Férjem családja helyesen járt el szerintetek? (beszélgetés)

Én a könyveket jobban szeretem. Sok könyvespolcom van inkább vitrin helyett. (Ebből kiderül, hogy a lakásunk elég kicsi. Igaz, egy nagyobb lakásban is csak a könyvespolc lenne több.)

Persze olyan családom sincs, akikkel körbeülhetném az asztalt, ezért étkezőasztalom sincs.

Múzeumban, itt-ott megnézem én is az étkészleteket, de eddig nem vonzott a múfaj. Zsolnay mester munkásságát inkább más helyeken csodálom meg.

Hát vessetek meg, van Zsolnay étkészletem és Herendi porcelánjaim is:) Nagyon szépek és bizony alkalmakkor előveszem és abból eszünk:)

Nem vagyunk egyformák. Kinek mi. Nekem értéket képvisel, nem kér enni és még szép is a vitrinben. Van amit vettem van amit kaptam.

... nemcsak az unokáknak nem kell :( :( az ezeréves készlet , ami már lehet h hiányos is :( nem mindenkinek van ünneplő ! és hétköznapi étkészlete :(

... Anyumnak volt 32 évvel ezelőtt 2 szekrényre való gönce , senkinek nem kellett :( :(

Véletlenül elment az elöbbi. Szóval azt akartam írni, hogy az, hogy jártak hozzájuk a gyerekek, mert szerettek ott lenni, azt jelenti, hogy segítettetek is az öregeknek?

Vagy csak ott voltak a srácok?

Mert ha nem segítettetek nekik, miért is járt volna az örökség?

Nem is neked írtam. Nézd már meg, kinek mire válaszolsz.

De ha már írtál.

Aha....

Jó. Tegyük fel hogy majd egyszer ilyeneket öröklök.

El sem hozom!

Szerinted felnőtt embereknek kell ezer éves tányér meg bögre?

Majdnem 50 éve vezetek saját háztartást, de még nem éreztem szükségét, hogy étkészletet vegyek. Kapni sem kaptam soha, csak kávéskészletet, de amióta nem iszom presszókávét, ennek sincs jelentősége.

Nippeket is csak annak idején az első munkahelyemen kaptam nászajándékba, de mivel nem volt vitrinem, ahova tehettem volna, anyámnál maradtak, ő meg kidobálta hálistennek.

Magazinokat nem tartogatok, az a pár, ami fontos lett volna, költözések során elkallódott. A kopott bútoraim értéktelenek, és mire hajlandó leszek feldobni a talpam, a könyveim se fognak senkinek kelleni.

Szerszám sincs különösen értékes.

Aranyaim sincsenek, takarékkönyveim sem.

Ettől függetlenül eszem, iszom, olvasok... :D Csak éppen sosem volt fontos, hogy herendiből egyem a krumplifőzeléket.

Örökölni azt lehet, ami a halálkor még megvolt.

Mivel az ingatlant még életükben elajándékozták a gyereküknek, így nincs mire igényt tartani.

Eddig nem érdekelt, nem foglalkoztatok vele, maradjon ez továbbra is így.