Félsz a nőgyógyászati vizsgálattól? Hogy nyugtatod magad? (beszélgetés)

Ma voltam vizsgálaton. Holnap délelőtt kapok műtéti időpontot.

Csak úgy mentem...

Nem mentem volna,,már nem élnék.

Nem hiszem hogy megvígasztalt volna az önbecsülésem.

Két neveletlenkét,,hagytam volna hátra.

Plussz férj.

Igaz lehet neked mindegy.

Nekünk nem volt az.

Biológia. Így vagyunk teremtve. Nem a szánkon jön ki a születendő gyermek. Gyereket akkor, hogy vállaltatok? Vagy a szülés látványa hozta ezt elő benned?

Még ha nő lennél...de te, mint férfi, megmondod, hogy neked nem kell olyan nő, aki orvosnak szétteszi a lábát, ez nekem olyan szektás gondolkodás.

"ahogyan a nagyanyáink is leélték"

Legutóbb egy 70 éves nénivel beszélgettem, aki sírva mesélte, hogy hónapok óta enyhén "menstruálgat", de ő nem gondolt semmi rosszra, csak furcsállta a dolgot. Most látta először nőgyógyász. Valószínű, hogy rákos.

Hát, pedig pontosan erre gondoltam... levetkőzni egy idegen előtt, szétrakni a lábakat, és tűrni, hogy matasson benned kézzel-eszközzel a legintimebb részedben - nos, ezt nem akarnám elfogadni és engedni nőként, ebben biztos vagyok. Az önbecsülésem ennél többet ér.

Téged nem zavar, oké. Nem vagyunk egyformák.

Számos érdeklődési köröm van, azokkal a hoxa nem foglalkozik, illetve vannak jobb potálok hozzájuk.

Azt hiszem, minden megjegyzésre válaszoltam.

Talán született gyerekük. Otthon, terhesgondozás, vedőoltások nélkül...hiszen rettegnek a tűtől is.

Azt értjük, hogy nem szeret, tkp. senkinek nem a vágyai netovábbja. De ez a nyakas ellenállás, ami már-már életminőséget befolyásol, súrolja a betegesség szintjét. Elmúlt évek alatt ha nem talált más érdekes témakört a portálon, túlmutat a látható jeleken.

Ti egy különleges pár vagytok, akik évtizedek óta nem járnak orvoshoz. Olvasva téged mindig olyan érzésem van, hogy te nem engeded a feleséged vizsgálatokra, annyira ellenzel mindent.

Nagyon megmaradt bennem az, hogy te belebetegednél, ha a párod elmenne nőgyógyászhoz, mert milyen megalázó széttárni a lábakat, attól fontosabb az önbecsülése. Számomra ez a gondolkodás agyrém, de legyen szerencsétek és éljétek az életetek egészségben!

Elég makacs vagyyok az ilyesmiben; ha nő lennék, biztosan nem mennék el. Nem vagyok prűd, de az intimszférám ilyen megsértését nem viselném el. Az, hogy a doki hány alfelet lát naponta, az édes mindegy: az enyémet nem látta, és nem is szívesen mutogatnám. Kiszolgáltatott, megalázó helyzetnek képzelem el, és abból nem kérnék. (urológushoz sem megyek/mennék)

Szerencsére a feleségem nem jár, így neki nem kell elszenvednie a vizsgálatot és az azzal járó kellemetlenségeket.