Csak egy érdekes kérdés... (beszélgetés)
Kedves Miryame! Köszönöm az értékes válaszodat! Én egyébként úgy gondolom, hogy senkinek sem rendelem alá magam, hanem becsülettel teszem a dolgomat, amibe természetesen a főnököm is bele tartozik, hiszen ez a dolga.
Ha ebbe a szituba kerültem volna úgy, hogy nem lenne a "barátom", akkor is mélyen fel lennék háborodva. De ez tesz rá egy lapáttal.
Én most inkább távolságot tartanék.Vagy megfordult bennem a heves és igaz ellenség szeretet lehetősége is, mert ilyenek az érzéseim.
Nekem olyan barátra van szükségem, aki 24 órán keresztül az. Ebbe beletartozik az is, ha van olyan külső intézkedés, akkor el kell, hogy küldjön, ha pedig az lenne mindentől függetlenül az igazság, hogy nekem kelljen maradnom, akkor így legyen. Tulajdonképpen egy igazságos barátságot várnék, ha fel, ha le. Szerintem ez így korrekt.
Gondolom az bántja a fórumindítót, hogy barátnak hitte a főnökét, aki viszont nem így viselkedett. Egész pontosan a barátságra való tekintet nélkül kitenné, és erről nem szólt, vagy nem beszélte meg vele.
Sajnos én azt gondolom, hogy jelen helyzetben a főnöködnek egész mást jelent ez a barátság, mint neked, bár fogalmam sincs, hogy munkaidőn kívül mennyi időt töltötök együtt.
A főnök-beosztott között kialakuló, valóban mély barátság azért elég ritka (persze függ az ágazattól is), még egy korábbi barátságot is megvisel(het), ha a két személy hirtelen alá-fölérendelt viszonyba kerül egymással. A munkahelyi szerepek és a magánéleti szerepek mást kívánnak meg, és a legtöbben ezt nem tudják helyén kezelni, nem tudják szétválasztani.
A helyedben én nem megsértődnék, hanem a barátságra való tekintettel elmondanám, hogy mi esett rosszul - az is lehet, hogy teljesen félreérted a helyzetet, vagy többet gondolsz bele, mint ami. Higgadtan tisztázd vele, utána még mindig eláshatod, ha kiderül, hogy mégse az a jellem, akinek gondoltad...
Egyébként én eredetileg is csak kérdeztem, azon háborodtál fel. Ott is azt írtam, hogy nekem nem tiszta az egész dolog. Erre te meg nekemestél, hogy köpjem szembe magam, hogy így beszélek.
Kettőnk közül te kezdted minősíteni a másikat, én abszolút jó szándékkal kérdeztem, és próbáltam rávilágítani, hogy talán nem feltétlenül van igazad.
Ami persze elképzelhető, hogy nem igaz. A teljes történetet kettőnk közül te ismered, és ha hajlandó lennél kicsit részletekbe belemenni, talán egyet is értenénk. Így viszont nem.
Egyébként meg ez egy fórum. Amit nem arra találtak ki, hogy valaki felvet valamit, a többi meg birka módjára egyetért, és együtt "beszéljük ki", meg "átkozzuk" az ellenséget.
Sajnálom, hogy annyira nem méltatod a másikat, hogy nyugodt stílusban elmond neki, hogy miért hülyeség/tévedés, amit gondol. Szerintem pont az ilyenek tesznek tönkre emberi kapcsolatokat: a te életeben pl. lehet, hogy a munkahelyit.
Akkor háborodj fel.
Az ismerőseid nyilván neked fognak igazat adni, nem pedig annak, akit nem is ismernek a történetben.
Ha nem akarod elmagyarázni, mi a problémád, azt se várd, hogy megértsenek.
Nem akartalak megbántani, a felháborodásodat meg egyáltalán nem értem. Mivel nem vagyunk egy szinten, megtennéd, hogy elmagyarázod? Még bocsánatot is hajlandó vagyok kérni, ha sikerül felfognom, mi olyat írtam, ami ennyire kiveri a biztosítékodat???
Nem jól látom? Nem akarsz a munkahelyeden maradni, pláne "ezek után", és mégis bánt, ha téged küldenek el ESETLEG? Zavar, hogy a fiatalabb nincs ott olyan rég, mint te, mégis van esély rá, hogy megtartsa a munkáját? Igen, ez ám a felháborító.
