Emil születése :) (beszélgetés)

Köszönjük szépen! :)

Örülök, hogy tetszett a cikk. :)

Ha tudtam volna, hogy nem fog kiférni, akkor nem szenvedtem volna a ballonnal, az nagyon fájdalmas volt, de mindegy,...a harmadik tervezett császár lesz már (majd)! ;)

Kedves Claire!

Sok boldogságot kívánok nektek!

Érdekes volt a cikked.

Biztos nehéz volt amikor a dokik mindenféle problémát kitaláltak neked. Nem is akarták megérteni hogy egyébként jók a cukor- és vérnyomás értékeid. Na meg az is rossz lehetett, hogy össze-vissza tették a szülés várható időpontját.

Ha az első császárnál normálisan elmondták volna, hogy miért kellett mindenképpen császár, akkor a 2. babád érkezésére jobban tudtál volna lelkiekben is készülni. Lehet, hogy akkor is remegtél volna, de talán nem annyira.

Jó egészséget a kis családnak! :-)

Sok sikert és kitartást, ha belevágtok a 3. baba projektbe! :-)

Köszönöm szépen!:)

TillIbolyka, pk86 jól írta, ha elég gyorsak a dokik, akkor semmi gond. Első babánál is altattak, és ott is minden simán ment.

Aville, neked is köszi! :) Azért akartam altatást, mert nem bírtam volna mozdulatlan maradni, amikor szúrják a tűt. A műtőben is úgy remegtem a félelemtől, azt hitték leesek az asztalról! :) Meg még attól is rettegtem, hogy ott fekszek deréktől lefele bénán, és érzem azt, hogy matatnak bennem, érzem azt hogy "élve boncolnak", nekem ez túlságosan drámai lett volna, szinte biztos, hogy bepánikolok, és akkor nem élmény, hanem trauma lett volna a szülés, azt meg nem akartam.

Nekem furcsa, h ennyire ragaszkodtal az altatáshoz. Engem meg sem kérdeztek, de akkor is az epidurálist választottam volna. Végig fent voltam, semmit nem éreztem, beszélgettünk, azonnal láthattam a kislányomat. Én direkt nem néztem utána semminek, én terhesen születéstörténetet sem olvastam. :)

De tetszett a cikk, jól meg van írva, nincs benne helyesírási hiba, élvezetes, részletes,.olvasmányos.

Sok boldogságot! :)