Éreztétek már, hogy túl sok időt pazaroltatok olyan emberekre, aki nem érdemelték meg? (beszélgetés)

Igen, főleg családon belül.

Dehogy éreztem,erre különösen figyelek régóta,senki nem szívhatja el a drága energiám,csak akinek oda adom tudatosan a figyelmemet.

A legrosszabb, hogy kizárni se tudtam az életemből őket.. Olyanok, mint a rákos daganat. Vagy mint amikor a féreg belülről felfalja az emberi húst.

A te döntésed volt, akkor helyesnek tartottad, lehet ők változtak, lehet Te. Vedd tanulópénznek, ne bosszankodj rajta.

Valahol én az egész életemet is időpazarlásnak gondolom...

Igen. Nem mertem vagy nem akartam kilépni a helyzetből. Őrlődtem lelkileg, tudtam, hogy lépni kellene. De féltem attól, hogy mi lesz azután, ki lesz helyette. Máskor meg muszáj volt megvárnom önzésből, hogy a befektetett energiám egy része megtérüljön, és utáltam a helyzetben már magamat is. De ha nem csinálom végig, mindent elvesztek helyrehozhatatlanul.

Így igaz.

Nem tudom, én valami nagyon egyedi űrlény vagyok.. Nekem egy saját bolygó kellene... Az emberek többségével nem értek szót, vagy idegesítenek.

Naponta azt csinálom, de valamiből meg kell élni. :))

Köszi a választ. Jómagam tovább is mennék ettől. Nemhogy sajnálom az időt utólag bizonyos emberektől, hanem kár volt megismernem őt/őket, hogy az életem részei volt/voltak.

Miben nyilvánult ez meg? Tehát vagy toxikus emberek, vagy idő/energiarablók.. Az idő értékes, én is szántam időt olyan emberre, akire teljesen felesleges volt.