Kérlek, magyarázd el nekem, miben tévedek, mert tényleg szeretném érteni. De ne kezdj bele a másik alaptalan leszólásába! Talán épp az ilyen reakciók és viselkedés miatt lehetsz most "bajban"...
Megnéztem más fórumodat. Közalkalmazott vagy? irodista? és ha jól láttam, azért akad olyan kolléga, akivel nem jössz ki.
Azért elgondolkodtató, hogy mindenki szembe jön-e az autópályán....
Visszaolvastam az egész fórumot, és nem teljesen világos itt nekem a dolog...
Az alaphelyzet az, hogy van két kolléga, akik közül az egyiket LEHET, hogy elküldik.
Az egyik fél éve jött, fiatal(abb) férfi, a másik meg ott van 5 éve, és (nem derül ki számomra, de a hsz alapján egy idősebb hölgy...)
A nő barátkozik a főnökkel, a srác (talán) nem.
És mindketten benne vannak abban a kalapban, hogy elküldik őket.
És most neked az fáj, hogy az ott töltött idő és a "barátság" alapján nem mondták ki azonnal, hogy te maradsz?? Holott itt is azt írod nem egyszer, hogy mennél erről a munkahelyről. Akkor meg mi bajod???
Gondolj már bele a másik oldalról. Ott van a srác. Nem ismerem az élethelyzetét, de ő meg azon kell, hogy aggódjon, hogy őt küldik el, pusztán azért, mert később került a céghez, és nem tud egy csomó privát dolgot a főnökről. És ő még talán maradna is, te meg itt fröcsögsz, hogy menekülni kell a cégtől.
A főnököd helyében én valószínáleg téged küldenélek el, mert az nem épp egy remek hozzáállás, hogy "ne rúgjanak ki, mert haverkodok, és régebben itt vagyok, de tulajdonképpen mennék már innen a fenébe". Nekem ilyen munkaerő nem kéne. A sértődékeny magatartásoddal meg csak megkönnyíted a főnök dolgát, és magad alatt vágod a fát.
A srácnak több lehetősége van? Miért? Biztos ez?
Milyen munkát dolgozol egyébként, hány éves vagy?
Nekem kicsit olyan érzésem van, mintha te abban az időben nőttél volna fel, amikor mindenkinek volt munkája, mert kellett, hogy legyen, még akkor is, ha nem tett érte semmit, és munka közben sem. Annak a generációnak tényleg fura lehet, hogy mostmár verseny van az állásokért.
Tényleg nem értem, mi a gondod.
Valakinek mennie kell a cégtől, te meg inkább mennél, mint maradnál. Égben köttetett frigy...
Gyakorlatilag ki akartad provokálni, hogy téged küldjenek el?
Most úgy látom, hogy nem érdemes átlagon felül teljesíteni, mert az ember hamar úgy találja magát, mint az a ló, amelyik húz...
A többi meg röhög a markába és szanaszét lógja magát.
Lehet, hogy a csapatmunka hiánya okozza azt, hogy harcolni kell egymással?
Lehet, hogy nem is a sok eszkimó miatt kevés a fóka, hanem mert az eszkimők mind magányosan vadásznak?
Elméletben legalábbis...
De nem mindenkiben tudatosul úgy, hogy rutinszerűen menjen.
Nem átlag felett kell dolgozni, hanem a legjobb tudásod szerint. Ha ez messze meghaladja az átlagot az sem baj. És az azért többnyire bejön.
De önmagában nem elég jól dolgozni, a munkatársakhoz is jól kell viszonyulni, hiszen a munkahelyeken többnyire csapatmunka folyik.
További ajánlott fórumok:
- Hülye kérdések fóruma, csak pihenteknek!!! :- D
- Kérdésre kérdéssel felelünk. Csak egy kérdő mondat!
- Állásinterjún kérdés : " Szüleim mit dolgoznak?"- most komolyan, ehhez mi közük van? Vagy ez számukra miért érdekes?
- Érdekes kérdésem lenne!
- Egy igen érdekes kérdésem van hozzátok, egy igen érdekes helyzettel!
- Csak vízuálisan gondolkodóknak:"A-Mi? a kulisszák mögött van" érdekes olvasmány