Éljek úgy, ahogy nem szeretnék és üljek itthon, mert háziállatom van és egyedül maradtam velük? (beszélgetős fórum)

Nem kell, de lehet szeretni oket. Ok nem varnak el semmibezereetet.

Mas emberi csopirrtban is vaggok

A válaszod alapján a cicákkal kapcsolatós dilemma inkább benned egy fajta érzelmi disszonanciaként.

Miért érzed úgy, hogy el kell számolnod az időbesztásoddal a cicáknak? Vagyis mitől érzed azt, hogy az alapvető dolgokon kívűl folyamatosan törődnőd kéne velük?

A cicák is igénylik az intarakciókat. Ha van mozgásterük akkor elfoglalják magukat. Ha fix bióritmusuk szerint tudnak enni is, akkor elégséges számukra az idő, ami életmenetrended mellett foglalkozol velük.

Lényegében fix kaja időpont, az alap higénés feltétel kell nekik és nagy mozgástér.

Szeretném az időmet úgy beosztani, hogy nekik is jó legyen. Egyszerre nem vagyok távol 9 óránál többet. Utána jön csak az edzés, ami max másfél óra a gyaloglást is számolva. Plusz a kutyaséta, ami jó időben 2 óra összesen nagyjából.

Nekem amúgy nincs olyan, hogy leülök tévét vagy filmet nézni, mert odáig eljutok, hogy laptopot kinyitom és más dolgom van, este lecsukom, hogy na akkor ennyi volt a filmnézés. 😀

Az ilyen valamit lesős, nem házimunkát csináló vagy valahová menős időket hiányolom az ő életükből. Nekem nem hiányzik a semmittevés, de nekik jobb lenne, ha ülnék vagy feküdnék, aztan odajönnek es velük foglalkozom. Ha alszok odajönnek, de akkor alszok, nem mással törődök. Otthon vagy matatok valamivel vagy kint van dolgom. Talán esőben, télen másabb lesz.

Amikor el kellett őket ajándékozni az egyik négy éves volt, másik két éves, a harmadik fél éves volt.

Mit szeretnél a cicákkal?

Megtartani, vagy meg szeretnéd szüntetni a cicák okozta kötöttséget?

Némi bizonytalanság van a válaszaidban, hogy szerinted mi lenne számodra a helyes döntés.

Kedves F.i ,BE KELLEne látnod,hogy állattartásra teljesen alkalmatlan vagy,azért irom igy le konkrétan már,ha bántó ha nem-bár nem annak szánom-mert csak a kifogásokat keresed,nem a megoldást

sajnalod őket....nem sajnalod,mert ha sajnalnad,akkor azt néznéd,hogy jó nekik,te magadat sajnálod,mert oda kell ill kellene adni őket és félsz attol,mit fogsz majd érezni...csak tudod vannak olyan helyzetek,mikor egy masik élölény érdekeit és érzéseit is néznünk kelll,nem csak a sajátunkat...

a saját példámat hozom fel,hátha tanulsz belőle ,sok éve történt......volt egy kiskutyám,nehéz volt vele,egy katasztrófa volt,ha csak kis idöre magara hagytam szétszedte a lakást,tönkretett amit tudott,úgy voltam vele,kicsi is még,szoknia is kell az új helyet,valtozni fognaka dolgok,nem valtozott csak nem akartam rola tudomást venni......akkor lett nyilvánvaló számomra,hogy nem nekem valo a kutya,amikor nekem is lett partnerem,én kórházba kerültem hetekre,a kutyus a páromra maradt.

