával kapcsolatban. Úgy gondoltam ,lehet szívesen olvasnatok a "masik oldal" véleményét, meglátásait ezzel kapcsolatban.

Eddig soha semmi ralatasom nem volt a betegséggel kapcsolatban.

Én vagyon Dani91 párja.

Megismerkedesunk legelejetol őszinte volt velem a problémájával kapcsolatban. Az első pillanatban tényleg megtorpantam az ismeretlentol. (Fontosnak tartom azt is megemliteni ,hogy nem azert dontottem megis ugy ,hogy tovabb ismerkedem vele ,mert nem volt mas. Mondhatni csinos , normalis ertekekkel rendelkezo , 30 eves eletvidam ,pozitiv no vagyok. Mondhatni valogathattam mindig is a ferfiak kozul. Ezt azert mondom el,mert ez is felmerulhet ,hogy nem volt mas igy dontottem Dani mellett.)Kellett egy kis idő, hogy gondolkodjak és utána nézzek a témának. Mostanra úgy látom ez egy olyan dolog az életben, amitől nem megijedni kell és kardunkba dőlni, inkább arra kell a fókuszt helyezni,hogy megtanuljon az ember együtt élni vele. A páromat is erre ösztönzom, bíztatom. Olyan értékeket képvisel és olyan a személyisége,ami sokkal többet számít mint az ,hogy beteg. Nem látom másnak őt ez miatt ,inkább úgy nézem ezt az egészet, hogy van egy csomag amit a múltból magával hozott a mostani és jövőbeli életébe/ életünkbe. Van pár barátom, akinek elmondtam ,hogy olyan férfit választottam, akinek ez a problémája és számomra is meglepő volt de tok pozitívan álltak ok is a döntésem mellé. Irhatnek meg 1000 meg egy dolgot ide most , de a lényege az egésznek, hogy szerettem volna ha látjátok/olvassátok a párkereses nem vakvagany,akkor sem ha a másik félnek nincsenek problémáji. Ha bárkinek bármi kérdése van még vagy csak egy kis pozitivitasra lenne szüksége nyugodtan írhat privátban.

Szerintem ha úgy gondolnatok egy idő után erre az egészre, hogy ez nem egy olyan gond , ami hatraltat titeket, hanem úgy, hogy adott egy probléma, amivel ha megtanultok együtt élni akkor minden akadály megszűnik. 😊