Egyedülálló anyák fogjunk össze! (beszélgetés)

Szia, de jó, hogy írtál!

A többiekkel mi a helyzet, hogy boldogultok?

Sziasztok

Mi végül szétmentünk a párommal. Iskolaibarátnőm családjával fogunk összeköltözni. Bővebben a naplómban olvashattok erről :)

Drukkolok neked! :)

Remélem, megtalálod a számításodat!!!

Valakinek meg kell tenni az első lépést. Biztosan van kereslet, csak az anyukák nem találják meg egymást. Pl. a Facebook-on érdemes lenne egy közösséget létrehozni, aminek a neve pl. Anyatársbérló kereső. Vagy valami jobb név.

Ott sokkal többen vannak. Mindenkit meg kell kérni, hogy osszák meg. Kialakulhat egy kis közösség.

A lelkesedés kevés, a kívánságot közzé kell tenni.

Lényegében szerintem is sokan járunk hasonló cipőben, de viszont nincs semmi mozgás. Pedig osszefogással, közösen könnyebb lenne. Sírni könnyebb és panaszkodni, de lépni kell tovább előre, főleg a gyerek miatt! Ha vállaltuk akkor fel is kell nevelni, méltóság teljesen. Ezért nem értem, miért nincs kereslet? Vagy mindenkinek lenne nagymama, akihez bekoltozik? Nem értem, én annyira lelkes vagyok.

:-)

Ismerősök körében, fórumokon -mint pl. itt -Facebook-on hintsd el, mit szeretnél és albérlő társat keresel. Biztosan többen is vágynak ilyesmire. Már csak egymásra kell találni. Persze kellő óvatossággal, körültekintéssel kell intézni a dolgokat.

Szervezetten nem tudok itthon ilyesmiről, de valahogy el kellene kezdeni, mert ez segítség lehet sok egyedülálló anyukának, sőt apukának is! Mert ilyen is van.

Sziasztok!

Ritkán jövök,de örülök, hogy írtok! Igen pont erre gondoltam. Mármint közösen könnyebb ;-)

Mindjárt nézem a linket.

Én n

[link]

Anyatárskereső

Én 2001-ben, a fiam 9 éves korában maradtam egyedül, akkor halt meg a férjemfiatalon egy vadászbalesetben. Fiamat 2001-től 2015-ig , 24 éves koráig egyedül neveltem. Mi kaptunk árvaellátást, ami tavaly 36000 ft/hó körüli összeg volt. Igaz, egy keresetből nehéz mindenütt helytállni, anyagi segitséget én sem kaptam, de szüleim alkalmanként vigyáztak a fiamra, és elég sokszor anyukám főzött nekünk is (hogy milyen ez óriási segitég volt, most érzem ) . Amikor egyedül maradtam, eszembe sem jutottak a leendő nehézségek, gyorsan elszaladt az a 15 év . Sokfelé voltunk, a fél világot összejártuk.

Lett volna alkalmam uj partnert találni, de a fiam mindenkit ellenzett, vicceltem is vele, ahány jó pasit elhajtotta környékemről, majd visszaadom még neki lányok terén.

igaz, a lakás a kert az ablakok hagytak kivánnivalót maguk után. Nem éltünk nagy lábon, takarékosan normálisan éltünk, tpk nagyon jó időszak volt.

Amiről még ezen a fórumon nem beszélt senki : a hosszú egyedüllét alatt megszoktam, hogy nincs férjem nincs párom. Az egyedüllét jó oldalait kiélveztem és nehezem tudom elkpzelni, hogy ujra legyen valakim vagy férjhezmenjek, pedig 48 é. vagyok. A fiam a diplomájának megfelelő területen dolgozik, városszerte elismert szakember, továbbra is együtt lakunk,lehet hogy ezért nem érzem magányosnak magam. 4-5 éve még el tudtam volna képzelni uj kapcsolatot, de már n em.

Fel a fejjel, rengeteg előnye van az egyedülállóságnak, persze, azért néha elég nehéz egyszemélyben több fronton helytállni.-

szia!

Hasonló cipőben járunk. Én kezdettől fogva egyedül nevelem 6,5 éves lányomat.Gyerektartást én sem kapok.Szerencsére rokonok, jó barátok segítenek ebben-abban.Megoldjuk.Az a helyzet, hogy itt Pesten most nagyon elszálltak az albérletárak. Egy fizetésből nem lehet mindent kifizetni.Mi most egy barátnőm lakásában lakunk, így jóval kevesebbet fizetünk. Ha ez a lehetőség nem lenne, akkor nem is tudom mi lenne velünk. Én 3/4 8-tól 16:45-ig dolgozom. A mi sulink 17:30-ig nyitva van. Van olyan iskola is, ahol 18:00-ig van ügyelet, tehát megoldható egyedül is hozni-vinni a kislányt.Viszont a szüneteket csak segítséggel tudom én is megoldani. Abszolút egyedül, rokonok nélkül nem menne.Nem rossz ötlet hasonló szituációban lévő anyukával összefogva bérelni lakást, viszont eléggé kockázatos. Mi lesz, ha hosszú távon nem jöttök ki egymással, vagy a gyerekek. Vagy ha hirtelen a másik anyuka megtalálja a párját és elköltözik vagy bármi.Azért remélem, megoldódnak a gondjaitok és sikerül felköltözni. Pesten sokkal több munkalehetőség akad.

Kösz csajok!

Nem kapok gyerektartást, nagyszülők nincsenek, nagyobb lányom külön él, és nem tud segíteni a munkája miatt. Maradtam én

Anya,jatszótars, apa, házvezető, dolgozó nő egyszemélybe. Csak ugye korlátok vannak 8-4 közötti munka, az is szűkös mert addig van iskola... 9 éves, nem hagxhatom egyedül. Azért keresek olyat, aki egyedül neveli a gyereket, és BP lakasmegoldas is kell. Ketten ha összefogunk, akkor könnyebb.

Én is egy női "kommunáról" álmodoztam, ahol csak asszonyok és gyerekek élnek együtt, egymást segítve :) :)

Pasikat pedig csak akkor engedünk magunk közé, ha kedvünk van hozzájuk :)

Jó, ez kicsit vicces talán, de nekem sem jött be ez a házasságosdi...

Dettó :)

Csak nálunk még nagyszülőkre se lehet számítani.

Én is egyre gyakrabban megkapom, hogy ő tart el engem, pedig dolgozom, csak jóval kevesebb a fizum, mint az övé. Itthon is mindent egyedül csinálok. Igaz, csak egy gyerekünk van, de így sem kevés.