mikor hazakerültem a kutyus már annyira kötödött a páromhoz,hogy már nem engem tekintett gazdájának,hanem őt,nekem abszolut nem fogadott szót,sőt,ha a párom hosszabb ideig nem tudott vele lenni,akkor ideggóc lett a kutya,többször rámmorgott,stb,kész depis lett....ekkor láttam be hogy valamit elrontottam,sőt,nekem kutya nem való,mert ha mindent jól csinálok,a kutyus nem "pártol el" tőlem .Aztan sok tépelődés után a volt párom szüleihez került kertes házba a kutyus,mert amellett ,hogy a páromat valasztotta,nem tudtam kielégiteni egyes igényeit sem,pl nem mozgott eleget,hiperaktiv kutyus volt,ha egy nap elvittem 3-4 x sétálni sem volt elég,egyszerűen nem bírta bérházban.Így lettek olyan gazdái,akikkkel boldog,és olyan helye is ahol boldog....pedig gondolhatod hogy mennyie fajt a hiánya eleinte,de lemondtam rola az ö érdekében-.akkor döntöttem el,nekem többet nem lesz kutyám,hiába IMÁDOM!!!-Nem nekem való és soha nem is lesz!

azóta macskám van,én is kicsi lakasban élek,mint irtam.A cicám 8 éves,8 év alatt 1x nem ébresztett fel azért,mert éhes,de más miatt sem.......az állat sok szempontbol olyan mint egy gyerek,foglalkozást,odafigyelést igényel,FELELŐSSÉG!!.rendszert kell vezetni az életébe,amihez hozzászokik,és nincsenek ilyen gondok,amiket irsz.Valami nagyon elromlott mert ilyet én még senkitől nem hallottam eddig,hogy a háziállata-állatai elviselhetetlenné tennék az életét az illetőnek,állatot pont azért tartunk,hogy örömünket leljük benne,és ő is bennünk.Szóval hidd el nekem,nem teszel rosszat azzal,ha odaajándékozod a cicákat,biztos talalnal nekik jó helyet,akár facebookos csoportokba belépnék és úgy próbálnék nekik jó helyxet keresni,és ott még segitenének is,ezekben a csoportokban állatszerető és állattartásban tapasztalt emberek vannak,még nagy erőfeszitésedbe sem kerülne az egész....mindenki gondja egykettőre megoldódna,de mint ahogy már irta vki előttem,a problémákat megoldani kell,nem kifogásokat keresni!!!!

te szereted az állatokat? nevetséges :D

Talán a kivágás helyett normalis gazdát kellene keresni,nem a macskák tehetnek arrol,hogy az exe egy felelőtlen caralak :@

Az a helyzet kedves FI, hogy simán fölismerhető vagy, ami egyáltalán nem probléma, csak a korábbi hsz alapján kialakul az emberben rólad egy kép. Te vagy az a típus, aki minden megoldásra mond egy problémát. Így nem lehet élni!

Én is komolyan alvászavaros vagyok, generális szorongó stb, abszolút átérzem, milyen, amikor pár órát is alig tudsz aludni. Tudom, milyen spirálba húz bele. De küzdeni kellene neked is, hogy jobban legyél.

Amikor 7 éve meglett a nyuszink, én is sírógörccsel feküdtem a sokadik hajnalon, mert egész éjszaka zajongott, én meg ugye a légy fingásától is felébredek. A nyúl viselkedése normális volt, nekem kellett megoldani a helyzetet. Hozzáteszem, egyszobás panelben éltünk, mielőtt jönne, hogy biztos volt másik szobánk. Lényeg, hogy kiokoskodtuk, hogy legyen mindenkinek jó - nem a kondérban végezte :).

Ezt csak azért írom, hogy lásd, nem vagy egyedül semelyik problémáddal, de amíg nem változtatsz ezen a fatalista hozzáállásodon,addig tényleg egyik kínból a másikra esel. Egyedül te vagy a saját életed ura, akkor is, ha csillió tényező befolyásolja azt. Hajrá, ügyesen!

Kivágnám őket, mint macskát xszarni. Vigg vissza az exednek, oldja meg ő.

Én nagyon szeretem a macskákat, mindég volt és lesz is cicusom, de soha nem szeretnék tőlük függeni.

2 macska ,nem 3.

Enyémek is, de nem csak az enyémek. Addig volt közös, amíg simogatni kell meg kedvesen beszélni hozzájuk, de mindig egyértelmű volt,hogy nálam lesznek. Simogatástól nem laknak jól és az alom se lesz tiszta.